Palkovics László: Világszínvonalú intézmény válhat a Corvinusból

Az egyetem új működési modelljéről vitáztak a parlamentben

MH/MTI – 2019.02.19. 13:49 –

Egy vagyonkezelői alapítványhoz kerülnek július 1-jével a Corvinus Egyetem fenntartói jogai - közölte Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter kedden az Országgyűlésben az alapítvány létrehozásáról és a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájában. A Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: nem új és nem is unikális a felvetés, amely a rugalmasabb, versenyképesebb működést szolgálja. Az ellenzéki pártok bírálták a törvényjavaslatot, szerintük az az egyetemi autonómia csorbulását okozza és hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez.

Palkovics: Világszínvonalú intézmény válhat a Corvinusból

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter szerint az államiból magánegyetemmé váló budapesti Corvinus Egyetem új működési modellje a világszínvonal elérésére képes intézmény létrejöttéhez vezethet.
Palkovics László Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslatok vitájában megerősítette: a kormány célja, hogy a Corvinus 2030-ra Európa száz, a világ kétszáz legjobb egyeteme között legyen szakterületén, a gazdaság- és társadalomtudományok területén.

"Az szeretnénk, ha a Corvinus Egyetem olyan tudást adna hallgatóinak, amellyel azok a világ minden pontján megállják a helyüket. Ehhez a kormány kész egy igen komoly befektetéssel hozzájárulni: egy befektetéssel az egyetem és ezen keresztül a gazdaság és a társadalom irányába elkötelezett és érdeklődő fiatalok jövőjébe" - fogalmazott. Hozzátette: az állam fenntartói jogait 2019. július 1-jével átadja az erre a célra létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak és vagyont bocsát a rendelkezésre, amely biztosítja az egyetem hosszú távú fenntartható működését.

Az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény lesz, ezzel a Magyarországon működő egyetemek sorában a nem állami egyetemek közé fog tartozni - ismertette. Palkovics László azt mondta, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány célja az oktatási intézmény, kiemelten a Corvinus Egyetem alapítói, fenntartói jogának gyakorlása, működési feltételeinek biztosítása, intézményfejlesztési céljainak megvalósítása.  Közölte, az alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében oktatási, tudományos, kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói és további kiválóságokat is támogat, rászorultságalapú támogatást biztosít és tehetséggondozó programokat biztosít.

palkovics ogy corvinusPalkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Hozzátette: a kormány az alapítvány rendelkezésére bocsájtja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelyek hozamából támogatja az alapítvány az egyetemet. Palkovics László fontos garanciaként beszélt arról, hogy az alapítvány ezt a vagyonrészt nem értékesítheti. A miniszter elmondta, a Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványként jön létre, az államnak lehetősége lesz arra, hogy az alapítói jogokat átadja a kuratóriumnak. Ezzel a lehetőséggel az állam élni is fog, hogy biztosítsa, teljes legyen az alapítvány és ezen keresztül az egyetem működési szabadsága - jegyezte meg. Közölte, az egyetem által jelenleg kezelt ingó- és ingatlanvagyont ingyenesen ruházzák át az intézményre július 1-jével. A Fővám téri főépület, amely kiemelt nemzeti műemlékvédelmi épület, teljes és örökös elidegenítési tilalommal kerül az egyetem birtokába - mondta. Palkovics László hozzátette: a további ingatlanokkal kapcsolatban az egyetem vagyongazdálkodást folytathat azzal a feltétellel, hogy az értékesítésük esetén a bevételt az alaptevékenységet támogató infrastrukturális tevékenységre lehet fordítani, a működési költségekre nem lehet költeni.

Kitért arra, hogy a ppp-konstrukcióban épült Czuczor utcai ingatlant az egyetem a magyar állam támogatásával megvásárolja. A miniszter rögzítette: az átalakulás az egyetem jelenlegi hallgatóinak jogviszonyát nem érinti. Elmondta, az egyetem jelenleg közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói új státuszba kerülnek, ezentúl a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak.

