Schäuble európai adót javasol a menekültválság kezelésére

Faymann: Ausztria ideiglenesen hatályon kívül helyezi Schengent

MH/MTI – 2016.01.16. 10:28 –

Európai adót javasol a menekültválság kezelésére a német pénzügyminiszter. Werner Faymann osztrák kancellár bejelentette, hogy Ausztria ideiglenesen hatályon kívül helyezi a schengeni megállapodást. A cseh kormányfőhelyettes szerint Európa már megtelt, ezért már Európa határai előtt meg kell állítani.

Ausztria ideiglenesen hatályon kívül helyezi a schengeni megállapodást, minden menekültet ellenőriz a határon, és a gazdasági menekülteket elutasítja - közölte Werner Faymann osztrák kancellár az Österreich című osztrák lapnak adott interjúban.

A lap a vasárnapi számban megjelenő interjúból szombaton előzetesen részleteket közölt honlapján.  A kancellár egyebek között kijelentette: "Ugyanúgy, mint a németek, fokozottan fogjuk ellenőrizni a határainkat, és vissza fogunk küldeni menekülteket".

Így azokat a menekülteket, akik nem Németországba akarnak továbbutazni, többé nem fogják beengedni Ausztriába - közölte az osztrák kancellár.

"Mindenkit, aki hozzánk jön, fokozottan fogunk ellenőrizni. Akinek nincs menedékjoga, vagy nem nyújt be nálunk menedékkérelmet, azt elutasítjuk. Mostantól csak azok léphetnek be hozzánk, akiknek nálunk menedékjoguk van, és akiket Németországból nem fognak kiutasítani" - mondta Faymann. Hangsúlyozta, hogy Ausztria a schengeni szabályokat "ideiglenesen hatályon kívül helyezi". 

Szakértő: rendkívül káros a politikai korrektséget túlzásba vinni
Rendkívül káros túlzásba vinni a politikai korrektséget, mert teret enged a szélsőségeseknek - mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Hozzátette: a demagóg, populista szélsőjobb erők azért tudtak előretörni, mert korábban ők hozták elő azokat a problémákat - például a bevándorlókat - amelyekről hagyományos pártok a politikai korrektség miatt nem beszéltek. Bizonyos dolgokat a nevükön kellene nevezni, mondta, hozzátéve: ne úgy, hogy ez sértő legyen. Gyarmati István szerint fel kell készülni a terrorfenyegetettségre hosszú távon is, és tartós, állandó intézményeket is létre kell hozni a veszélyek mérséklésére. Meg kell erősíteni a titkosszolgálatokat, a terrorelhárítást is - jegyezte meg. A nemzetközi koordináció intézményrendszere rendkívül gyenge, ezt "igazából létre kellene hozni" - vélekedett. Gyarmati István úgy vélte, a migránsokat az európai határokon kellene megállítani, Törökország és Görögország jelenleg a kulcsállamok. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter felvetésére, hogy a benzint bizonyos mértékű adóval terhelnék meg, amelyből befolyó összeget a menekültválság kezelésére fordítanák, azt mondta: "mindenki szívesen fizet öt forinttal többet a benzinért, hogy meg lehessen oldani ezt a problémát".

 

"Kiutasítási kötelezettség lép érvénybe a határon. És ha az EU nem biztosítja a külső határokat, Schengen egésze megkérdőjeleződik. Akkor minden országnak saját nemzeti határát kell ellenőriznie" - jelentette ki.

Az osztrák kancellár  szokatlan élességgel bírálta az EU-t. "Megrendítő, hogy az EU bonyolult felépítése miatt olyan fontos problémákat, mint a menekültkérdés, nem képes gyorsabban megoldani.  A veszély az, hogy túl keveset és túl későn" - fogalmazott. Faymann továbbra is reméli, hogy gyorsan biztosítani fogják az EU külső határait, "különben az EU egésze válik kérdésessé".

Faymann megismételte, hogy minden pénzügyi segítséget blokkolni fog azon tagállamok esetében, amelyek nem fogadnak menekülteket. Szavai szerint "aki a menekültkérdésben nem szolidáris, annak a pénzügyi segítségnél vétóval kell számolnia". 

