Újra bohóckodnak Soros politikusai a Országgyűlésen

Az ellenzék képviselői kivonultak az ülésteremből - Az Országgyűlés felmentette Demeter Mártát bizottsági tagsága alól - Parlamenti összefoglalónk

MH/MTI – 2019.02.18. 14:41 –

A Jobbik, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció képviselői nem mondták el előre jelzett napirend előtti felszólalásukat, hanem kivonultak az ülésteremből az Országgyűlés tavaszi ülésszak első napján, hétfőn.

kivonult ellenzék

Az Országgyűlés plenáris üléséről kivonult ellenzéki képviselők közös sajtótájékoztatót tartanak a Parlamentben 2019. február 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Az Országgyűlés az ülés elején néma felállással emlékezett meg három elhunyt volt országgyűlési képviselőről, az MSZP-s Kósa Ferencről és Garai István Leventéről, valamint Kapronczi Mihályról (FKgP, független, MIÉP).     

Napirend előtt
    
Ellenzéki pártok képviselői - Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, valamint Szabó Tímea (Párbeszéd) és a DK-s Vadai Ágnes - nem mondták el előre jelzett napirend előtti felszólalásukat, hanem frakciótársaikkal együtt kivonultak az ülésteremből, így csak a KDNP és a Fidesz frakcióvezetője beszélt napirend előtt. "Ezen sokatmondó, ámde időtakarékos hozzászólás után, megyünk ismételten tovább" - kommentálta Kövér László az egyik ilyen ellenzéki akciót.

Az ellenzéki képviselők az esztergomi Suzuki gyárnál készülnek tiltakozni
Ellenzéki pártok képviselői hétfő délután közösen keresik fel az esztergomi Suzuki gyárat, ahol megpróbálják rábeszélni a cég vezetőit, hogy ne alkalmazzák a munka törvénykönyvének decemberben elfogadott módosításait, a "rabszolgatörvényt". Az ellenzéki frakciók ezt azon a közös sajtótájékoztatón jelentették be, amit azután tartottak, hogy kivonultak a parlament hétfői üléséről. Tóth Bertalan (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány és a Fidesz egy olyan "propagandanapot" tervezett a parlamentben, amelynek az volt a célja, hogy elterelje a figyelmet a valóságról.
A "rabszolgatörvény" sárba tiporja a munkavállalók jogait, ellehetetleníti a szakszervezetek munkáját, "koncként dobja oda a magyar munkást a tőke elé" - fogalmazott. Az ellenzék nem hagyja, hogy szétverjék a "rabszolgatörvény" miatt létrejött összefogást és azt sem engedik, hogy ez a kérdés lekerüljön a napirendről - szögezte le. Nemcsak a 400 óra túlmunkával van baj, hanem a bérek alacsony szintjével is - hangsúlyozta az MSZP elnök-frakcióvezetője. A politikus kijelentette, az ellenzéki egységet a Suzuki gyárban is meg akarják mutatni, mert a cég nemcsak a túlórák számát akarja megemelni, hanem "sárba tiporja" a jogszabályokat is. Varju László (DK) azt mondta, hogy az ülésteremben a kormánypártok nem a valóságról akarnak beszélni. A korábban elfogadott "rabszolgatörvény" ellen nagyon sok helyen tüntetnek az országban, két és fél millió ember üzeni a kabinetnek, hogy elég volt abból, amit csinálnak - fogalmazott a képviselő. 
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke kijelentette, nem hajlandóak órákon keresztül hallgatni azt a sok hazugságot, amivel a miniszterelnök és kormánya "traktálja" az embereket. Ez nem a családok, hanem a rabszolgák éve, de az ellenzék egységesen lép fel, együtt marad és közösen képviselik a magyar emberek millióinak érdekeit - nyomatékosította az elhangzottakat. Csárdi Antal (LMP) azt mondta, hogy nem kívánnak asszisztálni a kormánypárti padsorokból várható "hazugságáradathoz". A kabinet a "rabszolgatörvény" elfogadásakor véglegesen szembefordult dolgozók többségével, az ellenzéknek pedig az a feladata, hogy lépéseket tegyen az így kialakult helyzetben - tette hozzá. Azért mennek a Suzuki gyárhoz, hogy egy határozott üzenetet küldjenek azoknak a cégeknek, akik a "rabszolgatörvényben" látják a saját fejlődésük lehetőségét - tette hozzá. Jakab Péter (Jobbik) szintén azért bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, mert nem vesz részt a hétfői ülésen. Szavai szerint a "nemzeti ellenállást" mind a parlamentben, mind az utcán folytatni fogják, egészen addig, amíg "ezt az aljas rendszert le nem bontjuk".
Az idei év elejére a Fidesz félmillió szavazót veszített el - emelte ki. Egy ilyen esetben egy demokratikus kormány elkezdene egyeztetni az ellenzékkel és a szakszervezetekkel és esetleg visszavonná az olyan vitatott döntéseket, mint a "rabszolgatörvény" - folytatta beszédét. Ehelyett az Állami Számvevőszéket hívták segítségül, hogy betiltsák az ellenzéket - fogalmazott. Hadházy Ákos (független) arról beszélt, hogy nem fogják tovább elfogadni azokat a megalázó játékszabályokat, amelyek nem biztosítják az ellenzék számára az azonos esélyeket. Szél Bernadett (független) azt mondta, nem vesznek részt a "propaganda hétfőn", mert nekik azokkal az emberekkel van dolguk, akiknek a képviseletét a kormánypártok nem vállalják fel. Az esemény végén a képviselők kérdésekre nem válaszoltak.

