„Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!”

Semjén Zsolt: Magyar életet akarunk élni szülőföldünkön és nem engedünk a jogainkból

MH/MTI – 2019.03.15. 16:04 –

1848. március 15., Arad üzenete: meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön és nem engedünk a jogainkból - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen. 

"Megmaradtunk az évszázadok viszontagságai után, harcokban, leigázásokban, három részbe szakadásban, csonkításban, mindenben, hát akkor most is maradjunk meg a globalizáció könyörtelen világában. Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!" - mondta.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy jól döntött a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés, amikor törvénybe iktatta a nemzeti ünnepeket.  Meg kellett ezt tennie, hiszen a sok évtizedes kommunista diktatúra el akarta törölni a múltat, ki akarta törölni még az emlékét is a nemzet emlékezetéből, vagy kisajátítva próbálta meghamisítani - mondta Semjén Zsolt.  Kiemelte: 1848 és 1956 összetartozik, mindkettő szabadságot akart az idegen elnyomók ellen, és mindkettőt vérbe fojtotta az idegen túlerő.

A bukás ellenére mégis mindkettő nemzetmegtartó volt: kivívta a világ rokonszenvét és csodálatát, megváltoztatta az országot és jövőjét is. Hiszen '48 nélkül nincs nemzeti újjászületés, nincs kiegyezés, '56 nélkül nincs rendszerváltozás - mondta.

Semjén Zsolt hozzátette: abban talán mindenki egyetért, hogy március 15. a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepünk.  Ez azonban nem volt mindig így, a szabadságharc vérbe fojtása után évtizedeken keresztül szóba sem jöhetett a nyilvános ünneplés, mindenki csendben, családi körben emlékezett a szabadságharcra - közölte a magyar kormányfő helyettese.

Erdélyben és a Partiumban évtizedeken keresztül ennél rosszabb volt a helyzet, hiszen nyilvános ünnepségekről vagy iskolai megemlékezésekről szó sem lehetett - mondta, hozzátéve: a magyar emberek szívében és lelkében azonban ott élt az eltitkolt ünnep, kitörölhetetlenül.

Felemelő együtt ünnepelni és emlékezni, bár az anyaországban és a világon sok helyen lengenek a zászlók és "mosolyognak a kokárdák", "nekünk és csak nekünk" itt, a piros-fehér-zöld mellett egy kis fekete szín is vegyül az emlékekbe. Arad mindörökre bevéste magát a magyar történelembe - jelentette ki Semjén Zsolt. 

Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más népnél sem, nem fogadhatjuk soha el, hogy vannak jogok, amelyek Európában, az Európai Unióban másoknak járnak, nekünk pedig nem. Hogy van olyan, amit másnak szabad, nekünk nem - tette hozzá.

"Szükségünk van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben"

Semjén Zsolt délután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Nagyváradon tartott központi rendezvényén is beszédet mondott. Úgy fogalmazott: az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: az európai parlamenti választások előtt "őseink és hőseink azt üzenik nekünk, hogy mindnyájunknak el kell menni, és politikai akaratunk kifejezésével megvédeni értékeinket és érdekeinket Európában". 

A KDNP-s politikus úgy vélte: "ma is veszélyben a haza, de nem csupán a mi hazánk, ma is veszélyben a szabadság, de nem csupán a mi szabadságunk, ma is veszélyben a jövő, de nem csupán a mi jövőnk". Míg 1848-49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén: a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, a szokásokban, a magánéletben és lassan már a fejekben is. "Európa lelkét vesztve sutba dobta értékeit: a hitet, a nemzetet, a családot" - fogalmazott Semjén Zsolt. 

A nagyváradi ünnepségen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felidézte: a bihari március 15-ét az teszi különlegessé, hogy a térségnek olyan hősei vannak, akik jelentősen alakították a forradalom menetét. A forradalmi követelések 12 pontját Irinyi József, a bihari Albis szülötte fogalmazta meg, testvérét, Irinyi Jánost, a gyufa feltalálóját Kossuth az ágyúöntés és a puskaporgyártás felügyeletével bízta meg. 

A politikus kijelentette: amikor az erdélyi magyarok a méltóságot kérik számon, nem akarják elvenni mások méltóságát. Amikor a nemzeti és közösségi szimbólumaikat használják, nem akarnak semmit elvenni a román barátaiktól. Csupán önvédelemből válaszolnak a nemzeti szimbólumok elleni támadásokra és a gyűlöletbeszédre. 

Kelemen Hunor kijelentette: a kisebbségi lét olyan, mint a folyók árterületén, az áradásoknak kitéve élni. "Egyik nap még békésnek látszanak a viszonyok, a másik nap viszont hirtelen pusztító indulatok törnek fel, szinte minden érzékelhető átmenet nélkül" - fogalmazott. Úgy vélte, csak állandó építkezéssel lehet elérni, hogy az erdélyi magyarság élet- és versenyképes közösség maradhasson a pragmatikus transzilvanizmus jegyében. 

A nagyváradi ünnepség több ezer résztvevője a Szacsvay-szobortól fáklyás felvonulásra indult a Petőfi-szoborig.