Kőolaj helyett privatizáció

Kazahsztán a kieső bevételeit a gazdasági szféra átalakításával ellensúlyozza

Máté T. Gyula – 2016.01.11. 02:35 –

A csökkenő olajár miatt megroppant államháztartást Kazahsztán gazdasága átalakításával, modernizálásával akarja ellensúlyozni. Nurszultan Nazarbajev elnök „Száz lépés” programja a nagyarányú magánosítások, a csábító befektetési környezet megteremtése mellett a középosztály megerősítését is célul tűzte ki.

KazMunayGaz olajipari cég, Air Astana légitársaság, a távközlési Kazakhtelecom, a Kazakhstan Temir Zholy vasúttársaság, a villamos erőműveket felügyelő Samruk-Energo, valamint az uránbányászattal foglalkozó Kazatomprom. Ezek a „legzsírosabb” falatok azon a privatizációs listán, amit a minap tett közzé a kazah kormány. A gazdasági tárca közleménye szerint a nagyobb cégek állami tulajdonrészét tőzsdére dobják, a kisebb cégeket pedig stratégiai befektetőknek értékesítik. A tranzakciók pontos ütemezése még nem ismert, a céldátum 2020.

A cégek közül szimbolikus a KazMunayGaz eladása, hiszen a privatizációs hullámot a kőolajár drasztikus visszaesése, s így a kazah költségvetés megroppanása indította el. Másfelől az energiaár zuhanása sajátos módon jól is jött az országnak, felgyorsította az évek óta esedékes gazdasági és államigazgatási reformokat.

„Nurszultan Nazarbajev elnök ezért hirdette meg már tavasszal a Száz lépés programját, amely konkrét lépéseket sorol fel a gazdaság és az ország modernizációjára” – mondta el tavaly év végén Asztanában a Magyar Hírlap tudósítójának Jerlan Hajirov, a helyi befektetési tanács elnöke, pragmatikusan jelezve, hogy az egyik „pici cél”, hogy minél több „mosolygós vámos és tisztségviselő legyen”, aki angolul is tökéletesen beszél.

A nazarbajevi program öt alapvető iránya a megfelelő befektetési környezet megteremtése mellett az államapparátus „bürokráciamentesítése”, a belső piac, illetve fogyasztás fejlesztése, a korrupció elleni harc, a középosztály megerősítése illetve a nemzeti egység megerősítése. (Utóbbival egyébként most sincs különösebb baj az országban, a domináns kazahok és oroszok mellett a bő több mint száz más nemzetiség is jól el van egymással. A válság sem hozta „utcára” a muzulmán szélsőségeseket, mint ahogy vallási összetűzésekre sem került sor az elmúlt években.) A „Száz lépés” ambícióit jól jelzi, hogy German Gref korábbi orosz pénzügyminiszter – jelenleg a Magyarországon is jelenlévő Sberbank elnöke – a hasonló szingapúri „nagy ugrás” projekthez hasonlította.

Szemmel látható, hogy Kazahsztán a tradicionális partnerei – Oroszország, Kína, Törökország, illetve az inkább üzleti és szabályozási pragmatizmusa miatt Asztana felé a kompország szerepét betöltő Hollandia – mellett másfele is nyit. Tavaly év végén írtak alá kibővített partnerségi és együttműködési szerződést Kazahsztán és az Európai Unió között. A dokumentum huszonkilenc területre terjed ki, közöttük a gazdaságra, a kereskedelemre, a beruházásokra, az igazságszolgáltatásra, valamint a biztonság, a jogállam, az emberi jogok betartása és a személyiségi adatok védelmének kérdéseire.