Palkovics László ismertetése szerint elindul a Corvinus-ösztöndíjprogram, amely térítésmentes tanulást tesz lehetővé az egyetemen körülbelül hasonló nagyságrendű hallgatónak, mint amennyien ma állami ösztöndíjjal ott tanulnak. Az ösztöndíjprogramra a központi felvételi rendszeren keresztül jelentkezhetnek majd a diákok - mutatott rá.  Elmondta, továbbra is fennmarad a széleskörű hallgatói önkormányzatiság. Azon véleményének is hangot adott, hogy az új működési modell az egyetemi autonómia növekedésével fog járni.

Fidesz: Sem nem új, sem nem unikális a javaslat

Pósán László
, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: nem új és nem is unikális a javaslat, amelynek több előjele már a felsőoktatás reformjának javaslatában is szerepelt, azt pedig ellenzékiek is előremutatónak nevezték, hiszen a célja a szféra rugalmasabbá, versenyképesebbé tétele. Hangsúlyozva: a törvényjavaslat elfogadásával "a pénzügyi, gazdasági realitások aktív szereplőjévé" tennék a Corvinust, majd arról beszélt, a győri, a debreceni, a kecskeméti és a miskolci egyetem is ezen az úton jár már, jelentős bevételeket szerezve ennek révén a piacról.
A kormánypárti politikus kiemelte, egy intézménynél kell kipróbálni az átalakítást. Azt mondta, "jó néhány területein komoly kárai voltak" annak, amikor egységesen vezették be a bolognai képzési rendszert a szocialista-szabaddemokrata kormányzás idején. A piac felé eddig is a legnyitottabb Corvinus átalakítását egyfajta próbaként említette, amelyik megmutatja, működhet-e más intézmények esetében is ez a modell, milyen irányban kellene bővíteni az alkalmazását.

Az ellenzéki pártok bírálták a törvényjavaslatot

A Jobbik, az MSZP, a DK és az LMP vezérszónoka is bírálta a törvényjavaslatot az egyetemi autonómia csorbulását és a társadalmi egyenlőtlenségek erősödését prognosztizálva. 

Jobbik: az egyetemi világ Felcsútja épül

A Jobbik vezérszónoka szerint "a magyar egyetemi világ felcsúti stadionja és csapata épül" ezzel a forráskoncentrációval, miközben a kormányzat kivérezteti a felsőoktatást. Brenner Koloman arról beszélt: a kiemelkedő külföldi professzorok alkalmazása és az idegen nyelvű képzés kiterjesztése elsőre jó ötletnek tűnik, de ezt egy olyan egyetemen akarják most végrehajtani, amelyik ugyan nemzetközi színvonalon, de kevés szakon oktat, így sorsa nem lehet iránymutató a többi egyetem számára.

Jelezte: pártja számára nem elfogadható az alapítványi formába emelés, majd arról beszélt: a tandíjas képzés elrettenti a szegényebb társadalmi rétegekből jövőket az intézménytől, miközben számukra már a jövő évtől katasztrófát jelent, hogy csak nyelvvizsgával felvételizhetnek egyetemre.

A kancellári rendszer bevezetése az akadémiai logika szerint felépülő szervezeti egységek döntési jogkörét erősen korlátozza - fogalmazta meg egy másik kifogásukat a jobbikos politikus, aki szerint az oktatási, kutatási és fenntartási elemeknek is meg kellene jelenniük az intézmények finanszírozásában, nem csupán a hallgatói létszámnak.

MSZP: Romlik az oktatás színvonala, ezért kell újabb reform

Hiller István (MSZP) szerint a magyar oktatás színvonala 2010 óta minden szegmensben romlik, a közoktatás színvonala zuhan, "a szakképzés romokban", a felsőoktatás átalakítása pedig mindenben megbukott, ezért akar modellváltást a kormányzat. Arról beszélt: a Corvinus tervezett átalakítása a hallgatói létszámot harmadára, az oktatóit akár 40 százalékkal csökkenti, félévenként akár kétmillió forintos tandíjat tesz lehetővé.

