Zágráb: Az osztrák-szlovén-horvát határvédelmi együttműködés önmagában értelmetlen

Svájc a menedékkérőket is bevonja tartózkodásuk finanszírozásába

MH/MTI – 2016.01.15. 13:28 –

A horvát belügyminisztérium nem ismeri a tervezett osztrák-szlovén-horvát határvédelmi együttműködés részleteit, de az a véleménye, hogy egy ilyen együttműködésnek csak akkor lenne értelme, ha a balkáni útvonalon fekvő összes országra kiterjesztenék - írta a Vecernji List című horvát napilap. Belgiumban kiskorú menedékkérők molesztáltak fiatal lányokat.

Az osztrák kormány az STA szlovén hírügynökség szerint megerősítette, hogy határigazgatási együttműködést kezdeményezett Szlovéniával és Horvátországgal. Bécs álláspontja szerint már a horvát uniós külső határon vagy legalább a szlovén-horvát határnál vissza kellene fordítani a hamis iratokkal vagy papírok nélkül érkező menedékkérőket, ehhez pedig közös határőrizetet javasol. Ausztria rendőröket küldene a szlovén és a horvát határszakasz megerősítésére abban a reményben, hogy ennek révén már január végén csökkenteni lehetne a migránsok beáramlását az említett országokba.

Törökország engedélyezi a munkavállalást a menekülteknek
Törökország engedélyezte a legális munkavállalást a konfliktus övezetekből származó menekülteknek - olvasható a török közlönyben pénteken közzé tett kormányrendeletben. A szabályozás szerint az átmeneti védelemben részesülő menekülőknek hat hónapi törökországi tartózkodást követően munkavállalási engedély iránti kérelmet nyújthatnak be a török hatóságokhoz.

Karl-Heinz Grundböck, az osztrák belügyminisztérium szóvivője elmondta: a német-osztrák-szlovén együttműködésről szerdán egyeztettek Szlovénia és Ausztria rendőri vezetői, de az országok kormányai konkrét intézkedésekről még nem hoztak politikai döntést. Horvátország nem képviseltette magát ezen a találkozón, mint ahogy a többi korábbin sem, amelyekre a szlovén belügyminisztérium meghívta, hogy egyeztessenek a migrációs válság legújabb fejleményeiről.

Ranko Ostojic ügyvezető horvát belügyminiszter nem adott kielégítő választ a Vecernji List kérdésére, hogy Ausztria felvette-e a kapcsolatot Horvátországgal a közös határellenőrzés ügyében. Azt mondta, hogy „nincs tudomása a részletekről”. Hozzátette: azért nem vett részt több megbeszélésen, mert szerinte nincs értelme annak, hogy mindössze néhány ország egyeztet. Véleménye szerint „a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő összes országgal egyeztetni kell”.

Ostojic az Európai Uniót (EU) is bírálta.

Visszatérnek Bajorországba a tiltakozásból a berlini kancellária elé szállított menekültek
Két ember kivételével mind visszatérnek pénteken Bajorországba azok a szíriai menekültek, akiket előző nap egy bajor önkormányzati vezető a szövetségi kormány menekültpolitikája elleni tiltakozásul a berlini kancellári hivatal elé szállított. A 31 menekült közül egy Berlinben marad, egy pedig Brémába utazik tovább - mondta a tiltakozó akció szervezője, Peter Dreier, Landshut járás elöljárója. A Bajorországba visszatérő csoport "végtelenül csalódott", mert nem vidéken, hanem nagyvárosban akarnak élni, és arra számítottak, hogy "Merkel kancellár segít nekik" - mondta a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű jobboldali párt politikusa.Hozzátette, hogy a visszatérő 29 menekültet továbbra is csoportos szállásokon, menedékkérőkkel együtt helyezik majd el, mert a landshuti járásban nehezen találnának maguknak bérlakást és hajléktalanná válhatnának.