Nem is tervezik a túlórák számának növelését
A Magyar Suzuki Zrt. nem tervezi a túlórák számának növelését az esztergomi gyárban; a cég kommunikációs vezetőjének tájékoztatása szerint a rendelésállomány alapján a már évek óta érvényben lévő 250 órás éves túlórakeretet sem használják ki.Ruska Viktória ezt hétfőn arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy délután ellenzéki parlamenti képviselők demonstrációt szerveztek a cég esztergomi gyára előtt. Céljuk - jelezték -, hogy megpróbálják rábeszélni a cég vezetőit, ne alkalmazzák a munka törvénykönyvének decemberben elfogadott módosításait, a 400 óra túlórát lehetővé tévő "rabszolgatörvényt". Tóth Bertalan (MSZP) megfogalmazása szerint a cég nemcsak a túlórák számát akarja megemelni, hanem "sárba tiporja" a jogszabályokat is.
Ruska Viktória kiemelte: a termelés a gyárban stabil létszámú munkaerő-állománnyal zajlik, így biztosított a 140-nél is több országban a hazai és európai piacokról érkező megrendelések kiszolgálása.
Kitért arra, hogy az idei béremelésről az egyeztetések folyamatban vannak, csakúgy, mint a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló juttatási csomag egyéb elemeiről.

Nem jutottak be az ellenzéki képviselők
Az ellenzéki parlamenti pártok képviselői hétfő délután nem jutottak be az esztergomi Suzuki gyárba. A politikusokat nem engedték a bejáratig, de Ruska Viktória, a cég kommunikációs vezetője jelezte nekik, hogy két főt szívesen látnak a gyárban és tárgyalnak is velük. A képviselők öten szerettek volna bejutni. A kommunikációs vezető - a cégvezetéssel történt egyeztetést követően - sajnálatát fejezte ki, hogy nem fogadták el az ajánlatukat és közölte, öt embert nem kívánnak a cég területére beengedni.

KDNP: a családvédelmi akcióterv az eddigi legnagyvonalúbb családtámogatási intézkedés
    
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a miniszterelnök által bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv az eddigi legnagyvonalúbb családtámogatási intézkedés.