Ugyanakkor szerinte a magyar felsőoktatást körülvevő nemzetközi légkör nem teszi lehetővé, hogy Nobel-díjas oktatókat szerződtessenek a Corvinusra, márpedig ez fontos szempontja a rangsorolásnak, de azt is kifogásolta, hogy részvényosztalékból finanszíroznák az intézmény működését. Ez sok mindent eredményezhet, csak stabilitást nem - jelentette ki Hiller István, aki azt is kifogásolta, hogy csak a Fővám téri főépület volna elidegeníthetetlen az új konstrukcióban.

Pártolandó célnak nevezte a szocialista politikus, hogy kerüljön magyar intézmény a világ száz legjobbja közép, hozzátéve, "ennél már csak az volna jobb, ha a magyar felsőoktatás egészében gondolkodnának" a kormányzat illetékesei.

DK: Indul "a nagy egyetemrablás"

A DK vezérszónoka "a nagy egyetemrablásként" beszélt a Corvinus tervezett átalakításáról, amelynek során szerinte egy jól működő, elismert intézményt privatizálnak úgy, hogy ott a kormányzat érdekei érvényesüljenek.

Mindent a kormánynak, semmit a hallgatóknak és semmit az oktatóknak, erről szól ez a törvényjavaslat - foglalta össze az általa vélelmezett logikát Arató Gergely, aki szerint semmiféle garancia nincsen arra, hogy ösztöndíjjal ellensúlyozzák majd az általa brutálisnak nevezett tandíjat. Szerinte kormányoldalon "azon agyalnak, hogy hogyan veszítse el a Corvinus, a az állami az intézmény, a közt szolgáló jellegét". Hozzátette, épp az alapítványi rendszer jellegével megy szembe, hogy nem választják szét az alapítványt és az alapítót, "hanem létrehoznak egy intézményt, ahol a kormány lényegében maga dönti el, hogy mit csinál", miközben szerinte az átalakítás csupán arról szól, hogyan lehet kivinni az egyetem vagyonát a közszférából.

Arató Gergely szerint a lépéssel bezárják a Corvinus kapuit a magyar hallgatók, különösen a nem tehetős családból származók előtt, hogy helyet csináljanak a fizetős külföldi diákoknak. Azt is kifogásolta, hogy az átalakítással az oktatók minden közalkalmazottsággal járó jogukat elvesztik, miközben a kancellár után az elnökkel újabb "komisszárt" ültetnek az intézmény élére, hogy a kormány akaratát keresztülvigyék.

LMP: Ez egy neoliberális, tandíjpárti törvény

Ungár Péter, az LMP vezérszónoka "neoliberális, tandíjpárti" törvénynek nevezte a javaslatot, és arra szólította fel Palkovics László minisztert és a Fideszt, hogy vallja be: valójában tandíjpárti. Szerinte a javaslat arról szó, hogy a Corvinust, ami eddig is magyar elitképzés része volt, még elitebbé akarják tenni, hogy ebből majd országos modellt csináljanak.

Hangsúlyozta: a Fidesz politikai legitimációjának az alapja a tandíj elleni népszavazás, miközben ez egy olyan neoliberális törvény, hogy "Bokros Lajos mind a tíz ujját megnyalta volna". Szerinte a törvényjavaslat arról szól, hogy az állam forrásai helyett magántőkét kell bevonni a felsőoktatásba, azonban - folytatta - a sikeres országok mind az oktatásba való befektetéssel értek el gazdasági eredményt, de ez a befektetés nem a multinacionális vállalatoktól jött, hanem a költségvetésből.  Mi meg a túlóratörvénnyel és bérköltségek lenyomásával akarunk versenyképességet elérni - jegyezte meg.

