A magyar termékek vásárlását segítenék a tojástermelők

Az import lényegesen olcsóbb, de eredete, minősége sok esetben bizonytalan

Nagy Kristóf – 2015.09.30. 00:35 –

Áfacsökkentést szorgalmaznak a tojáságazati szereplők, emellett az állatjóléti támogatások kiterjesztését kérik a szektorra. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint a magyar üzletláncokban csak hazai termékeket lehet találni, ezek ára magasabb azonban, mint az import tojásé. A szakemberek a tudatos fogyasztói szokások kialakulását is erősítenék.

tojás 20150930A darabár helyett érdemes a kilónkénti összeget figyelni (Fotó: Varga Imre)

A stabil piac megteremtése, valamint a rendszerváltáskori termelési arány elérése a cél a tojáságazatban – mondta tegnap Végh László, a Tojásszövetség elnöke. A termelők az idén jobb évet zártak a tavalyinál, a termelés pedig az elmúlt években stabil volt. Az elnök emlékeztetett: 2012-ben a ketreccsere súlyosan érintette az ágazatot, ennek következtében azonban átalakultak a tartástechnológiai arányok, nagyobb arányban jelent meg az alternatív és a szabadtartás.

Végh László az ágazat helyzetével kapcsolatban kiemelte: a tojásfogyasztás évről évre csökken, elsősorban amiatt, hogy az élelmiszer-ipari termékekben kevesebb a tojáspor és kisebb a tojásfelhasználás. A fogyasztói árakat jelenleg nem érik rendkívüli piaci hatások, a dömpingáras importtermékek azonban nagy gondot jelentenek. A Baromfi Terméktanács és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai szerint a hazai szükséglet 25-28 százalékát fedezzük importból. A behozatal veszélye jövőre fokozódik, mivel életbe lép az új ukrán vámmentes importkvóta, a behozatalt pedig az is elősegíti, hogy az ukrán üzemek megfelelnek az uniós irányelveknek.

A csalások visszaszorításában segít az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), a tojáságazatot azonban az áfacsökkentés segítené. Végh László kiemelte: a szakmai szervezetek továbbra is azt szeretnék elérni, hogy a tojás is bekerüljön az ötszázalékos áfakulcs alá tartozó élelmiszerek közé. Emellett azt kérik, hogy az ágazat is részesüljön az állatjóléti támogatásokból, erre jövőre várhatóan megnyílik a lehetőség.

11 20150930
Felmérést készített az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) arról, hogy a Magyarországon is jelen lévő üzletláncokban milyen arányban található a hazai és az importtojás. Stummer Ildikó, az AKI osztályvezetője a felméréssel kapcsolatban elmondta: száz kiskereskedelmi egységet vizsgáltak az ország egész területén szeptember első két hetében.

Az eredmények szerint a magyar üzletláncokban, tehát a CBA, a Coop és a Real polcain kizárólag magyar termékeket találhat a vásárló. Az import aránya az Interspar, a Spar és a Tesco áruházakban a legmagasabb a vizsgált tizenegy kiskereskedelmi lánc közül, az import aránya összesen 6,1 százalék. A fogyasztók darabonként átlagosan 41,8 forintért jutnak a magyar tojáshoz, az import viszont lényegesen olcsóbb, 33,4 forint. A felmérés során harminc forgalmazó termékét találhatják meg a vásárlók, a hatdarabos kiszerelés kizárólag magyar termék, a tízes és harmincas kiszereléseknek pedig hat-hét százaléka az import.

A felmérés rávilágított, hogy a legkisebb S-es méretű tojásnál a legmagasabb az import aránya, míg az LXL és az XL-es méretek mindegyike magyar termék, de az M-es méretnél is csak egy százalék a behozatali arány. A hagyományos, hazai M-es méret átlagára darabonként 40,5 forint, az Európai Unió legtöbb tagállamában nem forgalmazható S-esé pedig 30,9 forint. A szakmai szereplők arra figyelmeztetik a fogyasztókat, hogy figyeljék a kilogrammonkénti árat is a darabár mellett, mivel a különböző méretű tojások ára így eltér a darabártól. A kilónkénti árat néhány éve már kötelező feltüntetniük a kereskedőknek, azonban az AKI felmérése szerint sok helyen alul- vagy felüláraznak.


Védjeggyel népszerűsítik a hazait

A legkisebb méretű tojással kapcsolatban fogalmazzák meg az ágazati szereplők a legtöbb kritikát. Az S-es termék az Európai Unió huszonnyolc tagállamából huszonhat országban csak az élelmiszeripar számára használható fel, ez alól Magyarország és Szlovákia a kivétel. Az import aránya ennél a méretnél a legmagasabb, huszonkét százalék, nagy része vélhetően áfacsalás útján kerül az üzletek polcaira. Ennél a méretnél a legalacsonyabb a darabár, és különbség sincs a hazai és a behozott termék között, azonban a kilogrammonkénti árat figyelembe véve, egyszerű számítást követően kiderül: a nagyobb méretet jobban megéri megvásárolni. A hazai termékek fogyasztásának ösztönzésére egyre többen csatlakoznak a Koronás Tojás Védjegyhasználók körébe, s ez garantálja, hogy a vásárló kiváló minőségű, hazai terméket választ. A megkülönböztetést már tizenhárom cég használja, ennek népszerűsítését tovább ösztönzi az ágazat.