Hangsúlyozta: a cél a családalapítás és a gyermekvállalás megkönnyítése, valamint a gyermekvállalási kedv növelése. A KDNP politikusa szerint míg Nyugat-Európában egy "sajátos öngyilkosságot követnek el azzal, hogy saját kultúrájukat és saját lakosságukat nyugodtan átadják egy másik kultúra és egy erős agresszív népesség uralmának", addig Magyarországon nem a bevándorlással akarják megoldani a demográfiai problémákat. Úgy vélte: minden jó érzésű ember örömmel fogadta a családvédelmi akciótervet, ami a magyar családoknak és az egész magyar társadalomnak örömhír.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kiemelte: a családvédelmi akcióterv a 2010 óta tartó kormányzati építkezés része, ezzel szeretnék csökkenteni, illetve elhárítani a gyermeket vállaló fiatalok elől a terheket.

Az államtitkár szerint 20 éve nem volt olyan gyermekvállalási és házasságkötési kedv mint most, és ma kevésbé jelent szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, mint korábban. A nemzeti konzultáción az emberek arról döntöttek, hogy a magyar gyermekekben látják a magyar jövőt, ezért döntött a kormány a hétpontos akciótervről - mondta az államtitkár, felsorolva az akcióterv részleteit. 
    
Fidesz: változás kell a brüsszeli politikában

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki kivonulást úgy kommentálta: ma megismerhettek minden értékes ellenzéki gondolatot, amit a világról és az ország ügyeiről gondolnak. "Fájó ez az űr, ami itt van, hiszen rendkívül sok közös ügyünk lenne az ellenzékkel, csak néhány szelfibot maradt hátra a padsorok között, mint egyfajta ellenzéki varázspálca az elmúlt időszakban" - fogalmazott.  

A közelgő európai parlamenti választásokról szólva kiemelte: az álláspontok egész Európában kitisztultak, hiszen "az ellenzék vezére", Gyurcsány Ferenc egy tanulmányban meghirdettette a bevándorláspárti programot, ami olyan, mintha a Soros-féle tanulmány "egyfajta műfordítása lenne".

Megjegyezte azt is: Frans Timmermans, "a brüsszeli elit legharsányabb bevándorláspárti fenegyereke" az MSZP-nél tartott "eligazítást".     

Ezzel szemben - folytatta - a kormányoldal változást akar elérni a brüsszeli politikában. "Nagyobb hangsúlyt akarunk fektetni a határaink, a kultúránk, szokásaink védelmére, és egyenrangú nemzetek együttműködésén alapuló európai közösségben akarunk élni" - mondta a frakcióvezető, aki szerint olyan brüsszeli vezetőket szeretnének látni, akik nem akarnak több migrációt. 

Szerinte az "európai bevándorláspártiak által motivált ellenzék kalandparknak tekinti a közintézményeket, hasra vágja magát és mondandó híján utcai erőszakra bíztatja a magyarokat".

Kocsis Máté arra figyelmeztetett: a baloldal és a Jobbik között egy hiteltelen és abszurd koalíció formálódik, ami azt a veszélyt is a magában hordozza, aminek a magyar történelem már sokszor elszenvedője volt. "A vörösingesek és a barnaingesek koalíciója nem sok jóval kecsegtet" - fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azokat a gazdasági eredményeket sorolta fel - gazdasági növekedés, csökkenő munkanélküliség, Magyarország felminősítése, növekvő bérek - amelyeknek szerinte az ülésteremből való kivonulással ma az ellenzék hátat fordított. Szerinte ezek az eredmények egy erősödő ország képét mutatják, amit csak akkor lehet fenntartani, ha biztonság is van, azonban a biztonságot a migrációs tervek veszélyeztetik.     

Hangsúlyozta: az ellenzék az ország dolgaihoz és mindennapi küzdelmeihez csak egy "becsődölt lyukas zoknis forradalmat" tett hozzá, valamint "pár szelfibotot, Üvegtigrisbe illő színészkedést, egy obszcén szlogent, egy halom törvénytelen akciót, ma pedig üres székeket".

Mindig a munkásokra hivatkoznak, de a munkát itt az Országgyűlésben megtagadják - jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: a kormányoldal ugyanakkor végignézi az ellenzéki balhékat és meg is hallgatja őket, mert szeretné megadni a tiszteletet azoknak is, akik nem rájuk szavaztak. Ezért azt kérte az ellenzéktől, hogy ők is adják meg a  tiszteletet azoknak, akik munkát és érdemi javaslatokat várnak tőlük.

