„Bűnözők szervezete volt a kommunizmus”

A forradalom évfordulójára szervezett emlékév fő feladata az emlékezés

MH-összeállítás – 2016.01.14. 04:09 –

Az antikommunizmus olyan érték, amely a demokrácia egyik alapja – mondta tegnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

RétváriRétvári Bence (középen): Ki kell köszörülni a 2006-os csorbát (Fotó: Hegedüs Róbert)
Bűnöző szervezeteknek minősítette Rétvári Bence (KDNP) államtitkár tegnap a hazánkban évtizedeken keresztül főhatalmat gyakorló kommunista pártokat. A politikus a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad-Adenauer-Stiftung közös tudományos konferenciáján beszélt. Az antikommunizmus olyan érték, amely a demokrácia egyik alapja – idézte szavait a távirati iroda. Az ÁVH-t létrehozókat, a koncepciós pereket megindítókat, a deportálások és a kivégzések, a személyi kultusz és a kolhozosítás felelőseit, a mesterséges iparosítás és az ország elszegényedésének okozóit ugyanis nem pozíciójuk tette kegyetlenné, embertelenné, az emberi méltóságot nem tisztelővé, hanem ez volt tisztségre kiválasztásuk szempontja – fogalmazott az államtitkár.

Rétvári Bence hangsúlyozta, abban, hogy az 1956-os forradalom elbukott, nagy szerepe volt annak is, hogy a Nyugat – a nagyhatalmi status quót féltve – nem sietett a felkelők segítségére. A forradalom és szabadságharc idei, hatvanadik évfordulójára szervezett emlékévről azt mondta, ennek fő feladata az emlékezés. A tíz évvel ezelőtti, 2006-ban történt eseményekre célozva megjegyezte, hogy az akkori csorbát ki kell köszörülni. Fontosnak tartotta az ötvenhatos helyi hősök előtt tisztelgő, úgynevezett büszkeségpontok rendszerének kialakítását. Kiemelte: 1956 különlegessége az volt, hogy míg sok más forradalomban nagy emberek köré csoportosultak az események, addig hat évtizede az akkori Magyarország egy emberként lázadt fel. Arra is utalt, hogy az idei évtől automatizmussá vált a politikai rehabilitáltak – a polgári kormányzás idején megemelt – pótlékának emelkedése. Hozzátette, 2008–2010-ben a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány ezt a juttatást befagyasztotta.

Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke azt mondta, az abszolút kisebbségi létben működő kommunisták a fasizmus ellen hirdettek ugyan harcot, de legfőbb ellenségeik a szociáldemokraták és a polgári erők voltak, a recski tábor első lakói is közülük kerültek ki. Mint folytatta, az 1953-as amnesztia idején a felnőtt lakosság negyede állt valamilyen eljárás hatálya alatt, összességében pedig ma már csak azon lehet csodálkozni, hogy a forradalom nem korábban tört ki. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője úgy fogalmazott, hogy a szabadság fáklyáját 1956-ban, Magyarországon gyújtották meg. Arra hívta fel a figyelmet, meg kell tanítani a nemzedékeknek, a ma már természetesnek tűnő szabadságért nap mint nap meg kell harcolni. A forradalom nem csupán azt mutatta meg, hogy fel lehet lépni az addig legyőzhetetlennek hitt Szovjetunió ellen, de a megtorlás arra is rávilágított, mennyire értéktelennek tekinti a kommunista rendszer az embert – mondta Rétvári.