Putsay GáborDigitalizáció a versenyképességért

Álláspont. Hazánk gazdasága kitűnő évet zárt tavaly, hiszen a bruttó hazai termék öt százalékkal növekedett, és a várakozásokat meghaladva az uniós átlag háromszorosával bővültünk

Putsay Gábor – 2019.02.20. 03:09 –

Emellett csak hab a tortán, hogy Magyarország az elmúlt években régiós összehasonlításban is javította helyezését, a visegrádi államok rangsorának végéről a középmezőnybe került, de csak a versenyképesség további erősítésével válhat ismét a térség éllovas gazdaságává. Ez annyit jelent, hogy tovább kell javítani a gazdasági növekedés feltételein – a további sikeres felzárkózás alapja a termelékenység és a hatékonyság erősítése, amit nemcsak a gazdaság szereplői, hanem az állami intézmények számára is célul kell kitűzni.

A Versenyképességi Tanács ebből a megfontolásból döntött arról a javaslatcsomagról, amelyet tavaly év végén nyújtottak be a kormánynak, és a kabinet ennek alapján dönt a konkrét intézkedésekről. A részletes program hat területen fogalmaz meg intézkedési javaslatokat, vagyis a sikeres gazdaság érdekében itt szükséges a versenyképesség javítása. Ezek főként az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet működésére irányulnak.

Új elemként fogalmazódott meg a tanács tegnapi ülésén a digitalizáció erősítése, hiszen globális szinten Magyarország jövője ezen múlik, ugyanakkor e téren jelentős az elmaradás, leginkább a hazai kis- és közepes vállalatok esetében. Az ok pedig igen egyszerű: mivel a hazai kkv-szektornak meglehetősen halovány szerep jut az exportpiacon, eddig nem volt nélkülözhetetlen a digitális tudás alkalmazása és az informatikai beruházások előnyben részesítése. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a kkv-szektort ebből a digitális szakadékból leginkább központi segítséggel lehet kiemelni, azaz a kormánynak akár támogatások révén, akár az adminisztráció területén, de mentőövet kell dobnia. Ezért is került a legfontosabb gazdasági célok közé kormányzati szinten a digitalizáció erősítése, hiszen a technológiai megújulásnak ez elengedhetetlen, sőt az első feltétele.

Ez viszont csak az egyik ág, emellett különösen fontos a cégek és a hazai gazdaság tőkeellátottságának a javítása. Ebben ugyanis – leginkább a kkv-k esetében – jelentős az elmaradásunk a fejlett országoktól. A cégek „feltőkésítésén” sokat segíthet, hogy az európai uniós támogatások hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk, és a jelenlegi 0,9 százalékos jegybanki alapkamat is hozzátesz ahhoz, hogy a magyar vállalatok olcsó hitelhez juthatnak. Ezeken kívül is van még tennivaló. Így például az adminisztráció és az adózás feltételeinek az egyszerűsítése, ami kamarai indítványként szintén helyet kapott a javaslatcsomagban. Akad persze olyan tényező is, amely rajtunk kívül áll, ilyen például, hogy a gázolaj literenkénti ára harminc–negyven, esetenként ötven forinttal több, mint a benziné. A gazdaság számára ez azért fontos, mert a cégek, így a közlekedési cégek, a fuvarozók, a mezőgazdaság, a bányaipar is ezt veszi igénybe. Jelentős eredmény viszont az is, hogy a kutatás-fejlesztésre (K+F) költhető pénzek emelkednek. Míg a közelmúltban a GDP alig egy százaléka jutott K+F-re, ez az arány 2020-ra 1,8 százalékra emelkedhet.

Mindezek az intézkedések viszont nemcsak rövid, hanem hosszabb távú célokat is szolgálnak: az uniós támogatásokon kívüli felzárkózási forrásokat ugyanis leginkább a hazai vállalatoknak kell létrehozniuk, másrészt nem lehet mindig csak közösségi forrásokból gyarapodni. A fenntartható növekedéshez erős hazai cégekre és versenyképes gazdaságra van szükség.