Szűcs Lajos jegyző ismertette Áder János államfő államtitkári megbízatások megszűnéséről és államtitkári kinevezésekről szóló átiratait. Ezek értelmében Aszódi Attilát február 1-jétől Kovács Pál váltja a Miniszterelnökség paksi erőmű-kapacitás fenntartásáért felelős államtitkári posztján, míg az agrártárca államtitkári posztján Bitay Márton Örsöt Zambó Péter váltja február 19-étől. 
    
A képviselők 106 igen szavazattal, 4 ellenszavazat mellett fogadták el az Országgyűlés tavaszi munkarendjét. Emellett döntöttek a tavaszi ülésszakra vonatkozó, házszabálytól eltérő felszólalási lehetőségekről is, a kezdeményezést 126 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el. 

A képviselők ugyancsak egyhangúlag, 108 igen szavazattal biztosítottak napirend előtti felszólalási lehetőséget Farkas Félix roma szószólónak. 

Roma szószóló: a szocialisták és a jobbikosok nem is ellenségek 
    
Mára egyértelmű, hogy a szocialisták és a jobbikosok nem is ellenségek, ami a romagyilkosságok idején még csak gyanú volt - jelentette ki Farkas Félix roma szószóló, rámutatva, hogy a két párt tagjai közös rendezvényeken vesznek részt, és a baloldal nem határolódik el a Jobbik ideológiájától.  

Felidézte Sneider Tamás Jobbik-elnök nemrég napvilágra került kijelentéseit: "jöhetnek a cigányok, én mindenkit agyonütök", és azt mondta: a Jobbik elnökének le kellene mondania mandátumáról. 

Kijelentette: az 1990-es években valamennyi roma rettegésben élt Magyarországon, amikor skinheadek járták az országot. Később az utcai csoportok formalizálódtak, és politikai párt is alakult ebben a szemléletben, Jobbik néven - mondta. A Magyar Gárda a szocialista kormányzás alatt büntetlenül masírozhatott az országban - fogalmazott, legfájóbbnak a romagyilkosságokat nevezve. Szélsőségesen roma- és zsidóellenes szemléletűnek nevezte a Jobbikot, és azt mondta: "önök nem változnak meg soha".

Napirend

A Ház elfogadta napirendjét azzal a változtatással, hogy a Kúria 2017-es tevékenységéről szóló beszámolóról nem szavaznak.
    
Jobbik: Farkas Félix nem szólalhatott volna fel
    
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője - aki frakciótársaival visszatért az ülésterembe a korábbi kivonulás után - ügyrendi felszólalásában azt mondta: a roma szószóló nem szólalhatott volna fel, mert annak engedélyezéséhez a jelenlévő képviselők négyötödének támogatása szükséges, a Jobbik képviselői pedig, bár nem nyomtak gombot, jelen voltak, képviselői kártyájukat behelyezték az ülésterem készülékeibe. A politikus a Házbizottság összehívását kérte az ügyben.

Kövér László házelnök úgy felelt neki: ügyrendi kérdésekkel forduljanak az ügyrendi bizottsághoz, de "nincs igazuk, az van jelen, aki a szavazásban részt vesz". 

eskütétel ogy nagy

Bencsik János és Csányi Tamás, a Jobbik, valamint Hollik István, a KDNP új képviselője (b-j) esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Három képviselő tett esküt

Három képviselő tett esküt. Az elhunyt Hirt Ferenc (Fidesz) mandátumában Hollik István (KDNP) részesült, míg a Jobbik két lemondott képviselője, Staudt Gábor és Szávay István mandátumát Csányi Tamás és Bencsik János kapta. 

Hargitai János (KDNP), a mentelmi bizottság elnöke elmondta: Hollik István esetében még összeférhetetlen helyzet van, a mandátumát ennek feloldásáig nem tudja gyakorolni. 

A Ház mindhárom képviselő mandátumát egyhangúlag igazolta, Hollik Istvánét 145 szavazattal, Bencsik Jánosét 144-gyel, ahogy Csányi Tamásét is.

