A turizmusfejlesztésben rejlik a jövő

Tarlós István: A magyar főváros öntudatos, ám befogadó város. Budapestnek van identitása, kulturális életét a sokszínűség jellemzi

Hunyor Erna – 2014.09.02. 04:35 –

A turizmusban rejlő lehetőségeket vitatták meg szlovén, magyar, horvát és osztrák résztvevőkkel Lendván. A turizmusban rejlik a jövő című nemzetközi konferencia elsődleges célja a közép-európai országok együttműködésének megerősítése volt. A 2004 óta megrendezett Bográcsfeszt sikeres etnogasztronómiai rendezvényként remek alkalmat adott arra, hogy a turizmusfejlesztési stratégiák kidolgozói találkozzanak és megoszthassák tapasztalataikat egy nemzetközi konferencia keretében. Budapestet Tarlós István főpolgármester képviselte, aki kiemelte a konferencia- és a sportturizmust mint kiaknázatlan idegenforgalmi lehetőségeket.

lendvaAnton Balazek és Tarlós István testvérvárosi megállapodást kötött (Fotó: MH)
Meg kell könnyíteni az utazási lehetőségeket, ösztönző adópolitikát kell alkalmazni, és növelni kell a befektetéseket – mondta el a szlovéniai Lendván szombaton rendezett nemzetközi turisztikai konferencián Szlovénia korábbi államfője. Danilo Türk A turizmusban rejlik a jövő című rendezvényen, amelyen magyar, horvát és osztrák előadók is részt vettek, azt hangsúlyozta, hogy a turizmus kulcsfontosságú emberi igényt elégít ki, és ösztönzi a fejlődést.

A volt köztársasági elnök egyetértően idézte a Turisztikai Világszervezet (WTO) véleményét, amely szerint mindent meg kell tenni az utazás megkönnyítéséért például a vízumpolitikában. Olyan adópolitikát kell megvalósítani, amely ösztönzi, nem pedig megterheli a turizmus fejlesztését, és inkább a növekedésből képes profitálni. Lényeges szempont a repülőterek és a turisztikai centrumok fejlesztése, mert a világban a turisták fele repülőgéppel utazik – emelte ki Danilo Türk.

A lendvai konferenciára a szlovén, a horvát és a magyar főváros vezetői is meghívást kaptak. Tarlós István emlékeztetett arra, hogy a turizmus ma a világ vezető iparága. Egy hét alatt többen utaznak a világon, mint 1950-ben egy év alatt. Budapestet mintegy két és fél millióan keresik fel évente, a vendégéjszakák száma túllépte a hat és fél milliót, a Magyarországot felkereső vendégek kétharmada a fővárosba is ellátogat. „Budapestnek van identitása, amely újra szilárdul”, kulturális életét pedig a sokféleség jellemzi, amely több tradícióra támaszkodik. Ez a sokszólamúság jelenik meg abban is, hogy a magyar fővárosban természetesen együtt él a határon túl és a határon innen született kultúra. „A magyar főváros öntudatos, ugyanakkor befogadó város” – mondta a főpolgármester.

Tarlós István arra is kitért, hogy felszálló ágba került a budapesti turizmus, de rengeteg teendő van még. Ide sorolta egyebek mellett az utastájékoztatás, a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztését, a szolgáltatások, elsősorban a vendéglátás „etikai színvonalának” további javítását, a turizmussal foglalkozók nyelvismeretének fokozását. Hozzátette: „2021-ben elnyertük az úszó- és vízilabda-világbajnokság rendezési jogát. Nem véletlen események ezek. Úgy érzem, az ide befektetett ener­giáink és időnk nem vész kárba. Budapest jó hírét elviszik a világba ezek az események, és azt is, hogy jó úton indultunk el.”
Tama István, a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketingigazgatóságának igazgatója A turizmus fenntartható fejlesztése a Nyugat-Dunántúlon címmel tartott előadást. Elmondta, a régió turisztikai és gazdasági fejlesztéseit, kínálatát, attrakcióit és az MT Zrt. marketingtevékenységének fenntarthatóvá tételét a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén tervezik. A Nyugat-Dunántúl turisztikai régió élményközpontú kínálata mögött lévő szolgáltatáslánc valamennyi tagja ismeri és működésében szem előtt tartja a gazdasági-társadalmi-ökológiai fenntarthatósági elveket, amelyeket a szolgáltatásokat igénybe vevő turisták ismernek és hozzáadott értékként elismernek, utazási döntéseik során tudatosan szem előtt tartanak és együttműködnek azok betartásában.

Kiemelt célja az igazgatóságnak, hogy minél több olyan programot biztosítsanak, amely hozzájárul a turisztikai főszezon meghosszabbításához, a környezeti káros hatások csökkentéséhez. Ugyanakkor egyedi legyen és hiteles. Fontos a kulturális és természeti örökség megóvása, a közösségi és környezetbarát közlekedés megteremtése a közlekedési mód és a távolság terén is.

