Új csapásirány a külkereskedelemben

Fellendült a Magyar Nemzeti Kereskedőház tevékenysége, középpontban a kis- és középes méretű vállalkozások exportbővítése

Bódy Géza – 2016.01.08. 03:22 –

Sorra nyitja külföldi képviseleteit a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. , megállapodásokat kötnek, szélesedik az ügyfélkör, új programok indulnak. Tavaly a vállalathoz új vezérigazgató érkezett, aki nekilátott az átszervezésnek. „Ma már nem csupán kereskedőház vagyunk, a korábbiakhoz képest sokkal szélesebb és komplexebb üzleti tevékenységet végzünk” – mondta Ducsai-Oláh Zsanett a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

Ducsai-Olah-ZsanettDucsai-Oláh Zsanett: Pontosan tudjuk, hogy a többi országban milyen magyar termékre, szolgáltatásra van igény (Fotó: Varga Imre)
– Tavaly tavasszal vette át a Magyar Nemzeti Kereskedőház irányítását. Mi változott azóta?

– Azért alakultunk meg, hogy elősegítsük a magyar kis- és középvállalatok, vagyis a kkv-k exporttevékenységének bővülését. Elsődleges célom a működési hatékonyság növelése volt. Új stratégiai irányokat határoztunk meg, és bővítettük a szolgáltatáspalettánkat. A kereskedőháznak mára csaknem negyven országban van irodája, ezt egészíti ki az a közép-európai hálózat, amelynek keretében huszonkét képviseletet nyitunk a hazánkkal szomszédos hét országban és Lengyelországban.

– Mely közép-európai országokban nyitnak irodákat?

– A kormány külgazdasági stratégiájának alapvető célkitűzése, hogy Magyarország és a szomszédos államok magyarlakta területei, valamint hazánk és Lengyelország között még szorosabbra fűzze a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Hét-hét irodát nyitunk Romániában és Szlovákiában, két-két képviseletet Szerbiában és Ukrajnában, valamint egyet-egyet Horvátországban, Ausztriában és Szlovéniában. A közép-európai hálózat kiemelt célja, hogy a régió országaival erősítse Magyarország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait, különös tekintettel a hazai és határon túli magyar vállalkozások közötti együttműködésekre.

– Hol nyitottak eddig régiós kép­viseletet?

– Mostanáig tizenhárom helyen nyitottunk: Újvidéken, Eszéken, Ungváron, Beregszászon, Kassán, Szabadkán, Dunaszerdahelyen, Krak­kóban, Aradon, Nagyváradon, Lend­ván, Székelyudvarhelyen, valamint Sep­si­szent­györgyön.

– Milyen hazai termékekre, szolgáltatásokra mutatkozik igény ezeken a helyeken?

– Elsősorban az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek, illetve a gépipar területén várható, hogy sikeres üzleti együttműködés alakul ki a magyar és szomszédos országokban működő cégek között. Hangsúlyozom, hogy eredményességünk elsősorban a hazai cégek sikereiben, illetve a teljes magyar export növekedésében mérhető. Ebből a szempontból tevékenységünk elmúlt nyolc hónapját pozitívan ítélem meg, és 2016-ra még nagyobb sikereket várok.

– Milyen sikertörténeteket emelne ki?

– Nemrégiben kötöttünk megállapodást az Ulánbátori Önkormányzat Fejlesztési Ügynökségével. Ennek értelmében magyar cégek bevonásával közös városfejlesztési projektek valósulnak meg a mongol fővárosban. Az együttműködésnek köszönhe­tően három fő fejlesztési programunk van Mongóliában, amelyekben magyar „okos város” technológiákat lehetne Ulánbátorba telepíteni. Megújul az ulánbátori közlekedési vállalat teljes buszparkja, aminek elősegítéséhez magyar buszösszeszerelő üzem épül a mongol fővárosban. Ehhez kapcsolódóan a városi közlekedést támogató magyar „smart city” alkalmazásokat, termékeket is bevonunk a város integrált, jelenleg modernizálás alatt álló közlekedési rendszerébe. Másrészt hatvankét hektáros területen, zöldmezős beruházásban egy új, intelligens, komplett városrész lesz kialakítva Ulánbátorban. Az „okos város” projekt megtervezésére és megvalósítására magyar cégek bevonásával a Magyar Nemzeti Kereskedőház tesz javaslatot. Az együttműködésben megvalósuló harmadik kiemelt projekt pedig intelligens közvilágítási rendszer kiépítésére irányul, amelyet szintén egy magyar cég valósíthat meg Ulánbátorban.

– Mekkora ezeknek a fejlesztéseknek az értéke?

- A megállapodás huszonötmillió euróról szól. Reményeink szerint ez csak a kezdet, amelyet még további üzleti lehetőségek is követhetnek. Például párhuzamosan magyar technológiával indulhat építőanyag-gyártás, illetve élelmiszer-feldolgozó üzem Ulánbátorban.

– Nemrég Marokkóval és Egyiptommal is szorosabbra fűztük a kereskedelmi kapcsolatainkat. Ezek részleteiről mit lehet tudni?

– Több gazdasági együttműködési megállapodást kötött Magyarország Marokkóval, aminek köszönhetően ki tudjuk majd aknázni az országban rejlő lehetőségeket. Az innovatív magyar technológiákra és szakértelemre igény van a nemzetközi piacokon. Mi pedig segítünk megtalálni a megfelelő külföldi partnereket a hazai cégek számára Marokkóban, Egyiptomban és további országokban is.

