Tehetséggondozási kérdőjelek

Kifizetetlen számlák az Arany János-programokban

Korompay Csilla – 2016.01.06. 01:18 –

Tavaly, miután megünnepelték az Arany János-programok tizenöt éves működésének sikereit, elapadt a finanszírozás. A tehetséggondozó programokat működtető intézmények vezetői szerint jogsértő a már elfogadott költségvetés ellenére visszatartani a forrásokat, mert a fenntartónak nincs mérlegelési jogköre.
Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak az Arany János Programokat (Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program, Arany János Kollégiumi-szakiskolai Program) működtető intézmények vezetői, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöksége, miután nem vezettek eredményre tárgyalásaik a köznevelésért felelős államtitkársággal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal és a tankerületekkel. Tavaly, december 10-én kelt levelükben az iskolaigazgatók azt írták, „az év első nyolc hónapjára tervezett költségvetési tételek jelentős mértékű elmaradása miatt nem tudták az intézmények időben teljesíteni az erre az időszakra eső feladatokat, június óta pedig szinte teljesen leállt a pénzügyi folyamat. Ez súlyos következménnyel járt, hiszen felhalmozódtak a kifizetetlen számlák, és számos esetben nem lettek kiegyenlítve a megbízási szerződések alapján járó személyi juttatások, az intézményektől a fenntartóknak benyújtott kötelezettségvállalásokat nem írták alá.” Ennek ellenére a tehetséggondozó programok tovább folytak, a szüneteltetésre sem érkezett utasítás a fenntartóktól. Az intézményvezetők szerint a már elfogadott finanszírozás visszatartása súlyosan jogsértő, a fenntartónak nincs mérlegelési jogköre, kötelessége kiegyenlíteni a számlákat. A levélben megjegyezték, az évi mintegy hárommilliárd forint korábban mindig szabályszerűen megérkezett.

Horváth Péter, az NPK elnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére tegnap közölte, még nem kaptak választ a Miniszterelnökségről. Megkerestük a köznevelési államtitkárságot is, ám lapzártánkig nem reagáltak.

Az Arany János-program 2000-ben indult, tizenhárom középiskola 352 tanulójának a részvételével, a 2014-15-ös tanévben már négyezer hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű rászoruló diák vett részt a programban, amely tizenegy középiskola-kollégiumban, tizenkét középiskolában és tizenhárom kollégiumban működött. A végzettek felvételi aránya 68 és száz százalék között mozog a különböző intézményekben, átlagosan nyolcvan százalék, a túljelentkezés százötven-százhetven százalékos. Minderről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszélt tavaly márciusban, a program tizenöt éves jubileumi ünnepségén, amikor köszöntötte az abban dolgozó pedagógusokat.

A program a felsőfokú tanulmányok folytatásához, az érettségihez és szakmaszerzéshez nyújt komplex támogatást egyéni fejlesztéssel, tanulási tervekkel, mérésértékeléssel. Fontos eleme a pályaorientáció, a karriertervezés, a szociális támogatás, a rendszeres részvétel tanulmányi, művészeti és sporttalálkozókon, továbbá a családdal történő szoros kapcsolattartás, az egyéni előrehaladásról való folyamatos visszajelzés.