„Megbukott az uniós migránspolitika”

Kovács Zoltán kormányszóvivő az Európa Tanács kifogásairól: szó sem lehet arról, hogy visszalépjünk a megengedő szabályokhoz

Kacsoh Dániel – 2016.01.16. 01:27 –

„Egyelőre csupán egy javaslatról van szó, nyitottak vagyunk, és szeretnénk látni végre a konstruktív indítványokat az ellenzéki pártok részéről is. Ugyanakkor talán nem túlzás kijelenteni, hogy aki ellenzi a honvédség közreműködését terrorcselekmények esetén lehetővé tevő módosítást, lényegében a magyar emberek biztonságát, sőt, életét veszélyezteti” – jelentette ki lapunknak a tervezett alaptörvény-módosítás kapcsán Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Kovács Zoltán 20160116Kovács Zoltán: Súlyos terrorcselekmény esetén nincs idő heteket várni, hogy összeüljön az Országgyűlés, és vitatkozzon a teendőkről (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Egyeztetéseket kezdeményezett a kormány az alaptörvény módosításáról, amelynek lényege, hogy indokolt esetben kihirdethető legyen az úgynevezett terrorveszélyhelyzet. Mi indokolja az elképzelést?

– Azért, hogy Magyarországot meg tudjuk védeni a jelenlegi helyzetben is, minden lehetséges eszközt meg kell ragadni. Az alaptörvény bizonyos esetek kapcsán már most is rendelkezik veszélyhelyzet bevezetésének lehetőségéről, ám a terrorcselekményeket nem említi. Az elfogadása óta eltelt időszak, különösen az elmúlt év azonban egyértelműen bizonyította, szükség van erre.

– Az ellenzék aggódik, hogy ezzel a kormány túlzott jogosítványokhoz jutna.

– A baloldal már eddig is tanúbizonyságot tett arról, hogy minden olyan lépést támad, amelyre szükség volt, illetve van a bevándorlási krízis kezeléséhez. Úgyhogy ezen nincs mit csodálkozni. A világ számos államában létezik ilyesmi jogintézmény, például Franciaországban jelenleg is rendkívüli állapot van érvényben a terrorcselekmények miatt, s az elhárításban az ottani hadsereg is közreműködik. Nyilvánvaló az is, hogy ilyen helyzetben, vagyis súlyos terrorcselekmény esetén nincs idő akár heteket várni, hogy összeüljön az Országgyűlés, és vitatkozzon, aztán szavazzon a teendőkről. Ezért kerülne a kormányhoz a vészhelyzet bejelentésének joga. Azonnali, akár preventív reakciókra van ugyanis szükség ilyenkor.

– Éppen ezt kifogásolják leginkább a kritikusok.

– Emlékeztetnék: egyelőre csupán javaslatról van szó, nyitottak vagyunk, és szeretnénk látni végre a konstruktív indítványokat az ellenzéki pártok részéről. Ugyanakkor talán nem túlzás kijelenteni, hogy aki ellenzi a honvédség közreműködését terrorcselekmények esetén lehetővé tevő módosítást, lényegében a magyar emberek biztonságát, sőt, életét veszélyezteti.

– Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a magyar menekültügyi szabályozás nincs összhangban az európai normákkal. Mi a kormány válasza?

– Nils Muiznieks éppen azt a szabályozást kéri számon rajtunk, amely a szemünk előtt látványosan megbukott Európában. A biztos megnyilvánulása leginkább egy, a szigorúbb eljárások ellen fellépő, politikailag motivált vélemény. Szó sem lehet arról, hogy Magyarország visszalépjen az illegális bevándorlás megengedőbb szabályozása irányába. Egyrészt, mert a magyarok többsége nem ezt akarja, elég csak a kötelező betelepítési kvóta ellen eddig összegyűlt több mint egymillió-nyolcszázezer aláírásra gondolni. Másrészt: a tavaly szeptemberben bevezetett jogi, fizikai és élőerős határvédelem láthatóan bevált, ráadásul úgy, hogy még az uniós jog szempontjából is kiállta a próbát.

– Mire alapozza a kormány, hogy 2016 is a migráció éve lesz?

– Kezdjük ott, hogy az európai célországok is abból indulnak ki, hogy nem várható mérséklődés. Amíg ugyanis nem a népvándorlási áradat megállítása, hanem csupán a csökkentése a cél, nem fog változni az eddigi tendencia. Ráadásul a már eddig beérkezett több mint egymillió migráns helyezte sem tisztázott, így ez a kérdés folyamatosan napirenden lesz.

– Tarthat hazánk olyan erőszakos eseményektől, mint amilyenek Kölnben és más európai városokban történtek szilveszterkor?

– Az nyilvánvaló, hogy valamiféle szervezettség sejlik föl a történtek kapcsán, ám mivel – éppen az intézkedéseink hatására – hazánkban nincsenek bevándorlók nagy számban, ez a jelenség minket aligha fenyeget. A törvényeket betartó, valódi menekültekről természetesen továbbra is gondoskodik az állam, ők azonban évente néhány százan vannak csupán. Ugyanakkor a kormány egyértelművé tette azt is, nem fogadja be a nyugatról visszatoloncolni tervezett tízezreket. Leginkább azért nem, mert – ha már az európai szabályoknál tartunk – nem nálunk léptek be az unió területére, így nem Magyarországra kellene visszaküldeni őket. Ez teljességgel elfogadhatatlan lenne.

– Az Európai Bizottság a héten döntött előzetes vizsgálat indításáról Lengyelország ellen, éppen a hazánk miatt korábban kitalált eljárás keretében. Mit szólnak ehhez?

– Nem árt ismét leszögezni: a kormány semmiféle uniós szankciót nem fogad el, nem támogat Varsóval szemben. Nem is vagyunk hajlandók részt venni ilyen, egyértelműen politikai céllal kezdeményezett, igaztalan eljárásokban. Az különösen is aggályos, hogy éppen a sajtószabadság miatt hangzik el most kifogás Lengyelország új kormánya kapcsán, miközben számos európai országban fény derült arra, hogy a sajtó elhallgatta a bevándorlók nők elleni rohamát.