 Nemzetközi egyezmény 

A parlament - 142 igen szavazattal - idei első határozatával hozzájárult annak az egyezménynek a kihirdetéséhez, amelyet a magyar és a moldovai kormányok kötöttek a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról.
    
Elfogadták az OBH és a legfőbb ügyész 2017-es beszámolóit

Az OBH elnökének 2017-es beszámolóját 117 igen szavazattal, 28 nem ellenében hagyták jóvá. Handó Tünde, az OBH elnöke az általános vitában azt mondta, a kiegyezés kora óta nem látott aranykor köszöntött be a bírósági szervezetben. Beszédében kitért az infrastrukturális fejlesztésekre, a többletforrásokra, amelyekre a 19. század óta nem volt példa.

A parlament ezt követően 117 igen szavazattal, 28 nem ellenében fogadta el a legfőbb ügyész beszámolóját. 

Polt Péter korábban elhangzott felszólalásában elmondta, a 2017-es adatok azt mutatják, az ügyészség működését a törvények tisztelete, a hivatás magas szintű ismerete jellemezte. 
    
Nem függesztették fel Budai Gyula (Fidesz) mentelmi jogát 

Az Országgyűlés - a magánvádas ügyekben kialakított gyakorlatának megfelelően - nem járult hozzá Budai Gyula mentelmi jogának felfüggesztéséhez 22 igen, 117 nem szavazattal.

A kormánypárti politikussal szemben Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja tett feljelentést becsületsértés vétsége miatt. A feljelentő szerint Budai Gyula, még a parlamenti választás előtt, egy tavaly márciusban a Czeglédy-üggyel kapcsolatban adott ki a személyét sértő, társadalmi megbecsülését csorbító, valótlan kijelentéseket tartalmazó közleményt. 

Csökkentették Tordai Bence (Párbeszéd) tiszteletdíját
    
A parlament 118 igen, 28 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta helyben az Országgyűlés elnökének határozatát, amely harmadával, 504 900 forinttal csökkentette az ellenzéki képviselő esedékes tiszteletdíját.

Tordai Bencét a parlament december 10-i ülésén tanúsított magatartása miatt büntették. Az ellenzéki frakciók aznap obstrukcióval próbálták megakadályozni a parlament napirendjének elfogadását, ezzel tiltakozva a munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes törvényjavaslat miatt. Az ellenzék 2925 módosító javaslatot nyújtott be a napirendhez, amelyről az ellenzék tiltakozása ellenére egy szavazással döntött az Országgyűlés.

Az ülésnapon Tordai Bence több ellenzéki képviselőtársával a határozathozatalkor füttyszóval, hangos bekiabálással, majd folyamatos sípszóval zavarta, akadályozta az Országgyűlés munkáját a határozat szerint, amely kitér arra: a napirend elfogadása kiemelkedő jelentőségű, így az arról történő szavazás akadályozása alkalmas arra, hogy az Országgyűlés működését ellehetetlenítse, így az Országgyűlés rendjét a képviselő magatartása súlyosan sértette.

A határozat azt is kimondja, mivel Tordai Bence az Országgyűlés jegyzője is, a nagy nyilvánosság előtt tanúsított provokatív magatartása alkalmas volt arra, hogy jelentős mértékben csorbítsa "a plenáris viták - közügyek megvitatásához méltó - színvonalába vetett közbizalmat".

A házbizottság ülésén nem volt konszenzus a képviselő tiszteletdíjának csökkentéséről, az Országgyűlés elnöke saját jogkörében eljárva hozta meg a döntést. Tordai Bence ezt követően fordult a mentelmi bizottsághoz, kérve a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését, a testület azonban elutasította kérését, így került a plenáris ülés elé a kérdés.

Demeter Márta 20180924
A parlament 124 igen, 25 nem szavazattal felmentette Demeter Mártát (LMP) a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából.    

