Szlovénia migráns-listát kér a horvátoktól

Seehofer: Fordulatnak kell jönnie a menekültpolitikában

MH/MTI – 2016.01.06. 14:34 –

Ljubljana mostantól a Horvátországból Szlovéniába továbbszállított migránsok összeírását kéri Zágrábtól, s amennyiben nem kapnak listát a bevándorlók pontos adataival, nem fogadják őket - jelentette a sajtó. Róma és Ljubljana egyaránt cáfolja, hogy határellenőrzést vezettek volna be a két ország között. Szakpolitikusok a schengeni határok megőrzése mellett érveltek Brüsszelben.

Seehofer: Fordulatra van szükség

Horst Seehofer, a kisebbik konzervatív párt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szerint szükség van a németországi menedékkérők számának korlátozására, ugyanakkor legutóbbi sajtótájékoztatóján erősítette meg azt a korábbi konkrét követelését, hogy a befogadandó menekültek felső határát kétszázezerben szabják meg. Horst Seehofer - aki egyben bajor tartományi miniszterelnök is - a kancellár menekültpolitikáját élesen bíráló korábbi nyilatkozataival ellentétben ezúttal békülékenyebb hangot ütött meg. „Teljes nyugodtsággal kitartok azon korábbi követelésem mellett, hogy 2016-ban fordulatra van szükség Németország menekültpolitikájában” - hangoztatta a CSU elnöke.

Szlovén belügyminiszter: Ljubljána listát kér a migránsok adatairól

Bostjan Seficnek, a szlovén belügyminisztérium államtitkára kedden sajtótájékoztatón kijelentette: „egyes határszakaszok ellenőrzése Schengenen belül ideiglenes megoldás, de amennyiben nem csökken a migránsáradat, Szlovénia kész további intézkedéseket is bevezetni Horvátországgal közös határán”. Ljubljana azt kéri Horvátországtól, hogy minden előre bejelentett vonattal együtt a rajtuk utazó migránsok adatait is küldjék el a horvát hatóságok a dobovai befogadóállomásnak, ellenkező esetben Szlovénia visszautasítja a szerelvény fogadását.

Eközben Ranko Ostojic horvát ügyvezető belügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: „Ljubljana ismét egyoldalú döntést hozott, valószínűleg azért, mert Ausztria ugyanezt kérte Szlovéniától, de Horvátországgal nem egyeztetett róla”. Hozzátette, hogy Horvátország számára ez nem okoz gondot, azonnal tájékoztatták Szerbiát és Macedóniát is a döntésről.

Ostojic arról is beszélt, hogy amíg „Európa alszik, Brüsszel pedig valószínűleg szabadságon van”, a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is naponta két-háromezer migráns érkezik. „Azok, akik eddig nem foglalkoztak a menekültkérdéssel, jobban teszik, ha elkezdenek vele foglalkozni, mert ez nemzetbiztonsági kérdés” - mondta.

Róma és Ljubljana is cáfol

Korábban arról szóltak a sajtóhírek, hogy a visszaállítják a határellenőrzést a szlovén-olasz határon, azt azonban mindkét ország cáfolta. Róma nem szeretné a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni egyezményt hatályon kívül helyezni, viszont a terrorizmus elleni védelem jegyében a határon megerősítették a rendőrség és a hadsereg jelenlétét - mondta Angelino Alfano olasz belügyminiszter.

Alfano szerint további kilencven katonát küldtek az Ausztriával és Szlovéniával is határos Friuli-Venezia Giulia tartományba. Harmincöt katonát Triesztbe, további harmincötöt Tarvisióba küldtek az olasz-osztrák határátkelőhöz, míg Goriziába húszan mentek erősítésnek.

Bostjan Sefic belügyi államtitkár felháborodásának adott hangot a határellenőrzések bevezetéséről szóló sajtóértesülések miatt, kijelentve: „Olaszország nem értesítette Szlovéniát sem szándékáról, sem olyan intézkedésekről, amelyek átmeneti határellenőrzések bevezetésének előkészítésére utalnának a szlovén-olasz határon”. Sefic hozzáfűzte: olasz kollégái „műveleti szinten” biztosították arról, hogy a sajtóértesülések nem felelnek meg a valóságnak.

A szlovén belügyi államtitkár szerint nincsen ok a határellenőrzés bevezetésére, hiszen „gyakorlatilag nincsenek illegális határátlépések Szlovéniából Olaszországba”.

Szakpolitikusok Schengen megőrzése mellett emeltek szót

Megbeszélést tartottak Németország, Dánia és Svédország szakpolitikusai az év elején bevezetett határellenőrzések ügyében Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációügyi biztosa meghívására Brüsszelben. Szolidaritásból és jóindulatból vizsgáztak a tárgyalás résztvevői - mondta a megbeszélést követően az uniós biztos. „Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a schengeni szerződésben rögzített szabályokat, az uniós polgárok szabad mozgását, valamint a kereskedelem szabad áramlását meg kell őrizni” - közölte Dimitrisz Avramopulosz.

Azok a kivételes intézkedések, melyeket a tanácskozáson részt vevő országok a múlt év végén, és az idei év elején bevezettek megfelelnek a szabályozásnak, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a „normális” állapot mihamarabb visszaálljon - fogalmazott a biztos.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy mind a huszonnyolc tagországnak tisztelnie kell az unió szabályait, részt kell venniük a menekültek elosztásában és meg kell védeniük saját és az unió határait.

Gazdaságkutató: hátrányos lenne Schengen felfüggesztése
A schengeni egyezmény felfüggesztése hátrányosan befolyásolná a munkaerő-mobilitást az Európai Unióban - állapítja meg a Bruegel brüsszeli gazdasági kutató intézet tanulmánya. A schengeni térség országaiban állásban lévők 0,93 százaléka, közel 1,7 millió alkalmazott ingázott határon túli munkahelyre 2014-ben - írja a tanulmány. Az aktív népességhez viszonyítva legmagasabb arányban, 5,7 százalékban a szlovákok ingáznak szomszédos országba dolgozni. Az észtországi lakosok 3,5 százaléka ingázik az országhatáron túlra dolgozni, a rangsorban harmadik Magyarországon pedig az aktív népesség 2,4 százaléka. A határellenőrzések megszüntetése jóval nagyobb hatást gyakorol a térség lakosainak az életére annál az egyszerű ténynél, hogy akár lakhelyük elhagyása nélkül is tudnak egy szomszédos országban munkát vállalni. Az uniós polgárok 2013-ban például 218 millió egy vagy több éjszakás utazást tettek a térségben, és ennek 11 százalékát, közel 25 milliót, üzleti célból. A számok alapján látható, hogy a térség lakossága viszonylag nagy hányadának közvetlen előnyei származnak a schengeni egyezményből, és annak felfüggesztése nagyban befolyásolná mindennapi életét