Ausztria halogatja a munkaerőpiac megnyitását a menekültek előtt

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok fokozni akarják az ellenőrzést

MH/MTI – 2015.12.04. 13:45 –

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok, Szlovénia, Szerbia, Macedónia és Görögország rendőrfőkapitányai megállapodtak abban, hogy fokozzák a migránsok ellenőrzését, és egységes azonosító okmánnyal látják el a bevándorlókat. A lehető legkésőbb nyitná meg a menekültek előtt az osztrák munkaerőpiacot a szociális miniszter, aki januárra munkaügyi csúcstalálkozót hívott össze a sürgető kérdés tisztázására.

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok fokozni akarják az ellenőrzést
A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok, Szlovénia, Szerbia, Macedónia és Görögország rendőrfőkapitányai megállapodtak abban, hogy fokozzák a migránsok ellenőrzését, és egységes azonosító okmánnyal látják el a bevándorlókat - közölte az STA szlovén hírügynökség a szlovéniai Brdo kod Kranján tartott tanácskozást követően.
Marjan Frank szlovén rendőrfőkapitány újságíróknak az ülés után elmondta: a migránsáradat csökken ugyan a balkáni migrációs útvonalon - az időjárási viszonyok és a gazdasági migránsok feltartóztatása miatt a görög-macedón határon -, de a jelenlegi állapot nem garancia arra, hogy ez hosszú távon így is marad.
Kiemelte: a résztvevők egyetértettek abban, hogy biztonsági okokból javítani kell a migránsok azonosítási eljárásán.
"A találkozón közös javaslat született arra, hogy be kell vezetni egy egységes azonosító okmányt, amelyet a bevándorlók az Európai Unióba (EU) lépéskor kapnak, és amely elkíséri őket a végleges célállomásukig" - mondta.
Szlovénia vállalta, hogy megpróbálja az elképzelés véghezviteléhez szükséges uniós támogatást is megszerzi, továbbá a végrehajtásnál segítséget kér az EU határellenőrzési ügynökségétől (Frontex) - tette hozzá.
Horvátország képviselője ismét nem volt jelen a Szlovéniában tartott tanácskozáson. Zágráb korábban a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok belügyminisztereinek munkaértekezletén sem képviseltette magát, a szlovéniai Brdón.
Ugyanakkor Zágráb pénteken egy negyedik tiltakozó jegyzéket is küldött Ljubljanának, mert álláspontja szerint a szlovén fél által a közös határon épített kerítés horvát területre is átnyúlik.

Ausztria halasztaná a munkaerőpiac megnyitását

A lehető legkésőbb nyitná meg a menekültek előtt az osztrák munkaerőpiacot a szociális miniszter, aki januárra munkaügyi csúcstalálkozót hívott össze a sürgető kérdés tisztázására.
Rudolf Hundstorfer azt szorgalmazza, hogy a migránsok csak meghatározott idő után léphessenek be az osztrák munkaerőpiacra, pontos időtávlatot azonban nem említett. 

A szociális szervezetek hat hónap után tennék elérhetővé a menekültek számára az ausztriai munkahelyeket, azonban csak akkor, ha osztrák állampolgár nem pályázik az állásra. Hasonló megoldást képzel el a szociális miniszter is. 

2004 óta érvényben lévő szabályozás szerint a menekültkérelem elbírálására várakozók évente legfeljebb hat hónapig tartó időszakos munkát vállalhatnak, így jelenleg főleg az idegenforgalomban vagy a hiányszakmákban tudnak elhelyezkedni. 

Elütöttek egy migránst Calais-nál 
Egy kisteherautó elütött egy 16 éves szudáni menekültet a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút és a calais-i kikötő közötti autópályán - közölték francia mentőegységek pénteken.  A csütörtökön elgázolt fiú ügyében rendőrségi nyomozást indítottak a helyi hatóságok. A fiatalkorú június óta már a 18. migráns, aki életét vesztette, miközben Franciaországból próbált meg átkelni Nagy Britanniába. Calais közelében egy ideiglenes menekülttáborban 4 500 migránst szállásoltak el. Az emberek többsége Kelet-Afrikából és a Közel-Keletről jött, és a szigetországba szeretne eljutni.

Az osztrák munkaügyi központ (AMS) legfrissebb adatai szerint a menekültstátusszal rendelkezők 82 százalékának van iskolai végzettsége, 15 százalékuk pedig szakmai vagy magasabb fokú iskolákkal is rendelkezik. A központ számításai szerint jövőre 35 ezer menedékkérőt kell majd integrálnia az államnak. A szervezet tájékoztatása szerint nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy öt éven belül a menekültek felét lehet majd integrálni, ami azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindegyikük dolgozni is fog, hanem elindulnak azon az úton, hogy munkát találjanak, iskolákba és képzésekre járhatnak. 

