A Vatikáni Titkos Levéltár új részlege jövőre nyílik meg

Az intézmény az egyetemes és magyar történelem számos sorsfordító eseményének írásos emlékeit őrzi: itt találhatók a trienti, valamint az első és második vatikáni zsinatok dokumentumai vagy épp a pápai diplomáciai képviseletek iratanyaga

Vitéz Anita – 2019.03.12. 04:37 –

Több mint százharminc éve kutatnak magyar vonatkozású történeti forrásokat a Vatikánban, a hazánk történelme szempontjából érdekes anyagok köre pedig jövőre tovább bővülhet, ha megnyílik XII. Piusz pápa idejének archívuma: az 1939 és 1958 közötti évekre esik ugyanis a második világháború mellett Mindszenty bíboros koncepciós pere, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc is.

XII-Pius-pápaPacelli bíboros pápává választása előtt, 1938-ban a budapesti világkongresszuson (Fotó: MTI/Bojár Sándor)
A napokban jelentette be Ferenc pápa, hogy 2020. március 2-ától kutathatóvá válik a Vatikáni Titkos Levéltár XII. Piusz pápaságának idejét (1939–1958) érintő anyaga. A döntés, amelyet az izraeli kormány mellett zsidó intézmények és közösségek is üdvözöltek, médiaértesülések szerint a zsidók több évtizedes követelésének is eleget tesz. Egyesek azt állítják, a pápa szemet hunyt a holokauszt felett azáltal, hogy nem tiltakozott ellene erélyesen, XII. Piusz megítélése ezért ma számos előítélettel és túlzással terhelt. A levéltár megnyitása amellett, hogy lehetőséget ad tudományos alapon tisztázni XII. Piusz szerepét, számos magyar vonatkozású dokumentummal is gazdagíthatja ismereteinket.

A vatikánvárosi székhelyű Vatikáni Titkos Levéltár 1881 óta áll nyitva a kutatók előtt. A levéltárat a „titkos” szóból kiindulva „sok legenda övezi, a filmek világából jól ismert jelenetek is azt a képzetet erősítik, mintha az intézmény egy szupertitkos, nehezen megközelíthető, jól elrejtett hely lenne” – írta Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a napokban a Magyar Kurír katolikus hírportálon. A valóság azonban ennél sokkal egyszerűbb: más közgyűjteményekhez hasonlóan nagy felszíni és föld alatti raktárhelyiségekkel rendelkezik, hiszen több mint ezer évet felölelő, nyolcvanöt folyókilométernyi anyagot őriz, amely folyamatosan bővül. „Elnevezése csupán arra utal, hogy kezdetben nem volt nyilvános, hanem a pápák házi magánlevéltáraként – erre vonatkozik a latin »secretum« szó – működött. Anyaga más állami levéltárak anyagaihoz hasonlóan szabadon hozzáférhető a kvalifikált kutatók számára.”

XIII. Leó pápa 1881-es döntése a levéltár megnyitásáról új lendületet adott a római tudományos életnek, amelyből az európai nemzetek hamar kivették részüket. Első magyarként, már a megnyitás évében Fraknói Vilmos váradi kanonok, a korszak kiváló történetírója, Horváth Mihály tanítványa járt tudományos kutatás céljából Rómában. A sikeres misszió hatására és a vatikáni lehetőséget fölismerve alapította meg később saját jövedelméből a Római Magyar Történeti Intézetet, amelyet mind a Római Magyar Akadémia, mind a Pápai Magyar Intézet ma elődjének tart. Nem mellesleg a ma „kulturális hídfőállásokként” ismert Balassi Intézetek közül is ez volt az első, ennek mintájára alakult a többi: előbb a bécsi, majd a berlini intézet. Fraknói abban reménykedett, hogy az itt képzett egyháztörténészek segítségével hazánk fölzárkózhat az osztrák „és a világ többi kultúrnemzetének” tudományos kutatásaihoz. Reménye beigazolódott, hiszen az intézetben számos értékes magyar historikus nyert kiképzést – többek között Karácsonyi János, Kollányi Ferenc, Fejérpataky László, de itt adták ki a Monumenta Vaticana Hungariae forrásközlő sorozatot, amelyben a mohácsi vész előtti időkből származó követségi jelentéseket tették közzé.

A levéltár az egyetemes és magyar történelem számos sorsfordító eseményének írásos emlékeit őrzi: itt találhatók a trienti, valamint az első és második vatikáni zsinatok dokumentumai, vagy épp a pápai diplomáciai képviseletek iratanyaga. Ezek közül számunkra leginkább a bécsi, majd 1920 után a budapesti nunciatúra lehet izgalmas.

Mint minden közgyűjteményben, itt is van kutatási korlátozási idő: a Vatikán esetében ez az idő nem az irat keletkezésétől számított fix harminc év, mint Magyarországon, hanem hagyományosan egy-egy pápa pontifikátusának idejével esik egybe – írja Tóth Tamás. Jelenleg a kezdetektől XI. Piusz pápaságának végéig (1939. február 10.) kutatható a levéltári anyag: a hatályos időhatárt 2006-ban állították be, Ferenc pápa ezt terjeszti ki 2020. március 2-tól 1958-ig, azaz XII. Piusz haláláig. „A bejelentést hosszú szakmai előkészítő munka előzte meg, hiszen egy ilyen hosszú időszak irattömegének a rendezése óriási munkát ró a levéltárosokra. A levéltárosok feladata ugyanis a különböző hivatalokban keletkezett dokumentáció rendszerezése, valamint a hozzá tartozó, megfelelő mutatók elkészítése. Enélkül csak egy nehezen használható papírhalmaz lenne az egész, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy nagy könyvtár is megfelelő rendszer és katalógus nélkül csak nagyon nehezen lehetne érdemben használható” – magyarázza Tóth Tamás.

XII. Piusz pápasága nagyon érdekes időszakra esik. Ekkor zajlott a második világháború, az azt követő szovjet térnyerés, kezdetét vette a hidegháború, a szovjetek által megszállt európai országokban tetőzött a keresztényüldözés. Magyarországon ez az időszak szintén a kommunizmus hatalomra jutásának ideje, ekkor zajlik Mindszenty József bíboros, hercegprímás letartóztatása, kínzása és koncepciós pere is, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc. A levéltár új részlegének megnyitása tehát a magyar történelmet is gazdagíthatja majd. XII. Piusz egyébként pápává választása előtt, Eugenio Pacelli bíboros államtitkárként járt Magyarországon: 1938-ban a budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson a pápa legátusa volt. A világesemény lelki tartalma mellett a külpolitikailag és gazdaságilag kiszolgáltatott, ezeréves keresztény Magyar Királyság politikai állásfoglalása is volt a trianoni békediktátummal elkövetett igazságtalanság, de voltaképp a nácizmus és a bolsevizmus ellen is. Pacelli bíboros komoly lelki élményekkel térhetett vissza Rómába, hiszen tíz évvel későbbi, már pápaként tartott rádióbeszédében külön megemlítette, milyen felemelő, szívet melengető, hitet erősítő, csodálatos élményeket adott számára a budapesti eucharisztikus kongresszus. A jövő évtől elindítható vatikáni kutatások talán segítenek jobban megismerni a magyar történelem vonatkozó eseményeit. Megható egybeesés, hogy a Vatikáni Titkos Levéltár új részlegének megnyitása éppen a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal – és talán Mindszenty József boldoggá avatásával – esik azonos évre.