Támogatta a londoni alsóház a Brexit halasztásáról szóló kormányzati kezdeményezést

Takács Szabolcs: A Nagy-Britanniában élő magyarok jogainak védelme a legfontosabb

MH/MTI – 2019.03.14. 19:54 –

Támogatta csütörtökön a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztását célzó kormányzati beterjesztést.

Az indítványra 412, ellene 202 képviselő voksolt. Az indítvány alapján a konzervatív párti brit kormány kezdeményezi az Európai Uniónál a kilépés törvényben rögzített jelenlegi, március 29-i határidejének meghosszabbítását.

A kormány június 30-áig kéri a hosszabbítást, de ez a viszonylag rövid, meghatározott ideig szóló halasztás az indítvány szerint akkor reális, ha az alsóház március 20-áig - a jövő heti EU-csúcs kezdete előtti nap végéig - elfogadja a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodást. 

Ebben az esetben a halasztás célja az, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására. Egyelőre nem ismert, hogy a kormány mikor terjeszti harmadszor is a Brexit-megállapodást az alsóház elé vitára és szavazásra.

Theresa May konzervatív párti miniszterelnök azonban már a csütörtöki szavazás előtti napon, a halasztási kezdeményezésről szóló indítványt beterjesztő alsóházi felszólalásában figyelmeztette a képviselőket arra, hogy ha a ház továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók először januárban, majd e héten ismét nagy többséggel elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség. A londoni alsóház ugyanis elutasította annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A brit kormányfő felhívta a képviselők figyelmét arra is, hogy ha a Brexit halasztása túlterjed a kilépési megállapodás elfogadása esetére megjelölt június 30-i határidőn, az Egyesült Királyságnak nyilvánvalóan részt kellene vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon, mivel az új Európai Parlament várhatóan július első hetében tartja alakuló ülését.

A Brexit halasztásának kezdeményezéséről szóló, csütörtök este jóváhagyott kormányzati beterjesztés függelékében is szerepelt, hogy ha az alsóház március 20-áig nem fogadja el az EU-val elért Brexit-megállapodást, akkor az Európai Tanács a jövő heti csúcsértekezleten a kilépés bármiféle halasztásának jóváhagyása fejében nagy valószínűséggel egyértelmű választ követel majd arra a kérdésre, hogy a Brexit-határidő kiterjesztése milyen célt szolgálna, nem utolsósorban annak eldöntésére, hogy egyáltalán milyen időtartamú halasztásról lehet szó.

A kormány beterjesztése is hangsúlyozta, hogy ha a halasztás túlterjed június végén, akkor az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Theresa May 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít. Ennek alapján a határidő idén március 29-én lejár, és a jelenlegi törvényi helyzet alapján aznap a brit EU-tagság automatikusan megszűnik, akár sikerül erről megállapodást kötni, akár nem.

A határidő meghosszabbítására az 50. cikkely lehetőség ad, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges. A hosszabbítási kérést a 27-ek várhatóan a jövő heti EU-csúcsértekezleten vitatják meg.

Jóváhagyás esetén Nagy-Britanniában törvénymódosításra is szükség lesz, mivel a brit kormány már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság idén március 29-én, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.

Ezt a törvényt nem írta felül az a szerdai szavazás sem, amelyen a képviselők többsége kizárta, hogy a brit EU-tagság bármikor, bármilyen körülmények között a Brexit feltételeit tartalmazó megállapodás nélkül szűnjön meg. Amíg a március 29-i Brexit-határnapot rögzítő törvény érvényben van, ez az alsóházi szavazási eredmény nem bír kötelező jogi erővel.

A kormány halasztási indítványáról tartott csütörtök esti voksolás előtt a londoni alsóház elvetett egy módosító indítványt, amely újabb népszavazás kiírását indítványozta a brit EU-tagságról.
    A módosítási javaslat, amelyet egy képviselő a halasztási kezdeményezésről szóló kormányzati beterjesztéshez nyújtott be, a kilépési határidő kiterjesztésének céljaként határozta volna meg az újabb EU-referendum kiírását, de a javaslatot a képviselők 334:85 arányban elutasították.
    A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Takács Szabolcs: a Nagy-Britanniában élő magyarok jogainak védelme a legfontosabb

A Nagy-Britanniában élő magyarok jogainak védelme a legfontosabb - mondta a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára csütörtökön Londonból az MTI-nek a Brexittel összefüggésben.

Takács Szabolcs leszögezte: üdvözlik a brit kormány jelzését, hogy a megegyezés nélküli uniós kilépés esetén is garantálják a magyarok jogait, de Magyarország a rendezett kilépésben érdekelt.

