Negyedszázados ferences misszió

Örömmel fogadták 1989-ben nagyszőlősön majnek antal atyát és rendtársait

Kacsoh Dániel – 2014.07.28. 07:23 –

Huszonöt éves a ferences misszió Kárpátalján – hívta fel a figyelmet lapunknak elküldött közleményében a Ferences Sajtóközpont. 1989. július 26-án érkezett meg Majnek Antal atya Nagyszőlősre, majd néhány nap múlva Zatykó László és Radics Dávid.

„Ez a fészekrakás negyed százada töretlenül zajlik, újabb és újabb ferencesek szorgos munkája révén” – írta a központ. A huszonöt év kegyelmeiért péntek este adtak hálát ünnepi szertartás keretében, az „első fecskék” a nagyszőlősi plébániatemplomban.

Majnek Antal, aki néhány évvel később munkácsi püspök lett, így emlékezik a megérkezésre: „Amikor a csapi határátkelőnél a vonat lassan, nagyon lassan ment át a Tisza fölött, elmerengtem azon, hogy néhány éve itt kajakoztam gimnazistáimmal, és a magyar határőrök óva intettek, hogy ne menjünk közel a határhoz, mert a szovjet katonák ránk lőhetnek. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer belépek ebbe a zárt világba.” Az első meglepetés az volt, hogy a széles nyomtávú, Munkácsra tartó vonaton az emberek jó része magyarul beszélt. Majnek Antal megérkezését követően, a belvárosban keresni kezdte a Kommunista utca 4.-et, ahol az elöregedett kárpátaljai papság vezetője lakott. Orosz nyelvű kérdéseire a járókelőktől magyarul kapott választ. Csáti József vikárius fogadta, s javasolta, az Esztergomból érkező ferencesek Nagyszőlősön telepedjenek le, ahol a rendnek ötszáz éves múltja van.

A rendtagok első szentmiséjüket a nagyszőlősi temetőkápolnában tartották, mert a nagytemplomot már egy évvel korábban visszaadták ugyan az egyháznak, de még javában takarították, festették. A régi ferences templomban pedig akkor még ateista múzeum volt. A temetőkápolna emlékeztetett a katakombák világára.
A sajtóközpont beszámolója szerint a katolikus egyház talán épp Nagyszőlősön volt leginkább megalázva a kommunista évtizedekben, az emberek nagy szeretettel és örömmel fogadták a ferenceseket. Rögtön jöttek az igények keresztelésre, esküvőre, temetésre. Majnek atya később felkereste Husztot, Visket, továbbá az ugyancsak hozzá tartozó Bustyaháza, Técső és Kerekhegy következett.

„Így kezdődött. A kárpátaljai misszió az elmúlt negyedszázadban időről időre cserélődő, Magyarországról érkező ferencesek révén egyre sokrétűbb lelkipásztori, karitatív és ifjúságnevelő munkát tud végezni, és ami szintén fontos, papi és szerzetesi hivatások is szép számmal születtek a ferences atyák példája nyomán” – olvasható a sajtóközpont összefoglalójában.