Személyi döntések
    
A jegyzői megbízatásáról tavaly december 10-én lemondott jobbikos Szávay István helyére a szintén jobbikos Lukács László Györgyöt választotta meg az Országgyűlés egyhangúlag, 144 igen szavazattal.

A parlament 124 igen, 25 nem szavazattal felmentette Demeter Mártát (LMP) a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából.

A Fidesz egy áfacsalási ügy részleteiről érdeklődött

Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról beszélt, hogy sajtóértesülések szerint nyomozás folyik Staudt Gábor, a Jobbik volt frakcióvezető-helyettese és társai ellen a lengyel állam kárára elkövetett áfacsalás miatt. Az ügy súlyosságát mutatja - mondta -, hogy a nyomozást tavaly decemberben áttették az adóhivataltól a nyomozóügyészséghez, és Staudt Gábor, valamint több nagyvállalkozó mellett egykori főrendőrök nevei is szerepelnek az ügyben.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: sajtóinformációk szerint több mint 2,5 milliárd forint értékű költségvetési csalás miatt jelentették fel a Jobbik volt képviselőjét és főrendőröket. Kifejtette: Staudt Gábor január 31-i hatállyal mondott le országgyűlési képviselői mandátumáról, nyilatkozata szerint magánéleti okokból. Az államtitkár szerint azonban kérdés, hogy vajon valóban magánéleti okokból adta-e vissza a mandátumát vagy esetleg ez az ügy áll a háttérben. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy kapott-e a pénzből a volt jobbikos képviselő, illetve hogy juttatott-e belőle a Jobbiknak - tette hozzá.

KDNP: milyen változásokat hoz az idei év a családok életében?

Vejkey Imre (KDNP) családpolitikai kérdésekről beszélt, kijelentve, hogy míg 2010 előtt mélyponton volt a gyermekvállalási kedv, addig 2010 után az Orbán-kormány a családokat állította előtérbe, és új családtámogatási rendszert vezetett be például a családi adókedvezménnyel, a hároméves gyessel és a diplomás gyeddel. 2010 óta így jelentősen emelkedett a házasságkötések száma, és nőtt a termékenységi arányszám - ismertette az adatokat, további intézkedéseket sürgetve és arról érdeklődve, hogy milyen változásokat hoz az idei év a családok életében. Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár reagálásában közölte: a kormány a bevándorlás helyett a ma gyar gyermekek megszületését akarja támogatni. Ezért bevezették idén a gyermekek otthongondozási díját, tovább emelték a kétgyermekesek családi adókedvezményét, bővítik az otthonteremtési programot, és a kormány egy hétpontos családvédelmi akciótervet is meghirdetett, amelynek része például a fiatal házasok gyermekvállalási támogatása, a csok bővítése, jelzáloghitel-jóváírás, a nagycsaládosok autóvásárlási programja és bölcsődefejlesztés - sorolta.

Apáti István egy versegi bántalmazás ügyében tett fel kérdéseket

Apáti István (független) azt elevenítette fel, hogy a Pest megyei Versegen januárban "a cigány kisebbséghez tartozó személyek súlyos bűncselekményt követtek el egy fiatalember sérelmére". A fiatalember a megfenyegetett öccse segítségére sietett, ám rátámadtak, ütötték, rúgták őt, és "előkerült egy baseballütő és egy bozótvágó kés is, utóbbi eszközt a fejébe vágták" - ismertette a történteket. A politikus arra várt választ, hol tart az elkövetői kör feltérképezése, beazonosítása, és a hatóság kellő alapossággal vizsgálja-e az emberölés bűntettének kísérletét.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: Magyarország demokratikus jogállam, ahol bűncselekmény elkövetése esetén a rendőrség minden bűnözővel szemben határozottan fellép, a rendőröknek pedig törvényi kötelezettségük az objektív eljárás. Kiemelte egyúttal, hogy 2018-ra jelentősen csökkent a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma.

Apáti István nem fogadta el a választ, a parlament azonban jóváhagyta 113 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.

