Intellektuális gát” szűri meg nálunk a népszavazásokat

Egy blokkolóórát szereltek fel a Nemzeti Választási Irodában, hogy kiderüljön, ugyanabban a témában melyik kérdést adták be előbb

Baranya Róbert – 2015.09.25. 02:10 –

A kritikák ellenére, nem szigorúbb a magyar népszavazási szabályozás a környező országokhoz viszonyítva, ugyanakkor pontosításra szorulna – derült ki egy tegnapi konferencián.

népszavazások 20150925Darák Péter, Patyi András, Varga Zs. András és Pálffy Ilona (Fotó: MTI - Kovács Tamás)

A népszavazás európai és hazai szabályozásáról tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az egyetem rektora, egyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Patyi András bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a népszavazás a politikai és közéleti érdeklődés középpontjában áll. Elmondta, hogy a laza magyar szabályozás miatt 2010 előtt rengeteg volt a kezdeményezés, amit az is jelez, hogy az Alkotmánybíróság (AB) ügyeinek majdnem felét népszavazási kérdések tették ki 2006 és 2009 között. Az NVB elnöke úgy vélekedett, hazánkban ma jogilag könnyű országos referendumot kezdeményezni, de van egy „intellektuális gát”, a kérdések hitelesítése, amely egyesek szerint egyre masszívabb. Paczolay Péter, a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnöke a testület által 2005-ben készített tanulmányt idézte, amely szerint a kelet-európai új demokráciákban sokkal nagyobb szerepet játszik a népszavazás intézménye, mint Nyugat-Európában. Közölte: a bizottság ellenzi a népszavazásoknál az eredményességi küszöböt, mert ez a választástól való távolmaradásra buzdíthatja a szavazókat.

Pálffy Ilona, az NVI elnöke arról beszélt, az NVI-t folyamatosan azzal támadják, hogy a hatályos szabályok gátolják a népszavazások kezdeményezését. Pálffy szerint lehet, hogy az országos referendum kiírásához szükséges kétszázezer aláírás sok, de például Horvátországban és Lettországban a választópolgárok tíz százalékának ajánlása szükséges, Litvániában pedig háromszázezer aláírás kell. Az NVI elnöke hozzátette, azért is sok támadást kap, mert formailag vizsgálhatja a benyújtott kérdéseket. Pedig ezt segítő szándékkal alkalmazzák, hiszen a kezdeményezőknek felhívják a figyelmét a hiányosságokra.

Pálffy Ilona jelezte, hogy a mostanában sok problémát okozó „versengő” népszavazási kezdeményezéseknél törvényi pontosításra lenne szükség, de mivel ez eddig nem történt meg, blokkolóórát helyeztek el az NVI portáján, amely rögzíti, ki mikor érkezett a kérdésével. Pálffy szerint célszerű lenne szabályozni azt is, mennyi időn belül lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani egy hitelesített kérdéssel kapcsolatban, illetve, hogy az AB-nek mennyi időn belül kell erről döntenie.

Varga Zs. András alkotmánybíró felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező érvényű, „alulról jövő” népszavazási kezdeményezés nagyon ritka Európában, van, ahol nem is lehetséges, ahol pedig lehet, ott sok akadályon át valósulhat meg. Kitért arra, hogy azért semmisítette meg az AB a férfiak kedvezményes nyugdíjáról szóló népszavazási kezdeményezésben hozott kúriai döntést, mert a referendum meggátolta volna az alaptörvény érvényesülését. Az alaptörvény szerint ugyanis a nőknek joguk van ahhoz, hogy kedvezményben részesüljenek, a népszavazás pedig ezt a kedvezményt vonta volna el. Emellett a kérdés tiltott tárgykört érintett – a költségvetést.