„Az RMDSZ mindig partnerségre törekszik Magyarország kormányával”

Az újra a párt elnökévé választott Kelemen Hunor a pragmatikus transzilvanista politika folytatását ígérte

MH/MTI – 2019.02.23. 11:14 –

A pragmatikus transzilvanista politika folytatását ígérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusán szombaton elmondott beszámolójában Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.

Kifejtette: az RMDSZ-ben vannak konzervatívak, liberálisok, kereszténydemokraták és szociáldemokraták, kormányzáspártiak és ellenzékiek, de a szövetségben mindenekelőtt a pragmatikus transzilvanizmus volt és lesz a közös ideológia. 

"Nem voltunk, nem vagyunk és nem is leszünk más pártok, más ideológiák csatlósai, csak kizárólag saját közösségünk alakítói. Aki ezt megérti és elfogadja, annak tisztességes, szavatartó partnerei leszünk" - mondta az elnök. 

Kelemen Hunor kiemelte: az RMDSZ szövetségkötéseit is a pragmatizmus jellemezte.  "A politikában azzal kötünk szövetséget, akivel lehet, és nem azzal, akivel esetleg elvi, ideológiai alapon szeretnénk" - fogalmazott. Hozzátette: két évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalícióval lehetett tárgyalni. Hiába van egy pártcsaládban az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), nem sikerült velük "egyről a kettőre jutni".  "Minden kisebbségi ügyben keresztbe tettek nekünk, ahogy a román politika megújítását hirdető USR és újabban a PLUS is" - rótta fel. 

Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy az elmúlt ciklusban az RMDSZ erősödött Romániában és az Európai Unióban egyaránt. Felidézte: míg négy éve még az volt a téma, hogy a román kormány miként próbálja megakadályozni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését, az RMDSZ-nek sikerült megmutatnia az őshonos európai nemzeti és etnikai kisebbségek szolidaritását.  "Közel 1,3 millió aláírást gyűjtöttünk össze: a felmutatott eredménnyel az uniónak számolnia kell. És most már velünk is számolni kell a nemzetközi színtéren" - jelentette ki.

kelemen hunor kongresszusKelemen Hunor újraválasztott pártelnök beszél az RMDSZ kolozsvári kongresszusán. Fotó: MTI/Biró István

Hangsúlyozta azt is, hogy az RMDSZ mindig partnerségre törekszik Magyarország kormányával. Örvendetesnek tartja, hogy a magyar kormány nemcsak "afféle kötelező házi feladatként" tekint a határon túli magyar kisebbségek törekvéseinek támogatására, és ma már nemcsak oktatási és kulturális programok támogatására van lehetőség, hanem gazdaságfejlesztési program is indult, illetve jelentős sportágazatok is érkeztek Erdélybe.

Kelemen Hunor kijelentette: az erdélyi magyarságnak nem szabad elkövetnie azt a hibát, hogy a magyar jövőt egyedül a múltnak a visszaállításában keresse. Azt tartja feladatnak, hogy "ne csak védekezzünk, hanem építkezzünk is. Hogy ne csupán a múlt dicsőségét keressük, hanem a jelen nehézségeivel is próbáljunk megbirkózni. Hogy ne akarjuk megoldani azt, amit egyedül nem tudunk, hanem partnereket és szövetségeseket keressünk. De végezzük el azt a munkát, amit csak mi végezhetünk el." 

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke beszédében kijelentette: Kolozsvár példája mutatja, hogy az erdélyi magyarság érvényesíteni tudja a jogait. Ez ad okot a bizakodásra. Kijelentette: ma Kolozsvár a legdinamikusabb erdélyi város, amelynek magyarul is kiírták a nevét, és amelyben a fiatalok már nem is emlékeznek a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester korszakára. Kijelentette: a magyarságnak joga van a szülőföldhöz, a demokráciához és Európához.

A kongresszus munkálatai a beszámolók vitájával folytatódtak.

Ismét elnökké választották Kelemen Hunort

Az eseményen az RMDSZ újra Kelemen Hunort választotta elnökévé. Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből.  Programbeszédében arról szólt, hogy míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz, harminc éveseket.  "Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni" - fogalmazott az elnök.

A kongresszust záró sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta: ezt a kijelentést nem kell úgy tekinteni, hogy az RMDSZ szakít a kis lépések politikájával, amelynek egykori megfogalmazásakor a lehetőségekből indult ki. Szerinte csupán arról van szó, hogy a szövetség megfogalmazza a jövőképét. Kijelentette: sok jó dolog születhetett volna az elmúlt 30 évben, ha a szövetség építésre fordíthatta volna azt az energiát, amelyet védekezésre kellett fordítania. 

Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta: az RMDSZ székelyföldi területi autonómiára vonatkozó tervezete készen van, de elfogadásához alkotmánymódosításra van szükség.  "Ezt bármikor be lehet nyújtani a parlamentben, de mellé kell tenni az alkotmánymódosítás tervezetét is" - jelentette ki. Hozzátette: az RMDSZ 2014-ben olyan időszakban dolgozta ki a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetét, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll Románia közigazgatási átszervezése. Megjegyezte: a közigazgatási reformra ma is szükség lenne, csak a kormánykoalíciónak nincs meg hozzá a szükséges többsége. 

Kelemen Hunor elismerte: a romániai magyarság körében is rendkívül népszerűtlen a bukaresti kormány, de hozzátette, nem igaz, hogy az RMDSZ a kormány javaslatait "nyakra-főre" megszavazza. "Amit jónak tartunk, megszavazzuk, amit nem, azt nem" - fogalmazott.

Azt is megjegyezte: a szövetség ennek a kabinetnek köszönhet olyan eredményeket, mint a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium visszaállítása, vagy annak a törvénybe iktatása, hogy nem lehet a közigazgatási határokat a kisebbségek hátrányára megváltoztatni.

A kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség. 

A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. "Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által" - áll a határozatban.