Cél a kisebb pénzügyi ingadozás elérése az uniós pénzeknél

Újabb vizsgálatot kért a kormány Altus-ügyben

Bódy Géza – 2016.01.09. 01:02 –

Az idén jelentős, ám mintegy ezerkétszázmilliárd forinttal kevesebb európai uniós támogatás érkezhet hazánkba, mint tavaly - áll egy jegybanki tanulmányban. Újabb fejlemény Altus-ügyben.

7 20160109

A rekordévet jelentő 2015-öshöz képest az idén jóval alacsonyabb lehet az európai uniós (EU) támogatások mértéke. A visszaesés oka, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása lezárult, míg a 2014–2020-as ciklus elején a ciklus átlagánál alacsonyabb forrásbeáramlásra lehet számítani – derül ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből. A jegybank szerint kedvező hír azonban, hogy az új ciklusban a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet a támogatások szerkezete, mint korábban volt.

A legnagyobb gondot az állami tőketranszferek csökkenése jelentheti, ugyanis az állami beruházások mintegy fele uniós támogatásból valósult meg az elmúlt években, a fennmaradó részben pedig szerepel az uniós forrásokhoz kapcsolódó önrész. A források kétharmada az elmúlt években az állami szférához került, s ezek nagy részéből beruházások valósultak meg. Az állami beruházásokkal azonban a magánszektor is jól járt, hiszen a megrendelő az állam volt ugyan, de a kivitelező a magánszektor.

A támogatások visszaesését így a magánszektor és az államháztartás is megérezheti. Előbbi mintegy kilencszázmilliárd forinttal, utóbbi pedig 350 milliárddal kevesebb forráshoz juthat jövőre. Az állami beruházások mértéke ennek következtében az idei csúcshoz képest nagyságrendileg a GDP két százalékával eshet vissza, a 2016-ös költségvetési törvény alapján.

Az európai uniós költségvetési ciklusokban a lehívott források mértékének ingadozása részben természetes folyamat, más országokban is megfigyelhető jelenség. Ahhoz, hogy a mostani ciklusban elkerülhető legyen ez a jelenség, 2017. június 31-ig valamennyi európai uniós pályázatot ki kell írni. Az intézkedés hatására a forráslehívás egyenletesebb lehet, kevésbé jellemezné a 2014–2020-as ciklust olyan erőteljes felfutás, mint a 2007-2013-ast. Az egyenletesebb forráslehívás makrogazdasági szempontokat figyelembe véve előnyösebb, ugyanis a gazdasági növekedés dinamikáját kevésbé teszi ingadozóvá.

Az uniós forrásokkal kapcsolatos, hogy újabb hivatalos vizsgálatot kért az Európai Bizottságnál a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe is tartozó Altus Zrt. ellen a kormány. A beadványt Csepreghy Nándor december 22-én írta alá, és személyesen Giovanni Kesslernek, az Európai Csalásügyi Hivatal, az OLAF főigazgatójának címezte. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára erről az RTL Klubban beszélt. Azzal érvelt, hogy az európai közbeszerzési szabályok értelmében ki kell zárni a közbeszerzésekből azt, akinél politikai összeférhetetlenség áll fenn.

A politikai összeférhetetlenség ebben az esetben Csepreghy szerint az, hogy egy aktív pártpolitikus egyszemélyi tulajdonában lévő cég pályázott az Európai Bizottságnál ellenőrző feladatok végrehajtására. Az OLAF-nak mint független szervezetnek jogosultsága vizsgálni az uniós pénzek felhasználását.