Párbeszéd: a Corvinus nem lesz Harvard

Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka kétségbe vonta, hogy a törvényjavaslat alkalmas lesz arra, hogy valóban fokozatváltást hajtson végre a felsőoktatásban, ahogyan azt a miniszter jelezte. Az a cél ambiciózus, hogy a Corvinus kerüljön Európa legjobb 100 egyeteme, és a világ 200 legjobb egyeteme közé - mondta Mellár Tamás.  Szerint azonban igen kicsi, nullához közelít a valószínűsége, hogy megtörténjen. Hangsúlyozta: a színvonal függ a társadalmi közegtől, a magyar társadalmi közeg pedig nem kedvez az autonóm gondolkodásnak és a tudománynak. 

A képviselő nem tartja önmagában rossznak az alapítványi formát, azonban azt gyanítja, hogy a kormány jelöli majd ki, kik kerülnek be az alapítvány kuratóriumába, ők pedig nem arra törekednek, hogy autonómia legyen. Egy anekdotát idézett fel, miszerint Rothschild báró a Harvard egyetemnek adott támogatása után arra kérte az egyetem elnökét, hogy ezek után beszéljék meg mi lesz köztük a munkamegosztás, az elnök viszont azt mondta: nincs itt mit megbeszélni, mert "ön adja a pénzt, mi pedig vezetjük az egyetemet". 

"A Corvinus egyetem rektora az nem a Harvard elnöke, és ebből következően a Corvinusból se lesz Harvard" - jegyezte meg a képviselő, mondván, nem gondolja, hogy a kormány úgy ad majd egy "csomó pénzt, hogy ne követeljen meg valamit". Feltette azt a kérdést is, hogy miért pont Mol és Richter részvényeket vonnak be a finanszírozásba, amikor ezek hozama változik, és miért nem államkötvényekkel oldják ezt meg.

KDNP: Nemzetközi példák vannak az alapítványi működésre

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi példák vannak az alapítványi működésre, így például Finnországban vagy a dél-kelet-ázsiai innovációs térségben, valamint az angolszász egyetemi világ is alapítványi formában működik.

Mellár Tamás hozzászólására reagálva hozzátette: Rothschild báró éppen azért tudott adományozni, mert van alapítvány Harvard mögött, vagyis az ellenzéki képviselő mégiscsak a kormányoldalnak adott igazat ebben. Szerinte az ellenzék ördögtől valónak állította be, hogy az egyetem külső finanszírozást vonzzon be, holott ez egy jó dolog és a "fundraising" fontos feladata lesz az új struktúrának.

Kijelentette: az új rendszerben az ösztöndíj rendszerrel továbbra is a jelenlegi nagyrendben tartható lesz az ingyen tanulók száma. A KDNP-s képviselő kettős mércével vádolta a baloldalt, amiért a "Soros-egyetem" esetében pozitívnak tartja az ösztöndíjrendszert, míg ugyanezt ebben az új struktúrában problémának látja. 

Szabó Szabolcs: A javaslat nem biztosítja a stabil és hosszú távú gazdálkodás alapjait

Szabó Szabolcs arról beszélt, hogy jelenleg a magyar felsőoktatásnak a legfőbb problémája a pénzhiány. A módosítás kiemel egy intézményt, a Corvinust, és annak próbál valamilyen módon forrást adni. Szerinte ezzel jót biztosan nem tesznek, ebből nem lesz nemzeti modell. 

Az átalakítás lényege, hogy létrejön egy alapítvány, kap vagyont, és a keletkező bevételekből, magánadományokból működne 2020-tól. Ez a stabil és hosszú távú gazdálkodás alapjait azonban nem biztosítja - rögzítette, hozzátéve: az egyetemek működésének fontos feltétele a stabilitás. Problémának látta azt is, hogy nem folyt érdemi, társadalmi vita, az átalakítást a hazai felsőoktatás szereplőivel is át kellett volna tekinteni. Illett volna valami garanciát is beemelni a módosításba az ösztöndíjas hallgatók számát illetően - jegyezte meg. Szerinte a rektor a jövőben "papucs orrán pamutbojt" lesz, és lényegében mindenről az elnök, a kancellár, vagy a gazdasági vezető dönt majd. 