Parlamenti csoport alakult a Nemzeti Fórum képviselőiből
Parlamenti csoport alakult a Nemzeti Fórum képviselőiből - közölte Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke hétfőn az MTI-vel. A csoport tagjai Lezsák Sándor, Bartos Mónika, Bóna Zoltán, Csenger-Zalán Zsolt, Font Sándor, Kovács Sándor, Manninger Jenő, Tilki Attila és V. Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselők lettek. A parlamenti csoport létrehozása a házszabály rendelkezése szerint a tagok frakciótagságát nem érinti - jegyezte meg Lezsák Sándor. Hangsúlyozta: az MDF-ből kizárt és a kizárások miatt kivált, valamint a hozzájuk csatlakozó képviselők által létrehozott parlamenti csoport a Fidesz-KDNP szövetségese. Lezsák Sándor kitért arra is, hogy a Nemzeti Fórum - amely március 2-án Budapesten tartja országos gyűlését - több polgármestere és önkormányzati képviselője készül az önkormányzati választásokra

    
Fidesz: mikor derül fény a Czeglédy Csaba és társai által elcsalt összegek sorsára

Böröcz László arról beszélt, hogy Czeglédy Csaba, a szombathelyi MSZP, DK és az Együtt volt önkormányzati képviselője és társai ellen hosszas nyomozás után vádat emelt a Csongrád megyei főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. Kitért arra, hogy 2011-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, melynek célja az volt, hogy csökkentsék a döntően diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó rt. adófizetési kötelezettségét. Közlése szerint tevékenységükkel több mint 6 milliárdos vagyoni kár érte az államot. A fideszes politikus azt kérdezte, mikor derül fény a baloldali politikus és társai által elcsalt összegek sorsára?

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: Czeglédy Csaba és társai országszerte nyolc iskolaszövetkezetet működtettek strómanokkal, fiktív módon. Kitért arra, hogy a vádlottak közül kilencen Czeglédy Csaba terhére tettek vallomást, szerinte ők is hozzá akarnak járulni az igazság kiderítéséhez.

Az államtitkár kijelentette: a jogszabályokat Magyarországon mindenkinek be kell tartania, ez alól senki, még szocialista és DK-s politikusok sem jelentenek kivételt. Fontosnak tartotta azt is, hogy a büntetés kellő visszatartó erővel bírjon majd. 

Felidézte a kormánypártok országgyűlési határozati javaslatát, amelyben kárrendezésre kérték a magyar kormányt. Az államtitkár indokoltnak tartotta annak vizsgálatát, hogy baloldali pártok finanszírozására jutott-e ebből az összegből. A képviselő a választ elfogadta.

 Fidesz: mikor kér bocsánatot a Jobbik a nyugdíjasoktól?

Kovács Sándor azt kérdezte, mikor kér bocsánatot valaki a jobbikosok közül a nyugdíjasoktól, azért, ahogy velük bánnak? Úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok megbecsülik a magyar nyugdíjasokat, felsorolta az érdekükben hozott kormányzati intézkedéseket, majd rámutatott: ezzel szemben a Jobbik nem szavazta meg a Nők 40 programot, s azért indított cukiság-kampányt, hogy így nyerje el az idősek szavazatait. Kitért a közelmúltban nyilvánosságra került hangfelvételre, amelyben - szavai szerint - farhát kommandóként beszélnek a nyugdíjasokról, s azt mondta: képmutató és felháborító, amit a Jobbik művel.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: sokadszorra bukik le a Jobbik, hol közösségi oldalon közzétett posztokkal, hol hangfelvételekkel, de mindig az derül ki, hogy nem tisztelik az időseket, és nem tennének értük.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, a Jobbik nyugdíjas tagozatának élére olyan embert sikerült választani, akinek zsidó- és cigányellenes kijelentései kerültek nyilvánosságra.

KDNP a gyod bevezetéséről

Szászfalvi László felidézte, hogy tavaly ősszel indították el a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) rendszerét, ami több mint 50 ezer családot érint, illetve támogat. Hozzátette: a cél, hogy a fogyatékkal élők és családtagjaik életkörülményeit javítsák. Szomorú és felháborító, hogy az ellenzéki képviselők kicsinyes politikai érdekeiket az elesettek érdeke elé helyezve nem támogatták a gyod bevezetését. Azt kérdezte, hogyan változott a hozzátartozó otthon ápolása esetén folyósítandó díj?