Osztrák belügyminiszter: nem fogják beengedni a skandináv országokba igyekvő menekülteket

Ausztria a jövő hét végétől nem fogja beengedni a területére azokat a migránsokat, akik skandináv országokba akarnak eljutni - közölte pénteken az osztrák belügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy Németország is ilyen intézkedésekhez folyamodott.

"A jövő hét végétől meg fogjuk őket állítani közvetlenül a déli (szlovén) határnál" - mondta Johanna Mikl-Leitner az osztrák közszolgálati rádiónak pénteken adott interjúban. Azokra a migránsokra utalt, akik Ausztrián és Németországon át, menekültkérelem benyújtása nélkül akarnak eljutni skandináv országokba, kiváltképpen Svédországba.

A Mikl-Leitner által bejelentett intézkedés előzményeihez tartozik, hogy a német hatóságok az év eleje óta egyre több olyan migránst fordítanak vissza Ausztriába, akik nem akarnak Németországban maradni, hanem észak-európai országokba utaznának. A tárcavezető szerint naponta 200-300 olyan migráns érkezik a bajor határhoz, akit visszafordítanak Ausztriába. Csak azokat engedik be Németországba, akik ott akarnak menedéket kérni.

Ausztria az év eleje óta már több mint 1700 illegális bevándorlót küldött vissza Szlovéniába, személyazonosságuk pótlólagos ellenőrzése során felmerült problémákra hivatkozva. Svédország és Dánia január eleje óta szigorú határellenőrzést vezetett be, hogy megfékezze a menekültáradatot.

Mikl-Leitner pártja, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) arról akarja meggyőzni a nagyobbik koalíciós partnert, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ), hogy szabjanak felső határt a menedékkérők számának. Ezt az SPÖ eddig ellenezte. A kormány a jövő szerdán tűzi napirendjére ennek a kérdésnek a megvitatását.

"Ha megegyezünk a plafonban (felső határban), akkor az érkezők száma csökkenni fog, és egyre többen maradnak ütköző- vagy tranzitzónában, és nem máshol" - mondta a belügyminiszter, és felszólította a szociáldemokratákat, hogy hagyjanak fel a "befogadáskultúrával".

Ausztriában tavaly 90 ezer ember nyújtott be menedékkérelmet, háromszor több, mint az előző évben. A belügyminiszter szerint uniós és nemzeti szintű intézkedések elmaradása esetén az idén 120 ezren fognak kérni menedéket az országban.

A Spiegel Online német hírportál csütörtökön azt írta, hogy az osztrák kormány határigazgatási együttműködést kezdeményez Szlovéniával és Horvátországgal, javaslata szerint már a horvát uniós külső határon, vagy legkésőbb a szlovén-horvát határnál vissza kell fordítani a hamis iratokkal vagy papírok nélkül érkező menedékkérőket. Bécs állítólag a német kormányt is igyekszik megnyerni a kezdeményezéshez.

Johanna Mikl-Leitner a Spiegel Online-nak elmondta, hogy egyes uniós tagországok továbbra is a menekültek visszafordítására kényszerülhetnek, amíg nincs hatékony védelem az uniós külső határokon. Egy "észak-déli irányú dominóhatás" keletkezett, ami "rendben is van", mert "meg kell fordítani a tolóerő irányát és határt kell szabni a menekültáradatnak" - mondta a konzervatív ÖVP politikusa.

Schäuble: Európa külső határainak védelméhez még több pénzre van szükség
A török menekülttáborok finanszírozására megítélt eurómilliárdok csak lassan hozzák meg a várt eredményeket, ezzel egy időben Európa külső határainak védelmére is többet kell áldozni - mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsülését (Ecofin) követően pénteken. Hangsúlyozta, hogy az uniós országoknak több pénzt kell adniuk az Európai Unió szomszédságában fekvő országoknak, főleg Törökországnak, hogy az ott élő menekültek jobb ellátást kapjanak, és ne induljanak el az unió felé. Fontosnak nevezte az uniós külső határok védelmét, és kiemelte, hogy országára jelentős nyomás nehezedik a svéd és a dán határellenőrzés visszaállítása miatt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ez nem csak egy elszigetelt német probléma, hanem egész Európára veszélyt jelent. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminisztereiből álló Eurogroup elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elengedhetetlen szükség van a török segítségre, ahogy a támogatási összeg lehető leghamarabbi folyósítására is.

