Varsó nem enged az uniós nyomásnak

Donald Tusk: A lengyel helyzet nem szerepel majd az EU-csúcs napirendjén

Máté T. Gyula – 2016.01.19. 01:11 –

Varsó igyekszik rendezni viszonyát az Európai Unióval: Andrzej Duda államfő és Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európa Tanács jelenlegi elnökének tegnapi tárgyalásai feltűnően baráti hangnemben zajlottak le. Békülékenyen nyilatkozott Lengyelország „erős embere” is, de Jaroslaw Kaczynski nyomatékosította: hazája nem enged uniós nyomásnak.

Duda és Tusk 20160119Saját ügyek uniós nézetből – Andrzej Duda és Donald Tusk (Fotó: Reuters - Yves Herman)

„Nem tartom jó ötletnek a lengyelországi helyzet kérdésének megvitatását az Európai Tanácsban (ET)” – mondta Donald Tusk, miután tárgyalt Andrzej Duda lengyel államfővel. Az Európa Tanács elnöke szerint a lengyelországi helyzet kérdése nem szerepel majd az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő ET februári csúcstalálkozójának napirendjén. Tusk kiemelte, hogy nem támogatja az Európai Bizottság által a jogállamisági mechanizmus keretében Lengyelország ellen megindított előzetes vizsgálatot. Mint mondta, a bizottság jóhiszeműen cselekedett és nem akarja megbélyegezni Lengyelországot, de más módja is lett volna a brüsszeli testületnek céljai elérésére. Andrzej Duda nyugodt párbeszédre és önmérsékletre szólított fel.

„A Varsóra nehezedő uniós nyomásnak nem szabad engedni, Lengyelország geopolitikai helyzete szuverén döntéshozatalt követel” – ismételte meg politikai credójának egyik pontját tegnap a Rzeczpospolita című napilapnak adott interjúban Jaroslaw Kaczynski. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke ugyanakkor alapvetően békülékeny hangnemet ütött meg Brüsszel felé, hangsúlyozva, hogy nem céljuk az alkotmánybíróság többségének megszerzése. A PiS elnöke annak apropóján válaszolt az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekre, hogy az Európai Bizottság ez ügyben a múlt héten előzetes vizsgálatot indított Varsó ellen. Kaczynski kifejtette: az alkotmánybírósággal kapcsolatos vitában az ellenzék azt akarta elérni, hogy „a sok beteges jelenséggel küzdő Lengyelországot ne gyógyítsuk meg”. Hozzátette, hogy az előző nyolc év alatt politikailag teljesen egyoldalú döntések születtek, ami egy viszonylag szűk, de befolyásos társadalmi csoportnak kedvezett. Kaczynski nevetségesnek minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint Lengyelországban veszélyben lenne a demokrácia. Az Európai Bizottság által elindított jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kérdésre válaszolva Kaczynski úgy vélte, hogy a döntés egyes államok politikai érdekeivel függ össze – ugyanakkor Lengyelország „erős embere” elegánsan nem nevesítette Németországot. „Az utóbbi nyolc évben a lengyel helyzet sok európai erő számára optimális volt, és semmilyen változást nem tartanak optimálisnak. Ehhez társul az európai kapcsolatokkal rendelkező különféle lengyelországi körök nagyon erős nyomása is” – tette hozzá. Úgy értékelte, hogy a jogállamisági mechanizmus elindítása nem eredményez majd Lengyelország elleni büntetőintézkedéseket, mivel ezekről az Európai Tanácsnak egyhangúlag kellene döntenie. A PiS elnöke végül összegzett: „Csak a szuverenitás állapotában lehet lépést tartani a nyugati szomszéd országokkal. Egy gazdag, jól irányított és jól felfegyverzett államot igenis komolyan fognak venni.”