Felmérték a hazai lakosság jóllétét

Az elégedettség nagyon fontos összetevője a munkában, a magánéletben vagy akár a hobbiban, sportban való hasznosság érzése

Kacsoh Dániel – 2014.08.02. 06:21 –

Az úgynevezett rendszerváltó generáció a leginkább elégedetlen az életével, továbbá ennek a korosztálynak a bizalom területén is jelentős deficitje van – derült ki a statisztikai hivatal tavalyi adatokat bemutató kiadványából. Az újszerű kutatás megállapítja azt is, hogy elégedettségünk az iskolai végzettséggel és a munkaerő-piaci státusszal növekszik.

Az ezredforduló után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a gazdasági fejlődés nincs összhangban a társadalmi folyamatokkal, az életminőség emelkedésével. A jóllétről alkotott hagyományos fogalmak felülvizsgálata egyre sürgetőbbé vált, előtérbe kerültek az emberek elégedettségét, közérzetét megragadó szubjektív mutatók – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványa. Hozzáteszik, ehhez alkalmazkodott az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat, amikor tavalyi lakossági adatfelvételébe szubjektív jóllét mérésére szolgáló modult épített be. Ez ugyanis lehetőséget ad az eddigi, életminőséget mérő objektív mutatók mellett az egyének szubjektív életelégedettségének, jóllétének vizsgálatára. A KSH felhívja a figyelmet: hazánkban nem volt korábban ilyen, csaknem tizennyolcezer megkérdezett véleményét és adatait feldolgozó vizsgálat.

Ami a konkrét felmérést illeti: a megkérdezettek egytől tízig terjedő skálán értékelik, összességében mennyire elégedettek életükkel. A nulla nyilván azt jelenti, hogy egyáltalán nem. Magyarországon a válaszok átlagértéke a tavaly elvégzett felmérés alapján 6,15 pont volt csupán. Nem meglepő, hogy a KSH szerint az elégedettség a fiatalok körében a legmagasabb, az életkor előrehaladtával pedig csökken. Viszont a minimumát az úgynevezett rendszerváltó generációnál, vagyis a 45–54 éveseknél éri el. Egyébként a teljes népesség mintegy hat százaléka nagyon az elégedetlen életével, arányuk az 55–64 évesek között a legmagasabb.

Szintén nem váratlan eredmény, hogy a kutatás alapján az elégedettség az iskolai végzettséggel és a munkaerő-piaci státusszal növekszik. A városi lakosság megelőzi a vidékieket, csakúgy, mint az ország nyugati része az északkeletit. Az életével legkevésbé Észak-Magyarország lakossága elégedett (5,9 pont). A KSH kiadványa megállapítja továbbá, hogy az elégedettség fontos összetevője a munkában, magánéletben vagy akár a hobbiban, sportban való hasznosság érzése.

Az egyéni tevékenységek értékelése mellett a társadalomban való hasznosságérzetet azzal a kérdéssel vizsgálták, hogy „Összességében mennyire tartja magát a társadalom fontos, hasznos tagjának?” A népesség átlagértéke a 10-es skálán 7,03 pont lett, e témában is jellemzően a fiatalabbak és a tanultabbak „teljesítenek jól”. A kutatók rákérdeztek a személyes kapcsolatokkal való elégedettségre is, az átlagérték ezen a téren 7,63 volt.

Az összes szubjektív változó közül a legalacsonyabb átlagértéket azonban az emberek iránt érzett bizalom mutatta (5,3). Erre is érvényes azonban, hogy a magasabb iskolai végzettség és a budapesti lakóhely, továbbá a nem (férfi) valamelyest növeli az indexet. Míg a rendszerváltó generációnak az elégedettség mellett a bizalom területén is jelentős deficitje van, a nagyobb bizalom a fiatalokra és az idősebbekre jellemző – derül ki az adatsorból.