– Mely országok lehetnek nagyobb felvevőpiacok?

– Négy kontinensen vagyunk jelen közvetlen képviselettel. Ennek köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy az egyes országokban milyen magyar termékekre, technológiákra, szolgáltatásokra van igény. A keleti országokban vagy akár Brazíliában érdemes például a vízgazdálkodásra összpontosítani. Argentínában a gyógyszeriparban, Kolumbiában például az informatikában mutatkoznak üzleti lehetőségek. Kereskedőházunk jóvoltából tavaly ötvennégy külföldi szakkiállításon háromszázkilencvennyolc magyar kis- és közepes vállalkozás vehetett részt.

– Milyen eredményeket értek el tavaly?

– Korábbi árbevételünkhöz képest jelentős növekedést értünk el, hamarosan a pontos számokat is látjuk. Az emelkedéshez a hatékonyság növelésén kívül az is hozzájárul, hogy számos sajátszámlás ügyletet bonyolítottunk, azaz ma már nemcsak közvetítői tevékenységet végzünk, hanem adott esetben a kereskedőház megvásárolja a cégtől az árut, amit külföldön értékesít, ezzel minimalizáljuk ügyfe­leink kockázatát. A pénzügyi eredmény mellett a kereskedőház közvetett, a magyar kkv-szektorra kifejtett exportélénkítő hatása azonban még fontosabb. A legfrissebb adatokból látszik, hogy Magyarország várhatóan mintegy nyolcmilliárd eurós külkereskedelmi többlettel zárta a tavalyi évet.
A magyar export kiemelkedő teljesítményéhez a Magyar Nemzeti Kereskedőház is hozzájárult tevékenységével, hiszen egyre több kis- és középvállalkozásnak tudunk segíteni konkrét külföldi üzleti lehetőségekkel.

– Hogyan járulhatnak hozzá az induló vállalkozások támogatásához?

– A hazai kis- és középvállalkozások sikeres tevékenységének egyik legnagyobb akadálya az erőforráshiány. Ennek legfőbb oka, hogy kapacitá­saik jelentős részét a termékek, illetve szolgáltatások előállítására fordítják. Pont ezt orvosoljuk komplex szolgáltatáscsomagunkkal. A fiatal vállalkozói nemzedék számára ma már sem nyelvi, sem térbeli akadály nem létezik, otthonosan mozognak a világ bármely pontján, mi pedig arra vonatkozóan tudunk információt szolgáltatni, hogy mely országokban lehetnek a legversenyképesebbek. Az innovatív induló vállalkozások számára indítottuk el InnoTrade elnevezésű programunkat. Ennek keretében konkrét megjelenési, kiállítási lehetőséget biztosítunk a nemzetközi piacra lépést tervező hazai startupok számára. Mint már mondtam, számos külföldi kiállításon, szakmai rendezvényen biztosítunk megjelenést az ígéretes, feltörekvő startupoknak is, így segítve a potenciális befektetőkkel, célcsoporttal, partnerekkel, a különböző iparágak meghatározó cégvezetőivel való kapcsolatépítést.

– Milyen egyéb szolgáltatásokat nyújtanak?

– A cégek körében nagy sikernek örvend az Exportakadémia nevű hiánypótló szakmai képzésünk. Ezt azért indítottuk el, mert a hazai vállalkozások körében végzett kutatások azt mutatták, hogy a kis- és középvállalkozások külpiacra jutásának legfőbb akadályai közé tartozik a külkereskedelmi tudás és az exportpiac ismeretének hiánya is. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a legnagyobb érdeklődés a forrásbevonás témakörét övezte, kezdve a kockázati tőkebevonástól, a lehívható hazai és európai uniós forrásokig. Emellett legalább ennyire hasznos az olyan gyakorlati, naprakész információ, amely a külkereskedelem-technika és a szállítmánybiztonság területén lehet fontos. A sikert látva az Exportakadémiát az idén is folytatjuk.

– Milyen tevékenységű cégek részéről tapasztalták eddig a legnagyobb érdeklődést?

– Kiemelt figyelmet kapott a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás, köztük főleg húsipari, szárított zöldségkészítményeket előállító, zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó, valamint édesiparban tevékenykedő vállalkozások képviseltették magukat. Emellett az alkalmazásfejlesztés, a logisztika, a fémipar, az orvosi műszergyártás, az építőipar, illetve a gyógyhatású kozmetikai termékek területéről érkező cégek is sikerrel végezték el a tanfolyamot.

–   Mit várnak az idei évtől?

–   Folytatjuk a tavaly ősszel indított Export Expressz programunkat. Ennek lényege, hogy az eddigi keresletorientált megközelítés mellett kialakítottuk a versenyképes hazai termékekre és szolgáltatásokra erősebben összpontosító, kínálatorientált stratégiát. Ennek keretében a legpiacképesebb iparágakból húsz-harminc, már sikeres hazai exportőr termékeinek és szolgáltatásainak keresünk értékesítési lehetőséget a nemzetközi piacokon, amelyek így utat nyitnak a többi hazai vállalkozás számára is. Második pillérként nagy hangsúlyt fektetünk a startupok és az innovatív kkv-k külpiacra segítésére, harmadik elemként jelenik meg a magyar származású, külföldön élő honfitár­sainkkal való együttműködés elmélyítése és kiszélesítése, akik üzleti kapcsolatrendszerük révén hozzájárulhatnak a magyar cégek külpiaci sikeréhez.