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter pénteken az osztrák közszolgálati rádiónak adott interjúban már bejelentette, hogy Ausztria a jövő hét végétől nem fogja beengedni a területére azokat a menekülteket, akik skandináv országokba akarnak eljutni. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Németország is ilyen intézkedésekhez folyamodott. Mikl-Leitner azokra a migránsokra utalt, akik Ausztrián és Németországon át, menekültkérelem benyújtása nélkül akarnak eljutni skandináv országokba, főként Svédországba.

A Mikl-Leitner által bejelentett intézkedés előzményeihez tartozik, hogy a német hatóságok az év eleje óta egyre több olyan migránst fordítanak vissza Ausztriába, akik nem akarnak Németországban maradni, hanem észak-európai országokba utaznának. A tárcavezető szerint naponta 200-300 olyan migráns érkezik a bajor határhoz, akit visszafordítanak Ausztriába. Csak azokat engedik be Németországba, akik ott akarnak menedéket kérni. 

Schäuble európai adót javasol a menekültválság kezelésére

Wolfgang Schäuble a Süddeuitsche Zeitung című lapnak adott szombati interjújában annak a nézetnek adott hangot, hogy a válság megoldása nem hiúsulhat meg amiatt, hogy korlátozottak a rendelkezésre álló eszközök. Ebből kiindulva a miniszter felvetette egy európai adó bevezetésének lehetőségét.

Schäuble úgy vélekedett: elképzelhető lenne például, hogy minden liter benzint bizonyos mértékű adóval terhelnék meg. "Minden erőfeszítést meg kell tenni a menekültválság megfékezésére" - fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva azt is, hogy biztosítani kell a schengeni térség külső határait. 

Az interjúban a pénzügyminiszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Németország bevezesse a szóban forgó adót azokkal az európai uniós országokkal, amelyek készek erre. Schäuble szerint Németország akkor is hajlandó erre, ha egyik vagy másik tagállam elutasítja a felvetést. Akkor legfeljebb megalakítjuk a "hajlandók koalícióját" - fogalmazott a miniszter.

Seehofer alkotmánybírósági panasszal fenyegeti Merkelt

Alkotmánybírósági panasszal fenyegette meg menekültpolitikája miatt Angela Merkel kancellárt, a CDU elnökét a kisebbik kereszténypárt és egyben koalíciós partner, bajor CSU elnöke, tartományi miniszterelnök. 

Horst Seehofer a Der Spiegel című hírmagazinnak adott, szombaton közölt nyilatkozatában kijelentette, hogy két héten belül írásban akarja felszólítani a kancellárt, illetve az általa vezetett kormányt az ország határain való - megfogalmazása szerint - "rendezett viszonyok" helyreállítására. Amennyiben ez nem történik meg, a bajor kormánynak nem marad más, minthogy az alkotmánybíróságnál tegyen panaszt - hangoztatta Seehofer, aki az elmúlt hónapokban már több ízben élesen bírálta a kancellárt a menekültáradat miatt. 

Egy nappal korábban hasonló támadást intézett a kancellár ellem Markus Söder bajor pénzügyminiszter. Ugyancsak a Der Spiegelnek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy hiányzik a demokratikus legitimáció Angela Merkel menekültpolitikája mögül, ezért a törvényhozás alsóházának (Bundestag) szavaznia kell arról, hogy folytatható-e még a Merkel-féle politika.

A CSU politikusa hangsúlyozta: a Kölnben nők ellen, áldozatok és tanúk szerint észak-afrikai, arab származású férfiak által elkövetett szexuális zaklatások és rablások megmutatták, hogy "nem elég csak figyelmeztetni, cselekedni kell". 

Erősödött a nyomás Merkelre a másik koalíciós partner, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD részéről is. Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakciójának vezetője a dpa hírügynökségnek nyilatkozva közvetve a Merkel által szorgalmazott európai megoldást kérte számon a kancellártól. Oppermann szerint a kancellárnak mindent meg kell tennie az általa javasolt megoldás sikere érdekében. 

A ZDF országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése szerint Németországban megváltozott a közhangulat a szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális zaklatások és rablások óta. A lakosság többsége már azt gondolja, hogy az ország nem tud megbirkózni a menekültek nagy számával, Angela Merkel kancellár népszerűsége és menekültpolitikájának támogatottsága pedig nagymértékben csökkent.

