Külföld

Merkel óva int a nemzetállami léttől

„A nacionalista megoldások csak látszatmegoldások”

Az uniós tagállamok előtt álló kihívásokkal egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni, ezért nem szabad engedni a kísértésnek, hogy visszaessünk a nemzetállami cselekvésbe - mondta Angela Merkel a parlament alsóházában a csütörtökön kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében. Merkel a Brexittel kapcsolatban arról is beszélt: Berlin nem engedhet az uniós integráció alapvető vívmányait jelentő szabad mozgás elvéből.

merkel bundestagban lead
Angela Merkel szerint a jelenkor transznacionális problémákat vet fel. Fotó: Reuters

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a terrorizmustól az üldöztetés és menekülés következményeiig egy gond sem oldható meg nemzetállami szinten, a „21. század globális kihívásaival” csak az birkózhat meg sikerrel, aki felismeri, hogy a saját érdekeit csak a közös európai érdekekkel egyeztetve tudja érvényesíteni.

A Merkel vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann aggasztónak nevezte a „nacionalista és populista erők” térnyerését, és hozzátette egyebek között, hogy Orbán Viktor miniszterelnök követendő példának tartja Vlagyimir Putyin „autoriter” kormányzását.

A jelenkor „transznacionális” problémákkal szembesül, és „a nacionalista megoldások mindig látszatmegoldások” - mondta.

Berlin ragaszkodik a menekültek szétosztásához

Az európai menekültválságról szólva kiemelte, hogy Németország továbbra is ragaszkodik a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló tartós és kötelező erővel bíró rendszer kialakításához, de ebben nem vár áttörést az uniós csúcstól. Azt viszont elvárják, hogy a korábban hozott döntések alapján megtörténjék a százhatvanezer menekült tagállamok közötti elosztása és kiépüljenek az úgynevezett hot spotok. Ezekben az intézményekben nemcsak regisztrálni kell az EU-ba belépő menedékkérőket, hanem ott kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, majd onnan kiindulva kell szétosztani a tagországok között a védelemre szoruló kérelmezőket, és hazaszállítani a többieket - fejtette ki a kancellár.

Az utóbbi napokban többször megjelölt célt megerősítve aláhúzta, hogy érezhetően csökkenteni kell a Németországba belépő menedékkérők számát.

Megemlítette, hogy az uniós csúcs előtt több tagország vezetőjével együtt tárgyal majd Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel. A Törökországgal folytatott együttműködéssel ki lehet alakítani a menekültek „legális bevándorlásának” lehetőségét, „például legális kontingensek révén, amelyekkel fellépünk az illegális migrációval szemben”. Az együttműködés „előfeltétele” azonban az, hogy visszaszoruljon az illegális migráció, vagyis hogy a török hatóságok gondoskodjanak a török-görög tengeri határ hatékony ellenőrzéséről és tegyenek intézkedéseket az embercsempészet felszámolására.

Sokat profitálnak Schengenből

Angela Merkel elmondta, hogy Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról. A schengeni és uniós külső határok védelmének erősítéséről szóló bizottsági javaslatot lehetőleg gyorsan meg kell tárgyalni és dönteni kell róla. Az uniós integráció vívmányai közül az euró mellett a belső határőrizet nélküli schengeni övezet a legfontosabb, és Németország e két vívmányból profitál a legtöbbet - mondta.

A határvédelem „természetesen a nemzetállami szuverenitás lényeges kérdéseit érinti”, és ezeket a kérdéseket Németország is alaposan megfontolja. Ugyanakkor a brüsszeli javaslat „bátorító”, egy éve el sem lehetett volna képzelni, hogy egy ilyen terv elkészül - tette hozzá a kancellár.

Az uniós csúcs további témáiról szólva kiemelte, hogy egyelőre meg kell hosszabbítani az Oroszország ellen az ukrán válság miatt hozott szankciókat, mert a válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása még nem ért véget. A következő nagy feladat a helyi választások előkészítése és lebonyolítása a kelet-ukrajnai válságövezetben.

A németek nem engednek a szabad mozgás elvéből

Sir John Major volt brit kormányfő, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veteránja, aki hét évig volt miniszterelnök, a BBC rádió szerdai politikai magazinműsorában kijelentette: nem szabad az Európai Unió reformjáról London által kezdeményezett tárgyalások tétjévé tenni azt, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad-e, vagy sem.

Hozzátette, hogy Németország fontosnak tartja Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzését, de nem engedhet az uniós integráció alapvető vívmányait jelentő szabad mozgás elvéből és a hátrányos megkülönböztetés tilalmából.

A brit uniós tagság esetleges megszűnése súlyos veszteség lenne, nemcsak azért, mert Nagy-Britannia a harmadik legnagyobb tagország és az EU gazdasági teljesítményének tizenöt százalékát adja, hanem azért is, mert a „modern parlamentarizmus bölcsője és közös európai értékeink úttörője”.

Németország azt „kívánja, hogy Nagy-Britannia továbbra is aktív partner legyen egy erős Európában” - hangsúlyozta Angela Merkel. A megállapodás Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének újrarendezéséről nem lesz könnyű, de bizakodásra ad okot, hogy mindig sikerült megoldást találni, amikor egy tagország „tisztázni” akarta helyzetét az EU-ban. Így történt Dánia esetében 1992-ben, és Írország esetében 2008-ban - mondta a kancellár.

 

Merkel óva int a nemzetállami léttől„A nacionalista megoldások csak látszatmegoldások” - Az uniós tagállamok előtt áll...

Szerző: Magyar Hírlap2015. december 16.