Vidékfejlesztési konferencia a vidék ízeivel

Az elérhető fejlesztési forrásokról is szó esett Borsodban

Kégl Ildikó – 2015.06.15. 15:36 –

A vidékfejlesztés sarokkövei Borsodban címmel tartották meg a minap azt a szimpóziumot, amelynek keretében a témában jártas szakemberek tartottak előadásokat az Edelényi Kastélyban.

 

kég

A képen balról jobbra: Csikász Gábor, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH )megyei referense, Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgató-helyettese és Benedek Tamás, az Agrár-Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese

Az új vidékfejlesztési program elfogadása előtt az elérhető fejlesztési forrásokról, azok felhasználási területéről, a térségben levő jó példákról, no és az ez idáig kiaknázatlan lehetőségekről volt szó Edelényben, ahol az Agrár-és Vidékfejlesztésért felelős államtitkárság is képviseltette magát. A vidéki települések fejlesztésére fókuszáló program harmonikusan fonódott össze a vidék ízeinek bemutatásával, a barokk palotában ugyanis a Borsod megyei falvacska, Trizs tájjellegű termékeivel frissülhettek fel a résztvevők.

A térség országgyűlési képviselője, Demeter Zoltán köszöntötte a szép számmal összegyűlt közönséget. Meglátása szerint igazán szerencsés, ha egy vidékfejlesztési konferenciának valóban a vidék ad helyszínt. A generációk óta a térségben élő politikus, református lelkész évtizedek óta elhivatottan küzd (igehirdetéssel és cselekvéssel egyaránt) az edelényi kistérség felvirágoztatásáért. Köszöntőjében a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi csücskén elhelyezkedő kistérségről, s annak központjáról, Edelényről beszélt. A Bódva-völgyében fekvő tízezer fős kisváros legfőbb idegenforgalmi látványossága a konferenciának is helyet adó, impozáns L’ Huillier-Couburg Kastély. A 18. században épült, festői környezetben elterülő barokk palotát látványosan felújították a közelmúltban, tavaly vált újra látogathatóvá, azóta nagyszabású kulturális és tudományos rendezvények helyszíne. 

Benedek Tamás az Agrár-Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese az új vidékfejlesztési program elfogadása előtt az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszeréről számolt be. A hálózatos vidékfejlesztési együttműködésekről a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgató-helyettese, dr. Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, Taskó, József, valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) megyei referense, Csikász Gábor beszélt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke A megyei TOP aktuális állapota, lehetőségei címmel tartott előadást, majd a Tokaji Borvidék múltjáról, jelenéről és jövőjéről szólt Demeter Ervin, a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja. A világviszonylatban is jól csengő tokaji mellett egy kevésbé ismert, ám igencsak feltörekvő észak-magyarországi bortermelő területről, a bükkaljai borvidékről és annak sajátosságairól tudtunk meg érdekességeket Sándor Zsolt, borásztól. Észak-Magyarország gazdag és különleges flórájáról, faunájáról tartott színes előadást Lenkey Péter, egy helyi természet-és állatvédelmi alapítvány elnöke, a térség turisztikai attrakcióit pedig a Bódva-völgy és Cserehát Turizmusáért Egyesület elnöke, Bay Judit vette számba. Végezetül a LEADER helyi akciócsoportok térségben betöltött szerepéről Lengyelné Bencze Viktória a helyi munkaszervezet vezetője beszélt, majd a Szendrőládon gombaüzemet működtető Bhim Rao Egyesület elnöke, Kaló Károly számolt be országosan egyedülálló projektjükről a Bluepixel Kommunikációs és Produkciós Iroda szervezésében zajló konferencián.

fehér mák

Az impozáns kastélyban, miközben az agrárium, a természeti értékek és a turisztikai látványosságok három alappillérének egymásra építésének modelljeit mutatták be, tájjellegű trizsi ételekkel, italokkal frissülhettek fel a résztvevők. Az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában lévő Trizs lakói kitettek magukért, élükön a falu polgármesterasszonyával, a Csörgős- patak mentéről érkezők ugyanis ínycsiklandó helyi specialitásokat kínáltak a barokk palotában. Jóvoltukból az egész napos szimpózium végén helyi gyümölcsökből készült szörpökkel frissíthettük fel magunkat, az új ízekre vágyók pedig azt is kipróbálhatták, milyen a rétes, ami fehér mákkal van megtöltve. Fehérmákos rétessel egyébiránt nem sokfelé találkozhatunk az országban, igazi trizsi specialitás, annál is inkább, mert magát a fehérmákot is igen kevés helyen termesztik manapság. Az egykori Gömör vármegye aprófalujában készülő szörpök, befőttek, lekvárok, gyümölcssajtok és savanyúságok egyébként kiérdemelték a Borsod-Torna-Gömör Egyesület „házi remek” védjegyét is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falvacska vezetője és lakói is büszkék kiváló minőségű, ízfokozóktól mentes helyi termékeikre, melyekkel gyakorta bemutatkoznak határon innen és túl. Emellett vannak saját gasztronómiai rendezvényeik, mint például a hatalmas népszerűségnek örvendő Telekamra Ünnep, melyet ősszel, közvetlen a betakarítást követően rendeznek meg, és ilyen a Trizsi Disznótoros is. Az edelényi kistérséghez tartozó település remek példa arra, hogyan lehet – ez esetben az emberek hasán keresztül- népszerűsíteni a helyi termékeket, s ezzel együtt turisztikai attrakciókat létrehozni, határon átnyúlóan közösséget építeni.