Cseh kormányfőhelyettes: Európa már megtelt

Európa megtelt és a menekültek áradatát teljes mértékben le kellene állítani - jelentette ki  Andrej Babis cseh miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter egy szombaton Prágában megjelent lapinterjúban. 

"A menekültek áradatát Törökországban, Európa határai előtt meg kell állítani. És teljes mértékben meg kell állítani, nem pedig mérsékelni" - jelentette ki Andrej Babis a Právo című cseh baloldali napilap által közöl interjúban.  Ha valamelyik állam mégis kész újabb menekülteket befogadni, amiről a cseh politikus nincs meggyőződve, akkor azokat légi úton magának kell elszállítania Törökországból. "Európának  ugyanakkor azt az üzenetet kellene küldenie, hogy megtelt, és több ember ne jöjjön ide" - szögezte le.

A cseh kormányfő-helyettes úgy látja: a migrációs helyzet mára radikálisan megváltozott, ezért szó sem lehet arról, hogy Csehország közel-keleti menekülteket fogadjon be. 

"A helyzet mára alapvetően megváltozott. Nem kötelességünk, és szerintem pillanatnyilag nem is tudunk senkit befogadni. A politikusok elsőrendő felelőssége, hogy biztosítsák országuk lakosságának biztonságát, csak ezután lehet mérlegelni az esetleges szolidaritást a menekültekkel. Csehország több mint elég saját problémával küszködik" - mutatott rá a politikus.  

Babis megismételte korábbi véleményét, miszerint a jelenlegi migránsválságot azzal lehetne megoldani, ha lezárnák a külső schengeni határokat. Hozzátette: "A schengeni határoknak úgy kellene működniük, ahogy a Szlovákia és Ukrajna vagy Magyarország és Szerbia közti határok működnek."   

Szerbia felől érkező határsértő csoportot fogott el a román határrendőrség

Hatvan fős, a szerb-román határt illegálisan átlépő csoportot vettek őrizetbe a Temes megyei Kiskomlós (Comlosu Mic) térségében - közölte szombaton a román határrendőrség.

A kunszőlősi (Lunga) őrs határőrei hajnali háromnegyed kettőkor a hőérzékelő kamerákon vették észre a zöldhatáron gyalogosan átkelő csoportot. A helyszínre vezényelt járőrök a határsértőket őrizetbe vették és a határrendőrség zsombolyai (Jimbolia) székhelyére szállították.

Kihallgatásuk során megállapították, hogy 20 és 40 év közötti férfiakról van szó, akik azt állították, hogy Pakisztánból, Irakból, Afganisztánból, Szomáliából és Marokkóból érkeztek.

A román határrendőrség közölte: felvette a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, hogy a két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján előkészítse a migránsok visszaküldését Szerbiába.

Mircea Bacala Temes megyei prefektus a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a határrendőrséget riadóztatták, megháromszorozták a járőrök számát. A határsértőket valószínűleg ideiglenesen az - ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) hivatala és a román kormány által 2008-ban létrehozott - kétszáz ember ellátására alkalmas temesvári vészhelyzeti tranzitközpontban helyezik el.

Romániát eddig elkerülték a szervezett migráns-csoportok, a határsértők száma nem sokkal volt magasabb, mint 2014-ben. Bukarest azonban már készült arra, hogy a Magyarország déli határszakaszain emelt akadályok miatt előbb-utóbb Románia érintésével próbálnak majd Nyugat-Európába jutni a migránsok.

Szeptemberben a román hatóságok sátortábort építettek a Romániába érkező migránsoknak a Temes megyei Kunszőlős határában, és a délebbre lévő Temesmóránál (Moravita) is, ahol a Temesvárt Belgráddal összekötő E70-es európai út átlépi a román-szerb államhatárt.

A román büntető törvénykönyv már a migrációs válság előtt bűncselekménynek minősítette és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta az illegális határátlépést, az embercsempészetet pedig kettőtől hét évig terjedő börtönnel büntetik. A menedékkérőknek a hat elhelyezési központ valamelyikében biztosítanak szállást, amíg elbírálják menedékkérelmüket. 2014-ben az 1600 kérelmező kevesebb mint fele kapott menedéket Romániában. Az uniós kvótarendszer alapján Romániának novemberben kellett volna átvennie Olaszországtól az első háromszáz menedékkérőt, de ez nem történt meg, mert nem voltak jelentkezők.