Palkovics László reagálásában megvédte a tervezett módosítást

Palkovics László az elhangzott kritikákra reagálva továbbra is jó dolognak tartotta a tervezett módosítást. Felidézte a Corvinus körüli korábbi történéseket, azokat az időket, amikor az a hír kelt szárnyra, hogy akár bezárják az intézményt. 

Az egyetemet ezzel szemben úgy akarják a jövőben működtetni, mint akármelyik külföldi egyetemet - mondta. Kitért arra, hogy a külföldi hallgatók megjelenése a felsőoktatásban nem egy negatív jelenség, és haladnak a kitűzött cél felé, hogy az ilyen hallgatók arányát 5-ről 15 százalékra emeljék. Ez most 11 százalék - közölte. 

Megjegyezte: egy állami egyetemnek senki nem fog támogatást adni, a módosítással most megnyitottak egy sor finanszírozási lehetőséget, amit aztán szeretnének tovább vinni. Egy pilot-projektről van szó, nem egy intézményben, és működési formában gondolkodnak. Ezeket hamarosan kidolgozzák - jelezte. Annyi történik, hogy az állami ösztöndíj helyébe a Corvinus ösztöndíj lép be, önköltséges hallgatók pedig most is vannak - tette hozzá egy másik felvetésre. 

Az egyetem fő épületét nem lehet majd terhelni, értékesíteni, az ezen kívüli vagyont értékesítheti a Corvinus, de muszáj az alaptevékenységet támogató ingatlant vásárolni a befolyt összegből - közölte a miniszter. Kitért arra is, hogy a többi egyetem is igyekszik fejlődni, és a kormány ezeket a törekvéseket támogatja. Idézte a törvényjavaslat vonatkozó passzusait és cáfolta azokat a felvetéseket is, amelyek az egyetemi autonómia korlátozásáról szóltak.

A hallgatók akik elkezdték a képzést, úgy fejezik be, ahogy elkezdték. Szerinte nem fog harmadára csökkenni a hallgatói létszám, akkor az egyetem nem lenne fenntartható. A Mol- és Richter részvényeket érintő szabályozási pontokról azt mondta: a kormány úgy gondolta, az egyetem iránt érzett felelősség miatt ez a vagyonelem nem értékesíthető. Szerinte ez erkölcsileg abszolút elfogadható.

A miniszter reagálását követően újra az ellenzéki képviselők kaptak szót, akik további bírálatokat fogalmaztak meg a tervezet kapcsán.

palkovics ogy corvinusVadai Ágnes és Varju László (fent) DK-s képviselők, valamint Ungár Péter, az LMP képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Szél Bernadett: A Fidesz megszorít a felsőoktatásban

Szél Bernadett (független) szerint a Fidesz a saját korabeli önmaga ellen hoz törvényjavaslatot a Corvinus átalakításával. Ha a fideszes versenyképességről beszél, az azt jelenti, rabolni akar, az autonómia esetükben pedig valójában fideszes kontrollt takar - fogalmazott. A Fidesz megszorít a felsőoktatásban és férőhelyeket vesz el, csökkent a diplomások száma, "Magyarország zuhan az oktatás tekintetében" - jelentette ki. Szerinte a Fidesz sem a tudósokat, sem az értelmiségieket, sem a tanárokat, sem pedig a diákokat nem tiszteli.

DK: Miért akarják megakadályozni, hogy a hozzám hasonlók bejussanak a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemre?