Svájc a menedékkérőket is bevonja tartózkodásuk finanszírozásába

A svájci hatóságok arra kötelezik a menedékkérőket az országba történő beutazáskor, hogy adják le a náluk lévő értékek ezer frank (majdnem 290 ezer forint) feletti részét, hozzájárulva ezzel tartózkodásuk költségeihez.

A svájci állami televízió (SRF) csütörtök este ismertette a menekültügyi törvényben szereplő előírást.

Az SRF 10 vor 10 című adásában egy olyan szíriai apát mutattak, aki szülőföldjén eladta a család házát, hogy finanszírozni tudja menekülésüket. Mint mondta, amikor Svájcba érkeztek, még volt nála nagyjából 2 ezer frank, de ebből csak ezret tarthatott meg, a többit le kellett adnia, amiről egy elismervényt kapott.

A svájci menekültügyi államtitkárság (SEM) megerősítette a már évek óta bevett gyakorlat létezését. 

Lea Wertheimer államtitkársági szóvivő a nemzetközi jogvédők részéről elhangzott bírálatokra válaszul az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a svájci menekültügyi törvényben már több mint 20 éve szerepel az a cikk, amelynek értelmében elvehetik egy menedékkérőtől az ezer frank feletti értékeit. Az intézkedés ugyanakkor csak keveseket érint, hiszen a legtöbb menedékkérő "nincstelen" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ékszereket és más személyes tárgyakat nem veszik el a menedéket keresőktől.

Tavaly a svájci hatóságok 112 menedékkérőtől 210 ezer frank (több mint 60 millió forint) értékben foglaltak le vagyontárgyakat és készpénzt az SRF 10 vor 10 adása szerint.

Mint Wertheimer közölte, a jogszabály alapvetően azt írja elő, hogy a menekültek vegyék ki részüket az ügyükkel kapcsolatos eljárási és végrehajtási költségekből, valamint fizessék vissza a kapott szociális juttatásokat, amint erre lehetőségük van. 

Így ha a menekültek munkába állnak, le kell adniuk bérük 10 százalékát legfeljebb 10 éven át, vagy amíg a befizetett összeg el nem éri a 15 ezer frankot (4,3 millió forintot) - magyarázta a szóvivő. Aki hét hónapon belül önként elhagyja az országot, a beszedett pénzt visszakapja - tette hozzá.

A szóvivő elmondta azt is, hogy a szövetségi kormány menekültenként havonta 1500 svájci frankot (432 ezer forintot) fizet a helyi hatóságoknak.

Dánia az utóbbi hetekben nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került, miután az új kormány azt javasolta, hogy a menedékkérők vagyontárgyaik leadásával finanszírozzák az országban való tartózkodásukat.

Belgiumban kiskorú menedékkérők molesztáltak lányokat

Kiskorú menedékkérők legalább három fiatal lányt szexuálisan zaklattak néhány nappal ezelőtt egy vonaton Belgiumban - jelentette a helyi sajtó pénteken. A Le Soir című francia nyelvű belga napilap értesülései szerint a Brüsszel és a vallóniai Tournai között közlekedő vonaton történt a molesztálás múlt vasárnap. Az incidenssel kapcsolatban eddig három bejelentés érkezett.

A három gyanúsítottat már Tournai pályaudvarán kihallgatták. Az ügyben eljárást indítottak szexuális agresszió miatt, a zaklatókat viszont szabadon engedték, és azóta már el is hagyták Belgiumot. A Het Laatste Nieuws című újság tájékoztatása szerint a kiskorú elkövetők Franciaországban tartózkodó szíriai menedékkérők, közülük a legidősebb is mindössze tizenhárom éves.

