Megkezdődött Erdogan ellenfelének pere

A vád szerint Gülen egy botrány kirobbantásával akarta megdönteni az államfő hatalmát

MH/MTI – 2016.01.06. 20:33 –

Fethullah Gülen távvolétében kedzte meg a bíróság a pert, a vádlott védője szerint semmiféle bizonyítékot nem tudnak felhozni az ügyfelével szemben. Gülent korrupciós botrány kirobbantásával vádolják, amelllyel Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát akarta megdönteni.

gülen lead

A több mint tizenöt éve az Egyesült Államokban tartózkodó Gülent több tucat egykori rendőrrel együtt „terrorista szervezet” létrehozásával és a konzervatív iszlamista török kormánnyal szembeni korrupciós vádak kiötlésével vádolják.

A vádlottak padján ül többek között két magas rangú egykori rendőrtiszt, akik immár tizenhét hónapja vannak börtönben. Az isztambuli ügyész vádbeszédjében életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, míg a többi hatvanhat vádlottra héttől háromszázharminc évig terjedő fegyház várhat.

A tárgyalás első napján a védelem képviselői „politikai lincselésnek” nevezve éles kritikával illették az eljárást.

„Szégyen, hogy ezek az emberek, akik a légynek sem ártanának, terroristaként vannak feltüntetve” - fejezte ki felháborodását Murat Erdogan ügyvéd.

„Semmilyen konkrét bizonyíték nincs arra, hogy az ügyfelem bármilyen törvényellenes tevékenységben részt vett volna” - tette hozzá kollégája, Nurullah Albayrak. „Ahogy Önök is látják, a vád vígjáték forgatókönyvére hasonlít, tele összeesküvés-elméletekkel és mítoszokkal, bűncselekményt igazoló szemernyi bizonyíték nélkül” - következtetett a védőügyvéd.

A többszöri kérelmezés ellenére Washington soha nem adta ki Gülent Törökországnak.

Gülen és társai eddig következetesen tagadták a kormány elleni összeesküvésre vonatkozó vádakat. A mérsékelt iszlámot népszerűsítő hetvennégy éves imám szövetségesből vált Erdogan „démonává”, és úgy tudni róla, hogy jelentős befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban, sőt Erdogan szerint „párhuzamos államot” akar kiépíteni Törökországon belül. Gülen kiterjedt iskolahálózatot tart fenn, emellett komoly befolyással rendelkezik számos civil szervezet, vállalat és médium felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, de egy idő után mentora fejére nőtt.

Az elnök 2013 decemberében nyíltan hadat üzent Gülennek, miután a rendőrség korrupciós vádakkal nyomozást indított Erdogan több minisztere, illetve közvetlen hozzátartozója, közöttük fia, Bilal ellen. A török államfő példátlan megtorló akcióba kezdett az imám követőivel, illetve pénzügyi érdekeltségeivel szemben, ami mintegy ezernyolcszáz személy letartóztatásához vezetett a kormányzathoz közel álló török média szerint.

Erdogan korábban is kíméletlenül bánt el politikai ellenfeleivel, és többször hivatkozott államellenes összeesküvésre az ellenük folytatott perek során. Legutóbb a modern Török Köztársaság életében eddig egyfajta fékként és ellensúlyként működő hadsereget kényszerítette térdre a Pörölycsapás- és az Ergenekon-ügyben.