Soros igen bőkezűen fizette az amerikai net semlegességéért lobbizó csoportokat

Nyolcvankétmillió dollár támogatást kaptak az aktivisták

Őry Mariann – 2015.03.17. 11:44 –

Hiába szólt hozzá négymillió amerikai állampolgár a tervezett „netsemlegességi” szabályozáshoz, a vitatott dokumentum tanúsága szerint a Soros György alapítványa és a Ford Foundation által dollártízmilliókkal támogatott lobbicsoportok érdekei érvényesültek. Kritikusai szerint az internet cenzúrázásához vezethet a szigorú szabályozás.

Kritikusai szerint a világháló cenzúrázásához vezethet az amerikai netsemlegességi szabályozás. Nem a négymillió hozzászóló, hanem a Soros György által pénzelt lobbicsoportok véleménye érvényesült.

Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) február 26-án az internet semlegességét biztosítani hivatott szigorú szabályozást fogadott el. Ennek értelmében a széles sávú szolgáltatók nem állíthatják vagy lassíthatják le a forgalmat, s fizetség fejében sem részesíthetnek nagyobb sebességet biztosító előnyben bizonyos szolgáltatókat. Az FCC a telekommunikációs szolgáltatások szigorúbban ellenőrzött fajtái közé sorolta át a vezetékes és a mobil széles sávot, ezáltal a kommunikációs hatóság a fogyasztók és a versenytársak érdekeinek nevében felléphet a széles sávú és a tartalomszolgáltatók között megkötendő megállapodások ügyében. Kritikusai szerint az új szabályozás visszafogja a beruházásokat az ágazatban, és ellentétes a fogyasztók érdekeivel.

Múlt héten hozták nyilvánosságra az új szabályozást taglaló négyszáz oldalas dokumentumot, amely negyvenhat esetben hivatkozik a Soros György alapítványa által támogatott Free Press nevű szervezetre. A 2003-ban alakult szervezet fő célja a netsemlegesség, s a dokumentumban zömmel a lábjegyzetekben hivatkoznak a Free Press aktivistáinak érveléseire. A netsemlegességi javaslat óriási visszhangot keltett az Egyesült Államokban, az FCC mintegy négymillió publikus kommentet kapott az interneten, mégis a Free Pressnek jutott a legnagyobb figyelem. Az FCC republikánus tagja, Ajit Pai korábban sikertelenül nyomást gyakorolt a testületet vezető demokrata Tom Wheelerre, hogy hozza nyilvánosságra a javaslatot, mielőtt szavaznak róla. Pai kifogásolta, hogy ahelyett, hogy a nyilvánosság megismerhette volna a javaslatot, a lobbicsoportokból létrejött egy „párhuzamos FCC”. „Az aktivisták nemcsak Tom Wheelerrel, hanem a Fehér Ház tisztségviselőivel is egyeztettek. De mi lesz a többi amerikai emberrel? Ők biztosan nem tudnak találkozókat szervezni a Fehér Házba. Őket kizárták a folyamatból. Őket egyszerűen hülyére vették” – fogalmazott Pai.

A Free Press nem kis hátszéllel lobbizott, hiszen 2,2 millió dollárt kapott Soros György Open Society Foundation nevű alapítványától, és 3,9 milliót a Ford Foundationtől. Ez azonban csak töredéke annak, amennyit összesen kaptak a netsemlegességért küzdő szervezetek. A Media Research Center kimutatása szerint az Open Society Foundation 2000 és 2013 között 82 millió dollárt adott „netsemlegesség-párti” csoportoknak, a Ford Foundation pedig további 113 milliót.

A Soros- és Ford-pénzek, kombinálva a Google törekvéseivel az internetes tartalom „megbízhatóságának” vizsgálatára, az internet „tömeges cenzúrájához vezethetnek” – nyilatkozta lapunknak Wayne Madsen amerikai oknyomozó újságíró. Mint mondta, az FCC eddig csak a televíziós és rádiós tartalmakat ellenőrizte, ezt most kiterjeszthetik az internetre is. Madsen szerint – aki tíz éve maga is egy internetes oldal szerkesztője – jelenleg nagy veszély leselkedik a szólásszabadságra az interneten, s a legjobb az lenne, ha a status quo változatlanul megmaradna. Bírálta az új szabályozást a Ron Paul Institute is, a libertariánus agytröszt szerint a „senki által meg nem választott szövetségi ügynökség”, az FCC „a kommunikáció legdinamikusabb formáit” a közüzemi szolgáltatásokhoz hasonlóan szabályozza, s ezzel ajtót nyit arra, hogy „cenzúrázzák azon ötleteket, amelyeket a politikai elit fenyegetőnek tart”.