Tárgyakban őrzött írói emlékezet

Megjelent Jókai Mór hagyatékáról a fényképekkel illusztrált háromkötetes kiadványsorozat utolsó darabja is – Az alkotó a gyűjteményére médiumként is tekintett

Petrovics Gabriella – 2019.01.24. 00:26 –

Jókai-hagyaték címmel tartottak beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót kedd este a magyar kultúra napja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az író saját gyűjteménye mellett a neki ajándékozott tárgyakról, valamint arról is szó esett, miként kötődött a saját személyes relikviáihoz.

Jókai Mór 20190124 Jókai Mór beengedte a sajtót muzeális dolgozószobájába is (Forrás: Wikipedia)

Muzeológusok, irodalomtörténészek beszélgettek Jókai Mór hagyatékáról, sokféle tárgyi világáról a magyar kultúra napján, kedd este a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), az eseményen egyúttal bemutatták a Jókai-gyűjtemény katalógusának utolsó, harmadik kötetét is. A kiadvány az intézmény művészeti és relikviatárában található tárgyakat, jubileumi ajándékokat, a képzőművészeti és fotógyűjteményt adja közre. Minden tárgyhoz emlékek kötődnek Jókai életéből: ő maga azt vallotta, hogy a tárgyak médiumok, amelyek valamivel vagy egy közösséggel kötik össze. Mint E. Csorba Csilla főmuzeológus hangsúlyozta, ezzel a szerző hagyatéka végre kutatható vált a nagyközönség számára is.

Hansági Ágnes irodalomtörténész a kötetekkel kapcsolatban megjegyezte, gyönyörű, minőségi fotók kaptak helyet bennük, és ezzel megvalósult, amiről Jókai álmodott: múzeum könyv formájában. Hozzátette: a kísérő tanulmányok nagyon informatívak, a hagyaték 1945 utáni sorsáról például E. Csorba Csilla értekezik esszéjében.

A kötetből is jól látszik, hogy két tárgycsoportra osztható Jókai hagyatéka: az író saját gyűjteményére, valamint a neki ajándékozott tárgyakra – mutatott rá az irodalomtörténész. Egy írót mindig a szövegei tartanak életben, de a relikviáknak, tárgyaknak nagy szerepük van, mert a kulturális emlékezetnek szüksége van helyekre, tárgyakra: a tulipános ládát például Komárom városától kapta, és igen nagy becsben tartotta.

Kalla Zsuzsa gyűjteményi igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor kultúrafogyasztási szokásainkról és kánonváltozási kérdésekről beszélünk, Jókai neve mindig előkerül, hiszen a magyar irodalom meghatározó alakja, aki műveiben mindenkihez szólni akart.

Fábri Anna irodalomtörténész kiemelte, Jókai egyszerű életet élt, sokszínű egyéniség volt, s mindez az örökölt tárgyakban is megmutatkozik. Mint rámutatott, „a nemzet nagy írója” megengedte, hogy bepillanthassanak dolgozószobájába, mintha múzeum volna: az újságírókat az otthonában is fogadta, hogy megírják, milyen tárgyak, milyen miliő vette körül.

Kovács Ida, a művészeti, relikvia- és fotótár főosztályvezetője hangsúlyozta: a grafikák között sok a ritka illusztráció, a díszes album, könyv, a barátoktól kapott tárgyak, képek. Mások mellett a gyűjtemény részét képezik Jókai antik bútorai is: íróasztala, könyvszekrénye, támlás széke, de megtalálható benne a tarokk-kártyája, sétapálcája, házisapkája és aranytolla is. Hozzáfűzte: nem egy rendezett anyagot kellett összegyűjteni, hanem az volt a cél, hogy megmentsék, amit lehet.

Benkő Andrea muzeológus szerint Jókai élvezte a jó értelemben vett dicsfényt. Szavai szerint olyan volt, akár a gyermek: örült a szépnek, szeretett benne élni, gyűjtögette, csodálta, számba vette tárgyait, iparművészeti, szépművészeti alkotásait.

Ehhez Fábri Anna hozzátette, megindító tárgyak is vannak a gyűjteményben, s ezekben a relikviákban nemcsak az emlékezet van, hanem érzelmek is.

Az esten Oberfrank Pál színművész olvasott fel szövegeket, visszaemlékezéseket Jókairól.