Vadai Ágnes (DK) azt mondta, a Fidesz egy avítt világot teremt, pedig valójában a digitalizációról, a környezetvédelemről, a kihívásokra való felkészülésről kellene tárgyalni. Milyen versenyképességről beszélnek, amikor a függetlennek mondott állami szervezetek élén fideszes politikusok ülnek? - tette fel a kérdést. Azt is kérdezte: "miért akarják megakadályozni, hogy a hozzám hasonlók bejussanak a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemre?" Ezután a közgazdaság-tudományi egyetemen csak egy szűk kör, nyilván a Fideszhez közel állók tanulhatnak majd - fogalmazott Vadai Ágnes.

LMP: Mi ez, ha nem tandíj? 

Ungár Péter (LMP) azt a kérdést tett fel: mi az, ha nem tandíj az a pénz, amelyet az egyetem beszed a diákoktól? Miben különbözik ettől az önköltség? És ez hogyan viszonyul a korábbi fideszes népszavazáshoz? Ez mennyiben más, mint a megelőző kormányok által kivetett tandíj? - sorolta kérdéseit, bírálva, hogy szerinte a Fidesz épp az ellenkezőjét mondja a kérdésben, mint ellenzékben tette. 

Párbeszéd: Jelenlegi formájában megszűnik a Corvinus 

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a Corvinus jelenlegi formájában megszűnik, a modellváltás az eddigi értékek felszámolásával jár. Úgy ítélte meg: ebben a hatalom és a pénz megszerzése motiválja a kormányzatot.  Szoros pártutasítás alá fogják rendelni az egyetemet - vélekedett -, hiszen minden fenntartói jogot a kuratórium kap.   Fideszes pártkatonák döntenek majd a Mol és a Richter közgyűlésén, mint az állam képviselői - sorolta kifogásait -, az egyetemi oktatók lelkiismereti szabadsága szerinte megszűnik. 

Jobbik: Silány munkából soha nem lesz siker 

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint nem kellene változtatni az egyetem struktúráján ahhoz, hogy fejlődjön, "ha nem fosztogatnák a közpénzt". Feltette a kérdést: ki garantálja, hogy a konglomerátumba átkerülő vagyon hatásos lesz?  Szerinte Orbán Viktor körét helyezik majd el különböző állásokba az intézményben. Az egyetem nem lesz siker, "mert silány munkából soha nem lesz siker" - mondta.

DK: A Fidesz szembeköpi a 2008-as tandíjról szóló népszavazását

Hajdu László (DK) az ellenzék bizalmatlanságát hangsúlyozta a kormány felé többek között a december 12-én elfogadott "rabszolgatörvény", a CEU-val és az Magyar Tudományos Akadémiával történtek miatt. Hasonlóságot vélt felfedezni a közoktatás átszervezése, a Klik létrehozása és a Corvinus Egyetem új működési modellje között.

Gréczy Zsolt (DK) szerint az egyetem átalakítása után kevesebb magyar diák fog az intézménybe járni. Úgy vélte, "a Fidesz most köpi szembe" 2008-as a tandíjról is döntő népszavazását és beismeri azt, hogy csődbe vitte a magyar oktatást. Szemfényvesztés, ingatlanpanama - vont mérleget az átalakításról, majd úgy folytatta: néhány fideszes megint gazdagabb lesz, a családok pedig olyan helyzetbe kerülnek majd, hogy a gyerekek nem tud bejutni az egyetemre.

Az elnöklő Latorcai János az együttes általános vitát lezárta.
    
Cseresnyés Péter: Az ellenzék a vita során vagy csúsztatott, bohóckodott, vagy hazudott

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzék vagy csúsztatott vagy bohóckodott, vagy hazudott, "stand up comedyt" csinált a vitából. A felszólalások nem szakmaiak, hanem politikaiak voltak - mondta.

A cél az, hogy a hallgatói létszám ne változzon - hangsúlyozta, hozzátéve: azt is szeretnék, ha más forrásokat is be tudnának vonni az egyetem finanszírozásába. Visszautasította azt, hogy ingatlanpanamáról lenne szó.