Mátyás király még mindig kedvenc

Felmérést készíttetett a Nemzeti Örökség Intézete arról, hogyan viszonyul a hazai fiatal felnőtt lakosság a történelemhez

Kacsoh Dániel – 2014.07.31. 06:12 –

Az átlagos magyar fiatal számára jelenleg nem vagy kevéssé hordoz pozitív üzenetet a magyar történelem, azonosulási pontokat nem, vagy alig találnak, legfeljebb egyes pozitív szereplőket tudnak kiemelni – erre jutottak annak a reprezentatív kutatásnak a készítői, akik a Nemzeti Örökség Intézete megbízásából a magyar fiataloknak a történelemhez való viszonyát mérték fel idén tavasszal.

törtenelemTörténelemóra. Példaképek és azonosulási pontok az ifjúságnak (Fotó: MH)
Mátyás király a magyar történelem legnépszerűbb alakja a hazai fiatalok körében – legalábbis a Nemzeti Örökség Intézete megbízásából 2014 tavaszán készült közvélemény-kutatás alapján. A hajdani uralkodót a megkérdezettek 42 százaléka említette, miközben Szent Istvánt 38, Széchenyi Istvánt 31 százalék tartja a leginkább pozitív személyiségnek. Tőlük messze lemaradva szerepelt a felmérésben Petőfi Sándor, Deák Ferenc, IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, Árpád fejedelem, Horthy Miklós, Hunyadi János és Attila hun király.

A legnépszerűtlenebb történelmi személy a fiatalok körében Rákosi Mátyás (18 százalék említette), utána Kádár János (12 százalék) és Gyurcsány Ferenc áll. A „dobogósokat” a sorban Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Orbán Viktor, Koppány, Bajnai Gordon és – egyedüli külföldiként – Adolf Hitler követi. Érdekesség, hogy míg pozitív szereplőt a megkérdezettek csupán 14 százaléka, addig negatívat minden második válaszadó nem nevezett meg.

A 18 és 30 év közöttiek körében elvégzett felmérésben az intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, továbbá mit gondol a nemzeti, kulturális örökség ápolásáról. A kutatásból kiderül: bár az átlagos magyar fiatal némileg alultájékozott, háromnegyedük ennek ellenére érdeklődik a történelem iránt.

A hazai históriát ugyanakkor leginkább negatív jelzőkkel illették, mint például: viharos, balszerencsés vagy éppen küzdelmes. A pozitív jelzők között többször említették a „hazaszeretetet” és a „hazafiasságot”, ezen kifejezéseket a megkérdezettek öt százaléka választotta, így a jellemzők sorában a negyedik helyre kerültek. Ugyancsak öt százalék vélekedett úgy, történelmünk „vesztes”, „kitartó” vagy éppen „fordulatos”. A dicsőséges szót csupán három százalék választotta.

A reprezentatív kutatás alapján a fiataloknak a nemzeti ünnepekkel kapcsolatban pontatlan ismereteik vannak. Bár március 15-e minden megkérdezett szerint, augusztus 20-a 97 százalék, október 23-a kilencven százalék szerint nemzeti ünnep, 64 százalék október 6-át, 51 százalék május 1-jét, 28 százalék pedig a karácsonyt is ebbe a kategóriába sorolta.

A Nemzeti Örökség Intézet szerint a fiatalok többsége, mintegy 63 százaléka összességében elégedett a magyar történelem iskolai oktatásával, azonban a budapestiek és a magasabb végzettségűek kevésbé – olvasható az összefoglalóban. A felmérésből kiderül az is, hogy bár a válaszadók nagy többsége (84 százalék) fontosnak tartja az ünnepi, évfordulós megemlékezéseket, csupán egyharmaduk vesz részt évente vagy szinte minden évben ilyen eseményeken. A fiatalok harminc százaléka tudott megnevezni valamilyen emlékévet a közelmúltból, legtöbben a holokauszt-emlékévet említették.

Az intézet összességében megállapítja: az átlagos magyar fiatal számára jelenleg nem vagy kevéssé hordoz pozitív üzenetet a magyar történelem, azonosulási pontokat nem, vagy alig találnak, legfeljebb egyes pozitív szereplőket tudnak kiemelni.