A Der Standard című osztrák lap pénteki beszámolója szerint az osztrák költségvetési tanács (Fiskalrat) szerint a pénzügyminisztérium által korábban tervezett egymilliárd eurós keret helyett a menekültek ellátása jövőre 1,7 milliárd eurót tesz majd ki. Indoklásuk szerint az államnak sokkal több juttatást kell biztosítani a menekültek szociális ellátására, biztosítására.

Több millió dollárt ajánlott fel az ENSZ menekültügyi főbiztosságának az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok 24 millió dollárt (6,8 milliárd forintot) ajánl fel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a menekültek megsegítésére - jelentette be John Kerry amerikai külügyminiszter athéni látogatásán pénteken. Az összeget arra adják, hogy az ENSZ-ügynökség élelmiszerre, vízre és szállásra fordítsa a menekültek számára.
Nikosz Szidakisz, az európai kapcsolatokért felelős görög miniszter ezt megelőzően közölte, hogy Görögország több alkalommal is kért már segítséget az Európai Uniótól a menekültek és migránsok beáramlásának kezeléséhez, de az EU jóval kevesebb segítséget adott a kértnél.

A lap beszámol arról is, hogy Ausztria kilenc tartománya közül csupán három, Bécs, Alsó-Ausztria ás Stájerország teljesítette a menekültbefogadási kvótát, ezért az állam a már meglévő háromezer hely után újabb szálláshelyeket igyekszik megnyitni. 

Klosterneuburgban, Bécs északi elővárosában egy egykori négycsillagos hotelbe költöztethetnek 250 menekültet. Bécs belvárosában a kommunikációtudományi intézet egyik üres épületében helyeznek el 180 menekültet a jövő héttől. Az emberek ellátásáról a johannita lovagrend gondoskodik. 

A karintiai Klagenfurtban 400 főt befogadó központot nyitottak meg pénteken, az embereket sátortáborokból szállítják át a korábban bútorcsarnokként működő épületbe.

Mintegy háromezer Görögországba készülő migránst vettek őrizetbe a török hatóságok 
A török hatóságok csaknem háromezer olyan embert tartóztattak fel az elmúlt négy napban, akik az ország partvidékéről az Égei-tengeren áthajózva valamelyik görög szigetre akartak eljutni - közölte pénteken a Dogan török hírügynökség.
A művelet része az Európai Unió vezetői és Ahmet Davutoglu török kormányfő múlt vasárnapi, brüsszeli találkozóján létrejött megállapodásnak, amelynek keretében a török fél vállalta, hogy közreműködik a migránshullám megfékezésében.
Kedd óta a Törökország északnyugati részén lévő Canakkale térségébe irányított háromszáz csendőr összesen 2933 embert - elsősorban szíriai és iraki állampolgárokat - tartóztatott fel, akik a Canakkaléval átellenben fekvő, Görögországhoz tartozó Leszbosz szigetére akartak eljutni. A török hatóságok ugyanott őrizetbe vettek 35 embercsempészt is - jelentette a Dogan.
A vasárnapi, brüsszeli EU-török csúcstalálkozón elfogadott akcióterv értelmében az Európai Unió 3 milliárd euró támogatást nyújt Törökországnak, amely már jelenleg is több mint kétmillió, elsősorban szíriai menekült ellátásáról gondoskodik. Az európai uniós támogatás fejében a török kormány vállalja határőrizetének megerősítését és a hathatós közreműködést a menekültek Európába juttatásából élő embercsempész-hálózatok felgöngyölítésében.
Egy ENSZ-jelentés szerint az év eleje óta mintegy 650 ezer menekült indult útnak a török partokról a görög szigetek felé. Ez alatt az időszak alatt közülük csaknem ötszázan vesztették életüket, köztük sok gyermek.


Német lap: uniós tárgyalás kezdődhet Libanonban és Jordániában élő menekültek átvételéről

Az EU-ban tervek formálódnak arról, hogy Törökország mellett Libanontól és Jordániától is vesznek át menekülteket, az ügyben pénteken kezdhetnek egyeztetést a tagállamok képviselői Brüsszelben - írta pénteken a Die Welt című német lap.

A beszámoló szerint a tervek menekültek átvétele mellett arról is szólnak, hogy nagyobb pénzügyi támogatást kellene nyújtani Libanonnak és Jordániának annak érdekében, hogy javíthassák a területükön élő menekültek helyzetét.

A Die Welt szerint az uniós tagállamok magas rangú képviselői egy pénteki brüsszeli találkozón kívánják ezeket a terveket megvitatni, és "szondázni", hogy mely tagországok lennének hajlandóak részt venni menekültek áttelepítésében.