Az igazgató a régióban zajló fejlesztések kapcsán néhány példát hozott a fenntarthatóságra. Kiemelte a Zalacsányban zajló, több százmillió eurós turisztikai fejlesztést. Hangsúlyozta, Kelet-Közép-Európa legnagyobb idegenforgalmi beruházása zajlik a Zala-völgyben, Zalacsány és Kehidakustány határában, Széles Gábor nagyvállalkozó beruházásában. A Zalacsány–Hévíz–Keszthely térség elsősorban azért lehet vonzó a gazdag külföldi látogatóknak, mert míg Hévíz és Keszthely a városi kikapcsolódás felé nyitott, addig a Zala völgye egyfajta toszkán hangulatot áraszt – fogalmazott. Tama István hozzátette, Magyarország a hőforrások paradicsoma, a beruházás egyik távlati célja, hogy a külföldiek a minőségi egészségmegóvás hazájaként könyveljenek el bennünket. A befektetés mérlegelésekor tehát az egyik fontos szempont volt, hogy a golfpálya területén legyen termálkút. Fontos szempont volt az is, hogy legyen a közelben reptér. A hévízi reptérről egyórányi út Fiume nemzetközi repülőtere, amely Krk szigetén található. A szigeten Punat kikötője a legmélyebb merülésű jachtokat is képes fogadni. Ez azért fontos, mert ha azok a gazdag arabok, akik az Arab-félszigetről eddig felhajóztak a Gibraltár mellett lévő Puento Banosig, most háromezer kilométerrel rövidebb hajóutat megtéve jutnak el a gyönyörű szigetvilággal rendelkező Horvátországig. Andalúzia partjainál nem létezik ilyen gazdag szigetvilág a hajózók számára. A punati kikötőben állomásoztatva hajóikat mindössze egy óra alatt eljutnak repülővel a Sármelléken lévő nemzetközi reptérre.
Kiemelte, a 2013-ban Széles Gábor által megvásárolt Batthyány-kastély és -kúria teljesen megújult, a szállodaként működő épületeket felújították, helyreállították a korábban közöttük meglévő kapcsolatot, és egy százötven fős konferenciatermet is építettek a területen. A modern konferenciaterem a két épület közötti átkötő úton, a kastélyoktól egyenlő távolságra helyezkedik el, a parkokból nem is látható. Rövid idő alatt sikerült a kastélyokkal kapcsolatban komoly értékteremtő és -növelő programot megvalósítani, és a hotelépület további bővítésére már készülnek a tervek. Látható, hogy a kellemes környezet, a színvonalas szobák és a programok miatt nagy az igény arra, hogy az emberek Zalacsányban, a kastélyszállóban töltsék el a szabadidejüket.

Tama István elmondta, százhatvan hektáros golfpálya, klubház exkluzív étteremmel, majd a második ütemben kétszáz szobás hotel, hatezer négyzetméteres fürdőcentrum is helyet kap a Zala Springs projektben. A beruházás részeként az elkövetkező években hatszáz egységből álló golffalu megvalósítását tervezi a beruházó. 2015 nyarán nyit a 18 lyukú, nemzetközi minősítésű golfpálya és a klubház, a driving range, gyakorlópálya és az első hat szakasz már jelenleg is játszható. A golfpálya tervei a világ egyik legnagyobb tervezőcége, a kaliforniai Robert Trent Jones Ju­nior munkáját dicsérik, amely több száz pályát épített a világon. A cég neve már önmagában garancia arra, hogy a Zala Springs bekapcsolódhat a nemzetközi golféletbe. A százhatvan hektáros pálya egyedülálló Magyarországon és Közép-Európában is a méretét és minőségét tekintve is. A többi hazai golfpálya ugyanis mindössze ötven-hatvan hektárnyi kiterjedésű. A világklasszis nagy golfozók ilyen pályákra viszont nem mennek el játszani, mert ebben az esetben több pályaszakaszon „szembe” kell golfozni, ami rendkívül zavaró a versenyzők számára a koncentrálásnál. A zalacsányi pályán nem fogják egymást látni és hallani a versenyzők. A pálya kivitelezési minősége lehetővé teszi nemzetközi, rangos golfversenyek megrendezését.

A második fázisban tervezett termálcentrum is egyedülálló lesz: ott három fürdőkultúrával – a rómaival, a törökkel és a finnel – találkozhatnak majd a vendégek – emelte ki az MT Zrt. regionális igazgatója, hozzátéve: „Tehát létrejön egy hiteles termék az elérhető legmagasabb színvonalon, amelynek egyediségét a különböző turisztikai termékek – golf, termál, kulturális turizmus – kombinációja adja.”
Végezetül közölte, a jövő vendégei­ről nem tudjuk pontosan, hogy milyen turisztikai termékeket fognak kedvelni, de azt igen, hogy két dolog jellemző lesz az utazási motivációjukra: egészség- és környezettudatosak lesznek, ennek megfelelően kell tervezni a fenntarthatóság szempontjainak maximális szem előtt tartásával a turisztikai fejlesztéseket.
lendva2A festői szépségű Lendva adott otthont a nemzetközi szakmai konferenciának (Forrás: Wikipédia)
A muravidéki magyarság központjában tartott konferencia keretében Tarlós István, a magyar főváros és Anton Balazek, Lendva vezetője testvérvárosi megállapodást kötött. Ez jól példázza azt a törekvést, amely szerint összefogással sikerül megtalálni azokat a közös pontokat, amelyek segítenek az együttműködési stratégiák kialakításában. Az aláírást köve­tően Tarlós István kiemelte azt is: üzenetértéke van annak, hogy Budapest a magyarlakta határon túli kisebb településekkel testvérvárosi szövetségeket köt. A külhoni magyarság képviselői az identitásukat megőrizve lehetnek az Európai Unió polgárai, de sokszor „a magyarság legártatlanabb szerveződéseivel szemben is vannak bizonyos fenntartások”.