Januárban 2,7 százalékkal nőttek az árak

Ellentétes hatások érvényesültek az infláció alakulásában

MH/MTI – 2019.02.12. 10:06 –

Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak  magasabbak az egy évvel korábbinál, éppen úgy, mint tavaly decemberben - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. 

Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 3,2 százalékosra emelkedett a decemberi 2,8 százalékról és az októberi és novemberi 2,6 százalékról.
Egy hónap alatt, 2018 decemberhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: ennél magasabb legutóbb öt éve, 2014 januárjában volt a maginfláció, akkor 3,4 százalékot mértek. A szolgáltatások áremelkedése szintén 2014 januárjában, öt éve volt az idén januári 2,8 százaléknál magasabb, 3,1 százalékos. Januárban ellentétes hatások érvényesültek az infláció alakulásában, az üzemanyagok ára például lefelé húzta a mutatót, míg a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentősebben emelkedett - fűzte hozzá.

Tavaly januárhoz képest az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké átlagosan 20,5 százalékkal emelkedett, például a burgonya 66,1, a friss zöldség 33,5 százalékkal lett drágább, a gyümölcsök viszont 1,5 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly januárban. 
A liszt ára  8,7, a kenyéré 5,8 százalékkal magasabb lett, ugyanakkor a tojásé 25,0 százalékkal, a cukoré 10,3 százalékkal, a tejé 8,4 százalékkal csökkent  az ESL és az UHT tej áfakulcsának januártól bevezetett 5 százalékra csökkentése nyomán, amely egy hónap alatt  6,7 százalékkal nyomta le a fogyasztói árat.

 A járműüzemanyagokért 3,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy éve, decemberhez képest 2,5 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak a decemberi 6,9 százalékos és a novemberi 4,7 százalékos visszaesés után.  

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal, a szeszes italok ára 4,2 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2018. januárban. A lakbérek 6,0 százalékkal emelkedtek, a taxizás 11,8 százalékkal került többe, a belföldi üdülés pedig 8,8 százalékkal. A postai szolgáltatások 3,0 százalékkal drágultak, a telefon és internet 0,4 százalékkal lett olcsóbb tavaly január óta, míg a tavalyi második fél évben 4-5 százalék között mozgott az éves árcsökkenés. 

A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, de az új személygépkocsik ára 7,2 százalékkal nőtt, a használtaké viszont 7,1 százalékkal csökkent. A ruházati cikkek áremelkedése 1,5 százalékosra gyorsult a decemberi 0,7 százalékról.     

Egy hónap alatt, 2018. decemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5-5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7 százalékkal lett drágább. 

Tavaly decemberhez képest a szeszes italok, dohányáruk 2,2 százalékkal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok - a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében - 4,2, a dohányáruk - jövedéki adójuk januári emelése nyomán - 2,1 százalékkal drágultak.

A maginfláció megugrása miatt az MNB felkészülhet a laza monetáris kondíciók normalizálására 

Az időzítést illetően az okozhat némi bizonytalanságot, hogy Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke január közepén a bécsi Euromoney konferencián újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. Az MNB által számított adószűrt maginfláció azonban januárban csak 0,1 százalékpontot emelkedett és éppen 3,0 százalékon állt, 2012 februárja óta először. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, a fogyasztói árak januári emelkedése enyhén elmaradt az elemzői várakozásoktól. A stabilizálódó inflációt jelző, decemberivel azonos mutató két egymás ellen ható erő eredőjeként alakult ki. Egyrészt jelentősen esett az üzemanyagok ára, ami önmagában közel 0,3 százalékponttal csökkentette a fő inflációs mutatót. Ezzel szemben a szeszes italok és dohányáruk adóemelések következtében jelentősen gyorsuló inflációja 0,16 százalékponttal emelte a éves mutatót. Az infláció erősödését önmagában is segítette volna a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek árváltozása. A tartós cikkek körében 2016 óta nem mértek ilyen erős emelkedést, a szolgáltatások inflációja is öt éves csúcsot ért el. 

Az ING vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy a maginfláció is ötéves csúcsra emelkedett, 0,4 százalékpontot emelkedve decemberhez képest. Ezzel az MNB inflációs célja fölé ugrott, vagyis nagyon közel került a kamatemeléshez, ami 2011 után az első ilyen lépés lenne a jegybanktól. A maginfláció az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd, éves átlagban pedig Virovácz Péter szerint eléri a 3,6 százalékot. Az MNB márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével - prognosztizálta. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének várakozását meghaladta a januári infláció szintje, bár az elemzői konszenzussal megegyezett. Az általa vártnál magasabb adatot azzal magyarázta, hogy az alkohol- és a dohánytermékek fogyasztói árában gyorsan megjelent a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. Ennek nagy szerepe volt a maginflációs mutató megugrásában, ami a legnagyobb meglepetést hozta. Az, hogy az adószűrt maginflációs mutató is elérte a 3 százalékot, mindenképpen arra utal, hogy a vártnak megfelelően az idén elindulhat a monetáris politika normalizálásának folyamata. 
 

A kilátásokat illetően Nyeste Orsolya azt várja, hogy a teljes inflációs mutató az elkövetkező hónapokban emelkedhet, s márciusra várhatóan ismét meghaladja a 3 százalékot. Azt követően azonban a bázishatás lassulást sugall, és az év nagy részében kicsivel 3 százalék alatt maradhat a mutató. A bérek emelkedése, erős fogyasztás alapján az adószűrt maginfláció február-márciusban 3 százalék fölé kerülhet. Véleménye szerint így a monetáris politika normalizálásának kérdése ismét napirendre kerülhet, és az első ez irányba tett lépések a második negyedévben megtörténhetnek. A normalizáció folyamata lassú és elnyújtott lesz, amire a globális inflációs környezetben és a kamatvárakozásokban az elmúlt időszakban bekövetkező változások is teret adnak a jegybanknak. 
    

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az árnyomás fokozódására utal a maginfláció megugrása, a hátterében ugyanakkor döntő mértékben az égetett szeszes italok érdemben megnövelt népegészségügyi termékadójának, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése áll. A bérköltségek és a kereslet növekedésének hatása továbbra sem érzékelhető széleskörűen, azonban a termelői árindexekben már megjelent. 
   

 A tavalyinál alacsonyabb üzemanyagárak miatt februárban még 3 százalék alatt maradhat a drágulás üteme. Az üzemanyagok múlt év közepén látott magas bázisa miatt az idei év közepére megint 3 százalék alá kerülhet, így éves átlagban 3 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői a tavalyi 2,8 százalék után. 
    

A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a 3 százalékot. Emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, így a monetáris tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, a Takarékbank elemzője szerint azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.
   

 A CIB Bank kommentárjában rámutat: a KSH maginflációs mutatója hat év után most volt először 3 százalék felett. A MNB által számított többi, tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutató (a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja) is nőtt az előző hónaphoz képest. 
    

A CIB Bank előrejelzése szerint amennyiben a februári maginflációs számok 3 százalékos, vagy annál magasabb értékeket mutatnak, a márciusi jegybanki ülést követően valószínűleg emelik az inflációs előrejelzést az Inflációs jelentésben, likviditásszűkítő lépések jöhetnek, a kommunikációban pedig erősebb utalások jelennek majd meg az idén várható betéti kamatemelésről, esetleg az alapkamat-emelésről is.