A lap felidézte: a múlt hétvégén ismertté vált, hogy egy Németország körül szerveződött országcsoport kinyilvánította hajlandóságát egy egyelőre ismeretlen nagyságú menekültkontingens átvételére Törökországtól, azzal a céllal, hogy csökkentsék az országra nehezedő terheket,  és megteremtsék a legális migráció lehetőségét.
    Az EU a múlt vasárnapi EU-Törökország csúcstalálkozón megállapodott Törökországgal egyebek mellett arról, hogy 3 milliárd euró támogatást ad a területén élő menekültek helyzetének javítására. Az utóbbi napokban viszont a libanoni és a jordániai kormány képviselői is jelezték Brüsszelben, hogy nagyobb támogatásra van szükségük - írta a Die Welt. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a 4,5 millió lakosú Libanonban 1,15 millió regisztrált menekült tartózkodik, a 6,5 millió lakosú Jordániában pedig 650 ezer. A nem regisztrált menekültekkel együtt ezek a számok még nagyobbak lehetnek - jegyezte meg a német lap. 

Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke a Die Weltnek elmondta: "erősebben kell támogatnunk Jordániát és Libanont pénzügyileg, hogy a menekültek náluk maradjanak, és korlátozódjék az Európába irányuló áradat". 

Ugyanakkor "az EU-nak hajlandónak kell lennie arra is, hogy ellenőrzött módón átvegyen menekülteket Jordániától és Libanontól, ha (ezekben az országokban) túlterheltség fenyeget" - mondta az Európai Néppárthoz tartozó jobbközép CDU politikusa.

Hozzátette: Volkan Bozkir török EU-ügyi miniszter Brüsszelben tájékoztatta őt arról, hogy Törökország azonnali hatállyal vissza akar küldeni 100 ezer szíriai menekültet Szíriába egy olyan területre - a Tigris folyótól nyugatra -, amelyről elűzték az Iszlám Állam terrorszervezetet. "Ankara komolyan veszi azt az ígéretét, hogy korlátozza az Európába irányuló menekültáradatot" - tette hozzá.

A Törökországból átvenni tervezett menekültkontingens ügyével kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német hetilap legutóbbi számában azt írta, hogy egy nagyságrendileg 400 ezer fős kontingens átvételéről lehet szó, azzal a feltétellel, hogy az ankarai vezetés leállítja a menekülteknek az Európai Unióba irányuló tömeges, illegális bevándorlását. A menekültek átvételére Németország mellett Franciaország, Ausztria, a Benelux-államok, Svédország, Finnország és Görögország mutat hajlandóságot.

Ezeknek a tagállamoknak a vezetői Franciaország kivételével a múlt vasárnapi uniós csúcs előtt külön megbeszélést tartottak. Angela Merkel német kancellár a találkozóról elmondta, hogy konkrét számokról nem tárgyaltak.

A kontingensekre alapozott válságkezelési elképzeléssel kapcsolatban az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative, ESI) nevű, 1999-ben alapított, Európa délkeleti régiójával foglalkozó független politikai kutatóintézet legutóbbi elemzésében felhívta a figyelmet egyebek mellett az EU-Törökország csúcs után kiadott nyilatkozat 7. pontjára, amely szerint a csúcsértekezleten megállapodás született arról, hogy a felek  fokozzák "a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokra vonatkozó aktív együttműködést, ennek keretében megakadályozva a törökországi és az EU-ba történő beutazásukat, gondoskodva a létrejött kétoldalú visszafogadási rendelkezések alkalmazásáról és arról, hogy a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokat a lehető leghamarabb visszaküldjék származási országukba".

Az ESI szerint igen fontos körülmény, hogy a megállapodás kizárólag a nemzetközi védelemre nem szoruló emberekre vonatkozik, hiszen a menekülthullámban mozgó emberek között nagyon kevés ilyen van. A túlnyomó többség - például a polgárháborúba süllyedt Szíria állampolgárainak tömege - nemzetközi védelemre szorul, ezért az EU-Törökország megállapodás révén nem érhető el a legfőbb cél, az EU-ba irányuló menekülthullám csillapítása, hiszen Törökországnak a legtöbb ember ügyében nincs semmilyen kötelezettsége.

A kontingensekre alapozott megoldással viszont kezelhetővé válna a helyzet, mert ennek keretében mindenekelőtt arról születne megállapodás, hogy a menekültek átvételére hajlandó uniós tagországok ellenőrzött, legális módon áttelepítenek területükre egy meghatározott létszámú csoportot, Törökország pedig a görög szigetekre - vagyis az EU területére - illegálisan átkelő valamennyi embert visszafogadja, függetlenül attól, hogy közülük ki szorul nemzetközi védelemre - érvel az ESI.