Rétvári Bence kiemelte: az ellenzék tavaly nagyon hangos volt, de december 12-én amikor szavazni kellett volna, képviselőik az ellenkezőjét tették annak, mint amit kellett volna. Bár jelen voltak a teremben, de nem támogatták a gyod bevezetését és az ápolási díj emelését. 

A Fidesz-KDNP ezzel szemben támogatta és megszavazta az otthonápolási díj emelését - rögzítette.  Hozzátette:  az otthonápolási díjak 30 százalékkal nőnek, akik otthon gondozzák gyermeküket, azoknak 100 ezer forint jár. Utóbbi mértéke 2022-re eléri az akkori minimálbér szintjét - jelezte.

Fidesz: van-e összefüggés Czeglédy Csaba és a baloldali pártok finanszírozása között?

F. Kovács Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy Csongrád Megyei Főügyészség vádalt emelt Czeglédy Csaba és társai ellen. A vádirat szerint a "szocialisták ügyvédje" 6,2 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek - fogalmazott a felszólaló. A férfi emellett diákokat és nyugdíjasokat is megkárosított, mert diákmunkával foglalkozó cége nem fizette ki a munkájukat - tette hozzá.

Nyilvánosságra kerültek azok a dokumentumok is, amelyek szerint a DK elnökéhez, Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. "több esetben finanszírozta Czeglédy Csaba tevékenységét" - mondta.

Lehet-e összefüggés a "szocialista ügyvéd" által elcsalt pénzek és baloldali pártok finanszírozása között - kérdezte.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy a baloldali pártok ellenzékben is "olyan bűnszervezetet tudtak működtetni", mint a Czeglédy Csaba által üzemeltetett iskolaszövetkezeti hálózat.

Kérdésesnek nevezte, hogy milyen összefüggések vannak az ügyvéd, az iskolaszövetkezetek, az eltűnt pénzek és a háttérben felvonultatható baloldali pártok között.

Újabb hidak épülnek Magyarország és Szlovákia között

A Magyarország és Szlovákia között épülő, Dunakilitit és Doborgazt (Dobrohost) összekötő kerékpáros és gyalogos, valamint az Őrhalmot és Ipolyvarbót (Vrbovka) összekapcsoló közúti híd megépítéséről szóló megállapodások kihirdetésének vitájával folytatta munkáját a parlament.

Mosóczi László Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia az elmúlt években ezekhez hasonló szerződések sorát kötötte meg. 

Kiemelte, hogy az építkezések költségeit a két fél egyenlő arányban viseli, de a szükség források jelentős részét uniós forrásokból fogják fedezni.

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy Nyugat-Európában átlagosan 2,5-3 kilométerre vannak egymástól a határátkelőhelyek, nálunk azonban negyvenre. Ez óriási versenyhátrányt jelent, mert a határátlépőknek hatalmas kitérőket kell tenniük. Amennyiben komolyan gondoljuk a közép-európai szövetséget, ezen belül a V4-eket, akkor mindent meg kell tenni a hátrány leküzdéséért - jelentette ki.

Személy és árufuvarozási megállapodás Mongóliával    

A Magyarország és Mongólia közötti, közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás általános vitájában Mosóczi László államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig is kiemelt partnerként kezelte Mongóliát és kész arra, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsolatokat.

A javaslat elfogadása után számítani lehet a két ország közötti kereskedelem fejlődésére - mondta a politikus. Dunai Mónika (Fidesz) kiemelte, hogy a megállapodás további lendületet adhat a kétoldalú gazdasági együttműködésnek. A Fidesz frakciója támogatja a benyújtott javaslatot - jelentette be. Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát és a hétfői ülést is lezárta.

Napirend után:    

Az egyetlen napirend utáni felszólaló, Ovádi Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy Veszprém és a Balaton-régió lesz Európa kulturális fővárosa 2023-ban. A parlament várhatóan kedd reggel folytatja munkáját.