„Budapest messze van a csődtől”

Tarlós István nem zárja ki, hogy mégis újrázna az önkormányzati voksoláson

Jobbágyi Zsófia – 2016.01.09. 01:18 –

Rendkívüli felmondással megszüntetné a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződését a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal az agglomerációs közlekedés ügyében, amennyiben nem sikerül rendezni a finanszírozás kérdését – közölte tegnap Tarlós István, aki kilátásba helyezte, hogy indul a 2019-es főpolgármester-választáson.

Tarlós 20160109Nem vonulhat ki az állam a BKV finanszírozásából Tarlós szerint (Fotó: Nagy Balázs)

Biztosan közlekednek az elővárosi járatok február 17-ig, azaz a főváros ez évi költségvetésének elfogadásáig – közölte Tarlós István 2016 első Budapestinfóján. A főpolgármester jelezte, a decemberi, Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetésen elhangzott, hogy az agglomerációs közlekedést nem kell finanszíroznia Budapestnek, a HÉV-ek működtetését pedig teljes hálózatukkal együtt átvenné az állam. Megjegyezte, sokkal kevésbé elégedett a tárgyalás kimenetelét illetően, mint amire előzetesen számított. „Nem vonulhat ki fokozatosan az állam a közösségi közlekedés finanszírozásából, hiszen kötelező feladatként maga szabta meg annak biztosítását a Fővárosi Önkormányzatnak. Azért nem veszi át az állam a Budapesti Közlekedési Vállalatot, mert a mostani körülmények mellett maga sem tudná működtetni” – fogalmazott, majd kitért arra is, a Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel való egyeztetés időpontja egyelőre kérdéses, ám minden bizonnyal sor kerül rá.

A BKK és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi, agglomerációs közlekedéssel összefüggő megállapodásáról annyit mondott, a tárca tavaly „egy árva fillért” nem adott a területre, ezért a központ felszólító levélben jelezte, rendkívüli felmondással meg kell szüntetnie a szerződést, ha nem sikerül a forráshiányt áthidaló megállapodást kötni. Erre tizenöt napja van a minisztériumnak.

Budapest költségvetése kapcsán azt mondta, a számok még változhatnak, ám az már biztosan látszik, az elővárosi közlekedést nem tudja finanszírozni a főváros, s erre ráerősít az új salátatörvény-módosítás is, amely kötelezővé teszi a helyi közösségi közlekedés biztosításának elsődlegességét. Hozzátette, hallani olyan folyosói pletykákat, hogy a szabályozásból kihúznák a „helyi” szót. Ezzel együtt a városvezető biztos benne, valami értelmezhető és végrehajtható „kijön majd a dologból”.

Kifejtette, a jelenlegi számítások szerint a büdzsé működési hiánya tizenkétmilliárd forint, amelyből, ha levonják az elővárosi közlekedés tízmilliárdos költségét, akkor is legalább kétmilliárd forintos hiány marad, ami azonban nem tervezhető a költségvetésben. Még a felvázolt helyzet is csak úgy teljesíthető, ha a főváros nulla forintot tervez az önként vállalt feladatainak teljesítésére, ami „képtelenség”.

Megjegyezte továbbá, bár korábban elzárkózott előle, mostanra nem tartja elképzelhetetlennek, hogy indul a 2019-es főpolgármester-választáson, mivel úgy látja, ha valaki eldönti, végleg kiszáll, akkor „elkezdik nem komolyan venni”.

Az MSZP-s Horváth Csaba és a DK-s Gy. Németh Erzsébet nyílt leveleire reagálva kijelentette, messze van attól Budapest, hogy csődbe menjen, ugyanakkor kötelessége összehívni az ellenzéki képviselők által kezdeményezett rendkívüli közgyűlést, amelynek nem látja sok értelmét, hiszen olyan témákat kéne megválaszolni, amelyekre csak a költségvetés ismeretében lehet majd.

A Mahir hirdetőoszlopainak ügyében kijelentette, nincs mondanivalója január 11-e előtt – erre a napra tűzte ki ugyanis a Fővárosi Törvényszék az első tárgyalási napot a jogvitában.


Másodszor is elutasították Simicskáékat

A Mahir Cityposter Kft. újabb, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét utasította el a Fővárosi Törvényszék. Ahogy lapunk is beszámolt róla, a bíróság már tavaly elutasított egy ilyen keresetet, amely arra irányult, hogy a törvényszék a két fél közötti jogvita lezárultáig tiltsa el a Fővárosi Önkormányzatot a Mahir hirdetőoszlopainak elbontásától. A bíróság azonban sem akkor, sem most nem tartotta megalapozottnak a kérelmet. Az indoklás szerint a kft. a bontással járó kár mértékéről, a javíthatóságról, a javítás várható összegéről nem rögzített tényeket, a károk bekövetkeztét a csatolt műszaki leírás pedig nem támasztja alá. Garázdaság vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást folytat a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy negyven és egy negyvennyolc éves budapesti férfi ellen. A gyanú szerint mindketten erőszakosan léptek fel egy hirdetőoszlop bontását végző munkással szemben – közölte a rendőrség. (BR)