Csoportbontás, mérőszámok alapján

Rétvári Bence: Az idegennyelv-oktatás hatékonysága nem csak a tanulói létszámtól függ

Korompay Csilla – 2019.02.20. 03:13 –

Hetedik évfolyamban a nyelvi csoportok 66 százaléka négy–tizenöt fős, 88 százaléka húsz főnél kisebb létszámmal működik, a tizenegyedikes nyelvi csoportok 77 százaléka egy–tizenöt, 98 százaléka húsz fő alatti létszámú – írta Rétvári Bence, hozzátéve, az egy pedagógusra jutó tizenegy fős tanulólétszámmal Magyarország jobban teljesít az OECD-átlagnál.

idegennyelv-oktatás 20190220 Mindenütt igyekeznek kisebb csoportokat kialakítani (Fotó: Katona László)

Olyan idegen nyelvi mérőeszközök kifejlesztésén dolgozik jelenleg az Oktatási Hivatal (OH), amelyek lehetővé teszik, hogy az országos mérések pontos eredményei a hatékony csoportbontás alapjául szolgálhassanak – közölte Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára Farkas Gergely (Jobbik) „Mit tesz a kormány a köznevelés kiscsoportos nyelvtanulási környezetének megteremtése érdekében?” című írásbeli kérdésére adott válaszában. Rétvári hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy „minden tanulóra megfelelő mértékű figyelem jusson az órákon és kellő interakció jöhessen létre”. Ezt igazolja szerinte, hogy az OECD 2018. évi statisztikai kimutatása szerint az egy pedagógusra jutó tizenegy fős tanulólétszámmal Magyarország jobban teljesít az OECD-átlagnál. Az államtitkár hivatkozott az OH előző tanévben elvégzett átfogó kutatására is, amelyből kiderült, hogy a részt vevő 266 hetedik évfolyamos nyelvi csoport 66 százaléka négy–tizenöt fős, 88 százaléka húsz főnél kisebb létszámmal működik, a tizenegyedikesek közül bevont 552 nyelvi csoport 77 százaléka egy–tizenöt, 98 százaléka húsz fő alatti létszámú.

Ugyanakkor Rétvári felhívta a figyelmet arra is, hogy „az idegennyelv-tanulás hatékonysága nem csak a csoportlétszám nagyságában áll”, a kormány pedig számos célzott intézkedést tett már eddig is. Ezek hatására a 2007-ben mért huszonöt százalékról 2016-ra 42 százalékra nőtt a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők aránya hazánkban az Eurostat adatai szerint. Az első nyelvvizsga ingyenes megszerzését lehetővé tevő intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy a nyelvvizsgák száma a 14–19 éves korosztályban 2017 és 2018 között a korábbi években jellemző két-háromezres növekedésnél erőteljesebben, 46411-ről 54006-ra – azaz több mint hétezer-ötszázzal – növekedjen – idézte fel az államtitkár. Emlékeztetett a miniszterelnök bejelentésére is, amely szerint a jövőben minden gimnáziumi és szakgimnáziumi tanuló számára kétszer, a 9. és a 11. évfolyamot követően kéthetes külföldi nyelvtanulási lehetőséget biztosítanak majd.

Egy másik írásbeli válaszában, amely a nyelvvizsgaközpontok állapotára vonatkozott, Rétvári tudatta: a vizsgáztatás jelenleg a 24 nyelvvizsgaközponthoz tartozó 481 akkreditált vizsgahelyen zajlik. Az akkreditációt az Oktatási Hivatal végzi. Kizárólag olyan termeket akkreditálnak, amelyekről a helyszíni szemle során a hivatal szakértője teljes felelősséggel megállapítja, hogy a körülmények – tehát a technikai berendezések is – megfelelőek. Az akkreditációt kétévente meg kell újítani, amely ismét helyszíni szemlét jelent, ráadásul további ellenőrzést is végez az OH minden olyan esetben, amikor „felmerül a jogszabálysértés megalapozott gyanúja”. Ha a vizsgázó az előírt körülményekhez képest hiányosságot tapasztal, felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a nyelvvizsgaközponthoz, a döntés ellen pedig szükség esetén a hivatalhoz fellebbezhet.