Kiemelt támogatás a balatoni régiónak

Elkerülő utak, felújított vasút és új komp javítaná a közlekedési lehetőségeket, egyben emelné a szolgáltatási színvonalat

Putsay Gábor – 2016.01.07. 00:54 –

A kormány által jóváhagyott költségvetés csaknem harmadát lehet a közlekedési beruházásokra költeni ebben az uniós időszakban, 2020-ig. A Balatoni Fejlesztési Tanács elképzelései szerint leginkább a zsúfoltságot kell enyhíteni a közutakon, a közösségi közlekedésben pedig a szolgáltatási színvonal javítására van szükség.

vízi közlekedés 20160107A vízi közlekedés fejlesztése is szerepel a tervek között (Fotó: MH)

A környezet védelmét, a jelenlegi és a megújuló közlekedési hálózatok összehangolását tartja a legfontosabbnak a Balatoni Fejlesztési Tanács a régióban megvalósuló infrastruktúra-beruházások esetében. Bár ehhez tervek már korábban is készültek, a mostani európai uniós időszakban adódhat lehetőség az elképzelések megvalósítására. A kormány ugyanis meglehetősen nagyvonalúan 284 milliárd forint felhasználásáról döntött a balatoni régióban, ez egészülne ki 15 százaléknyi hazai forrással. Ennek csaknem harmadát, 95,5 milliárd forintot lehet elkölteni a közlekedésre.

A tanács által készített tervezet alapvetően öt részre tagolja a beruházásokat. Az első csoportba tartozik a Balatoni Közlekedési Szövetség részeként a különböző közlekedési rendszerek működését össze kell hangolni. A program kitér arra is, hogy a sármelléki repülőtér, illetve az azt fenntartó Hévíz Balaton Airport hosszú távú működtetése biztosított legyen. Hangsúlyt kap a Balaton környéki és lehetőleg az oda vezető utak javítása, felújítása. Negyedik elemként szerepel a vasúti közlekedés fejlesztése, amelyben fontos feladat az északi vonal villamosítása és a tó körbejárhatóságának a javítása. Az ötödik elem a környezetkímélő, villamosenergia-meghajtáson alapuló közlekedési módok fejlesztése. Idetartozik az északi vonal villamosításán túl a Hévíz és Keszthely közötti kötöttpályás közlekedés kialakítása, és az elektromos járművek használatának elterjesztése.

Az elmúlt években az M7-es autópálya, valamint a 8-as és a 76-os út fejlesztésével sokat javult a Balaton elérhetősége. Ugyanakkor ebben az uniós költségvetési ciklusban a zsúfoltságot tovább kell enyhíteni, leginkább elkerülő utak építésével és a jelenlegiek szélesítésével. A tervezett projektlista leginkább közúti fejlesztésekből tevődik össze a 2020-ig tartó időszakban. Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a 76-os főút Balatonszentgyörgy és Zalaegerszeg közötti szakaszát kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá kell bővíteni, és szintén a tervek között szerepel az M75-ös egy szakaszának megépítése. Utóbbi esetében Fenékpusztánál 2x1 sávos elkerülő, Pacsa és Fenékpuszta között pedig 2x2 sávos gyorsforgalmi út épülne. Kiemelt projektként szerepel a 710-es főút új nyomvonalának megépítése az M7-es és a 71-es között. Így gyakorlatilag az észak-balatoni főúton csökkenne a zsúfoltság – legalábbis Balatonfűzfőig –, ugyanis közvetlenebb kapcsolat létesülne az M7-es autópályával. A tervek szerint 2017-ben kezdődne Balatonlelle és Kaposvár között a 67-es főút korszerűsítése. Itt Somogyaszaló, Mernye, Mernyeszentmiklós, Vadépuszta és Somogybabod elkerülő útjait kell megépíteni, ezzel a Balaton és Kaposvár között korszerű, 2x1 sávos út épül. Veszprém térségében új 2x2 sávos szakasz készülne városi elkerülő részeként, emellett megépülne a siófoki déli tehermentesítő út. Bár az elmúlt években a Balaton nyugati medencéjében az egyik leginkább kiemelt projekt volt a hévízi elkerülő út építése, a mostani program is tartalmazza a fürdőváros és Keszthely közötti közúti kapcsolat bővítését. A tó nyugati végére jellemző zsúfoltságot csökkentheti a Badacsony–Fonyód közötti kompjárat üzemeltetése is.

A tanács tanulmánya kitér arra is, hogy a turisztikai célpontok megközelítéséhez jó utakra van szükség, s ezt a térségen belüli közúti közlekedés fejlesztése során figyelembe kell venni. Ezt a célt szolgálja például a 68-as főút burkolatának megerősítése mintegy 92 kilométeren. Kiemelkedik például Somogyvár vagy az ozorai Pipo-vár elérhetőségének javítása, Somogy megyében pedig a Marcali–Somogyvár–Karád–Tab belső úthálózatának kiépítése. A szövetség ugyanakkor rögzítette, hogy a közlekedési célú fejlesztéseket, különösen az új nyomvonalon megvalósuló beruházásokat össze kell hangolni a táj, a természet és a környezet védelmével.

A vasúti fejlesztések esetében is nagy ívű tervek készültek. Ami biztosnak tűnik, és az Integrált Közlekedési Operatív Programban (IKOP) is szerepel, az a Lepsény–Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométer hosszú vasútvonal felújítása. A vonal 2017 végéig megújul. A tervek között szerepel ugyanakkor az észak-balatoni vasútvonal villamosítása és a tó környéki körvasút feltételeinek a megteremtése. Ezek leginkább akkor valósulhatnak meg, ha jut rájuk pénz az IKOP-ból. A vasút-villamosítás mellett ösztönözni kell a környezettudatos elektromos rendszerek fejlesztését, elsősorban a helyi érdekeltségű autóbuszok (irányjáratok vagy falubuszok) közlekedése esetében. Lényeges eleme a közösségi közlekedésnek a tarifarendszerek összehangolása, vagyis ugyanazzal, illetve hasonló árú jeggyel legyenek használhatók – leginkább a turisztikai szezonban – a szárazföldi és a vízi járművek.