Helyreállítják a Budai Vigadó termeit

Rekonstruálják az eredeti belső nagy részét a műemlék palotában, de a szigetelés, a gépészet és a tető is megújul 2017 decemberére

Zsiray-Rummer Zoltán – 2015.08.05. 00:36 –

Mintegy 5,5 milliárd forint állami támogatásból újítják fel a Budai Vigadót, a két és fél éven át tartó beruházásban szigetelik az épület alapozását, az eredetinek megfelelően helyreállítják a belső terek többségét, és egy új tető alatt próbatermeket alakítanak ki a Magyar Állami Népi Együttes számára.

Budai Vigadó 20150805Látványtervek és a valóság. Visszanyeri régi fényét az épület (Fotó: MTI - Balogh Zoltán)

 A rekonstrukcióról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Kelemen László, az épületet használó Hagyományok Házának főigazgatója tartott tegnap sajtótájékoztatót.

Az elmúlt évek nagy kulturális beruházásai után fontos, hogy a népi kultúrát kiszolgáló intézmények is méltó körülmények között működhessenek – mondta el a Hagyományok Házának otthont adó épület, a Budai Vigadó felújításáról tegnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A távirati iroda tudósítása szerint a sajtótájékoztatón bejelentették, hogy mintegy 5,5 milliárd forintból a szigetelést, az alapozást javítják, és helyreállítják az eredeti belső terek többségét. Amint Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta, szükség van a gépészet megújítására is, mert a több mint százéves ólom vízvezetékcsövek nagyon gyakran eltörnek, és elavult az elektromos hálózat is. Emlékeztetett arra, hogy az 1900-ban épült Budai Vigadó 1951 óta szolgálja a népi kultúrát. A Fő utcánál, a Corvin téren álló palota homlokzata 2007-ben újult meg, majd 2013-ban egy kisebb, százmillió forintos belső felújítás is magvalósulhatott, de az épület még számos világháborús sérülés nyomát viseli, alapjai megsüllyedtek, és a tető is cserére szorul. A főigazgató beszámolója szerint rekonstrukció során a Budai Vigadó eredeti belső tereinek visszaállítására törekednek, így helyreállítják például a főlépcsőházat és korszerű technikával ellátva az egykor bálteremként épült színháztermet is, miközben rengeteg későbbi beépítést eltávolítanak. Az épületben most kilenc bérlakás is található, ezeket kiváltják, majd megszüntetik. A Magyar Állami Népi Együttes máig nem rendelkezik megfelelő próbatermekkel, ezeket a felújításkor a tetőtérben alakítják majd ki. Az átfogó fejlesztéssel a tervek szerint 2017 decemberére végeznek – mutatott rá Kelemen László.

A Budai Vigadó felépítése az itteni polgárok régi vágya volt, mivel a pesti Redout, majd Vigadó nehezen megközelíthető volt sokáig az egyetlen dunai átkelőn. Az egyesült főváros vezetősége a budai lakosok számára hangversenyek, táncmulatságok, nagyobb egyesületi összejövetelek megrendezésére alkalmas vigadót építtetett ezért, miután 1894-ben a magyar királyi kincstár képviseletében eljáró Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest több régi, elavult laktanya és más katonai épület átvételére kapott lehetőséget. A Fő utcában egykor állt hadiraktár fővárosi tulajdonba kerülése után 1896-ban tervpályázatot írtak ki, amelyre tizenkét munka érkezett be, az első helyet Kallina Mór és veje, Árkay Aladár kívül historizáló, belül szecessziós elemeket is mutató elképzelése nyerte el, így épülhetett fel 1900-ra a ma ismert palota, amely az 1945-ös ostromban súlyosan megsérült.


Fejlesztenék az iskolai énekléskultúrát

Nem szeretne plusz énekórákat iktatni a tantervbe az emberi erőforrások minisztere, ehelyett a kórusokkal és a szakemberképzés támogatásával fejlesztené az iskolai énekléskultúrát. Balog Zoltán a Budai Vigadóban tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a tananyagot csökkenteni szeretnék, de változás most szeptembertől még nem lesz. A témában várják a szakmai szervezetek véleményét is. (MH)