Az államtitkár, aki többnapos nagy-britanniai körutat kezdett, fontosnak nevezte, hogy az ottani magyar közösségek a kormánytól is kapjanak pontos tájékoztatást arról, mi történik a szerzett jogaikkal az Egyesült Királyságban a Brexit után. Megjegyezte: a brit kilépés feltételei jelenleg is alakulnak.

Jelezte: magas rangú brit politikusokkal, elemzőkkel, kutatóintézetek vezetőivel tárgyalt és lakossági fórumot is tart, valamint részt vesz több március 15-ei megemlékezésen a szigetországban.

Takács Szabolcs hangsúlyozta: a Brexitet a magyar kormány nem minősíti sem kemény, sem puha jelzővel, viszont a fair és kiegyensúlyozott kilépést támogatja. Minél jobb lesz a kapcsolat az EU 27 tagállama és a britek között, annál jobb lesz Közép-Európának is. Magyarország  mindig közel állt a britek uniós politikájához - tette hozzá. Szólt arról is, hogy Magyarország mindig visszavárja a Nagy-Britanniában élő magyarokat, és olyan feltételeket teremt, hogy minél többen térhessenek haza, de addig is nagyon fontosnak tartják az ott szerzett jogaikat.

Takács Szabolcs kiemelte, hogy a brit kilépés nem az Európai Uniót sújtó politikai válság oka, hanem fordítva, "a Brexit az EU vezetésére alkalmatlan eszközök és politikai manipuláció elterjedésének tünete".

Az unió biztonságát érintő egyik legmeghatározóbb kérdés az elmúlt években a migráció, ezzel kapcsolatban szóba kerül a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem is, amelyben továbbra is szükség lesz a brit szakértelemre, így az európai emberek biztonsága szempontjából is elengedhetetlen a szoros kapcsolat fenntartása - mondta az államtitkár.

A március 15-ei nemzeti ünneppel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: a szabadság és a függetlenség 1848 legtisztább üzenete. Szerinte Magyarország nem engedheti meg, hogy "hatáskörükön jócskán túlterjeszkedő birodalmi intézmények az EU égisze alatt arra kényszerítsék", hogy lemondjon a nemzeti szuverenitásról, a határvédelemről, vagy feladja identitását.

A májusi európai parlamenti választásokra kitérve hozzátette: jelenleg az EU-ban a legnagyobb törésvonal a nemzetek Európája, a család, a munka mellett kiállók, illetve a nyílt társadalom eszméjét valló "globalista világpolgárok" között van. 

Ebben a küzdelemben "meg kell védenünk és tovább kell vinnünk a '48-as magyar hősök örökségét" - fűzte hozzá. 

A kormány álláspontját megismételve közölte: nem az a valódi szolidaritás, amikor emberek tömegét a jobb élet csalfa reményében teljesen idegen környezetbe csábítanak, hanem az, ha odaviszik a segítséget, ahol a probléma van.

Takács Szabolcs szerint Európa válaszút előtt áll, és a tét az EP-választásokon az, hogy az emberek "a nemzetállamok alkotta sokszínű, versenyképes Európát vagy az önfeladást" választják.

Trump egy második Brexit-referendum ellen foglalt állást

Donald Trump amerikai elnök ismét  nyilatkozott  Nagy-Britannia tervezett  uniós kiválása  kapcsán,  ezúttal egy lehetséges második Brexit-referendum ellen foglalt állást. 

Ez ugyanis nagyon igazságtalan lenne az európai  uniós kiválásra voksoló brit állampolgárokkal szemben - jelentette ki Trump csütörtökön a washingtoni Fehér Házban, ahol Leo Varadkar ír miniszterelnököt fogadta.

A Brexit kapcsán kialakult bizonytalanságot pedig szégyennek nevezte az amerikai elnök. Mint mondta, meglepte, hogy milyen rosszul folytak a tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között. "Elmondhatom, meglepődtem, hogy milyen rosszul zajlott minden a tárgyalások szempontjából" - emelte ki Trump újságíróknak Leo Varadkar társaságában.

Emellett úgy fogalmazott, hogy üdvözölné, ha megállapodással rendeződne az Egyesült Királyság kilépése.

Trump a keményvonalas brit Brexit-pártiakkal szimpatizál. Korábban több alkalommal is bírálta Theresa May brit miniszterelnök Brexit-tárgyalásait, s azt is hangoztatta, néz elébe annak, hogy egy nagyszabású kereskedelmi megállapodásról tárgyaljon a Nagy-Britanniával annak uniós kiválását követően.

Az amerikai elnök csütörtökön arról is beszélt, hogy ötleteket adott Maynek, amelyek sikerre vezették volna ezeket az egyeztetéseket. May azonban nem hallgatott rá,, és ez rendben van- tette hozzá. Az amerikai elnök azonban nem pontosította, milyen ötletekről volt szó.