Több mint 900 ezer útlevelet állítottak ki az afgán okmányirodák az elmúlt 22 hónap során - közölte a Padzsvok afgán hírügynökség pénteken egy illetékesre hivatkozva. Több tízezer afgán hagyta el hazáját 2015-ben, hogy eljuthasson Európába. A többségük vízum nélkül kelt útra.

A dán gyakorlatot kifogásolják

Bírálta a szigorodó dán bevándorlási politikát Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa - jelentette az AFP francia hírügynökség. A dán bevándorlási és integrációs tárca vezetőjének, Inger Strjbergnek küldött keddi levelében a biztos úgy értékelte, hogy a legutóbbi, külföldiekre vonatkozó törvénymódosításokkal Koppenhága letér az európai konvenciók útjáról. „Ezekben a nehéz időkben mindennél fontosabb, hogy tartsuk magunkat az emberi jogok védelmében elért vívmányainkhoz, és elkerüljük a már létező egyezmények meggyengülését” - írta Muiznieks.

A biztost nagyon nyugtalanítja, hogy Dánia lehetővé tenné a menedéket kérők fogva tartási idejének meghosszabbítását, tízezer koronánál (körülbelül négyszázhsúzezer forintnál) többet érő értéktárgyaik és vagyonuk elkobzását, illetve szigorítaná a családegyesítési kérelmekre vonatkozó szabályozást.

Az ezekre vonatkozó törvénytervezet szerdán került a dán parlament elé, és jó esély van rá, hogy a szociáldemokraták és a jobbközép pártok támogatásával megszavazzák.

Bajor pénzügyminiszter: Merkel menekültpolitikájának nincs demokratikus legitimációja
 Hiányzik a demokratikus legitimáció Angela Merkel német kancellár menekültpolitikája mögül, ezért a törvényhozás alsóházának (Bundestag) szavaznia kell arról, hogy folytatható-e még a Merkel-féle politika - mondta Markus Söder bajor pénzügyminiszter a Der Spiegelnek.
A német hírmagazin szombati, digitális formátumban péntek este kiadott számában közölt interjúban a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hangsúlyozta: a Kölnben nők ellen, áldozatok és tanúk szerint észak-afrikai, arab származású férfiak által elkövetett szexuális zaklatások és rablások megmutatták, hogy "nem elég csak figyelmeztetni, cselekedni kell".
A hatóságoknak pontosan tudniuk kell, hogy ki van az országban, és ehhez gyökeres változás szükséges a határigazgatásban. Ez azt jelenti, hogy akinek nincs esélye menekültstátust szerezni, azt nem is szabad beengedni.
Markus Söder tiszteletre méltónak nevezte, hogy Angela Merkel humanitárius okokból, egy rendkívüli helyzetben megnyitotta a határokat. Ugyanakkor a jogszabályok "tartós hatályon kívül helyezése nem oldja meg a gondokat, hanem nap mint nap új problémákat termel", és az a veszély fenyeget, hogy "összeomlik Schengen", mert a polgárok nem tűrik el a határok nyitottságát.
Európai megoldás azonban nincs a láthatáron, ezért "hatékony nemzeti megoldásra" van szükség - mondta a CSU egyik legbefolyásosabb politikusaként, a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként számon tartott bajor pénzügyminiszter.
Hozzátette, hogy a határok megnyitásával a menekültpolitikában végrehajtott "alapvető fordulatról" Angela Merkel és a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel döntött, és ugyan meglehet, hogy az adott helyzetben humanitárius okok miatt nem lehetett másként eljárni, "de a Bundestagot soha nem kérdezték meg, hogy tartóssá akarja-e tenni a rendkívüli állapotot".
Ezt a kérdést pedig föltétlen a Bundestag elé kell terjeszteni, hiszen a szövetségi kormánynak még ahhoz is felhatalmazást kell kérnie a testülettől, hogy "néhány katonát külföldi bevetésre küldjön", ezért abban a kérdésben is a parlamentnek kell döntenie, hogy akar-e Németország befogadni több mint egymillió embert - mondta az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártjának politikusa.