„Szuper-EU-t” akar az unión belül Merkel és Macron

Megkötötték tegnap Aachenben az új együttműködési szerződést Párizs és Berlin között, a két ország szorosabbra fűzné a kapcsolatait, például a biztonságpolitika terén

Harle Szilvia – 2019.01.23. 04:52 –

A német–francia kapcsolatok szorosabbra fűzésével készülne fel a 21. század kihívásaira Angela Merkel és Emmanuel Macron, a német kancellár és a francia elnök tegnap Aachenben írta alá az erről szóló új együttműködési szerződést. Az egyezményben a közös európai hadsereg létrehozása mellett is elkötelezték magukat.

macron-merkelMacron és Merkel az ünnepélyes aláírás után. Több kritikát is kapott a szerződés (Fotó: AFP/Ludovic Marin)
Aláírta tegnap az új német–francia együttműködési és információs szerződést a németországi Aachen városában Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő. A megállapodást pontosan 56 évvel az Élysée-szerződés megkötése után írták alá, amely megteremtette a történelmi megbékélés alapjait a két ország között. A most aláírt egyezmény célja, hogy szorosabbra fűzze a német–francia kapcsolatokat egyebek mellett a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, valamint az oktatás terén, és ezzel a felek felkészüljenek a 21. század kihívásaira.

A megállapodás alapján Merkel és Macron ígéretet tett arra, hogy az Európai Unióban a hatékony és erős, közös kül- és biztonságpolitikáért, illetve a gazdasági és a valutaunió megerősítéséért fognak dolgozni, emellett a nagyobb uniós találkozók előtt rendszeresen konzultálnak majd a közös álláspont kialakítása érdekében. A felek egyúttal elkötelezték magukat a közös európai hadsereg létrehozása mellett, illetve megfogadták, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban. A szerződés hangsúlyozza, a német–francia diplomácia egyik kiemelt célja, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon.

Merkel az ünnepélyes aláírás alkalmából tartott beszédében az MTI tudósítása szerint elmondta, a növekvő populizmussal és a nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre. A kancellár kiemelte: „hetvennégy évvel a második világháború után az emberi élet értéke, a dolgok, amelyek egykor maguktól értetődőek voltak, újra megkérdőjeleződtek”, és „ezért van szükség az együttműködésünk irányának újbóli meghatározására”. Szerinte a megállapodás aláírása jelentős hatással lesz a német–francia kapcsolatokra.
Beszédében Macron kiemelte, hogy Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért, és e két országnak utat kell mutatnia a többieknek. Hangsúlyozta, Európának több külső és belső fenyegetéssel kell szembenéznie, köztük a nacionalizmussal, a Nagy-Britannia európai uniós kilépésével járó sokkal és a terrorizmussal. Aláhúzta, hogy a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei.

A szerződés aláírása idején százak tüntettek Aachenben az egyezmény ellen. A helyi hatóságok négy tiltakozás szervezőinek adtak engedélyt, köztük a francia sárgamellényes mozgalom követőinek.
Az egyezményt több bírálat is érte. A francia Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen azzal vádolta Twitteren Macront, hogy feladja Franciaország szuverenitását. Alexander Gauland, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) német párt egyik alapítója pedig azt állította, hogy a megállapodással Párizs és Berlin egy „szuper-EU-t” akar létrehozni az Európai Unión belül.

Azt követeljük, hogy mindenki elsősorban a saját országával foglalkozzon – mondta Gauland, hozzátéve: „nem akarjuk, hogy Macron ezt német pénzből csinálja”.


Elutasítják a magyarok a német menekültpolitikát

A magyar–német kapcsolatok fő problémája, hogy Németországot Európán belüli geopolitikai helyzete egyszerre teszi közép-európaivá és nyugat-európaivá, de Berlin inkább utóbbi identitását hangsúlyozza, a közép-európait pedig elhanyagolja – mondta tegnap Budapesten Balog Zoltán A magyarok Németország-képe című konferencián. A Nézőpont Intézet által rendezett tanácskozáson a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a migrációval kapcsolatban azt mondta, az EU-n belül el kellene fogadni azokat nézetkülönbséget, amelyeknek politikai, társadalmi, kulturális következményei vannak, és meg kellene tanulni együtt élni ezekkel. A nyugat-európai társadalmakban a beáramlott migránsok integrációja az egyik legfontosabb belpolitikai, gazdaságpolitikai, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai kérdés, hazánk számára azonban ezek a kérdések nem léteznek – vélekedett. Hozzátette: Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy Közép-Európa más úton jár. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója egy 2018 októberében készített felmérés eredményeit ismertetve elmondta, a magyarok 54 százalékának inkább jó véleménye van Németországról, 32 százaléknak inkább rossz. A 2017-es 56 százalékról 62-re emelkedett azoknak az aránya, akik szerint jók a kapcsolataink Németországgal. A migrációs politikát illetően a válaszadók 68 százaléka egyetért a magyar kormány politikájával, 73 százalékuk ugyanakkor elutasítja a német kormányét.
(HSz)


Röviden

Üdvözölte az aacheni szerződést Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – jelentette az MTI. Tusk ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyes országok szorosabb együttműködése nem helyettesítheti az összeurópai kooperációt.

Az európai béke zálogának nevezte a német–francia barátságot Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke Aachenben mondott beszédében közölte, a német–francia történelemben gyakran történt méltánytalanság, háború, rossz, ami szenvedéshez vezetett. Hozzátette: „a kilátás, hogy ez soha többé nem fog megtörténni, biztosítja kontinensünknek a nyugalmat, amelyre szüksége van a gyarapodáshoz”.

Felszólította Klaus Iohannis román elnök Párizst és Berlint, hogy más uniós tagállamok előtt is nyissák meg együttműködésüket.
Ez a legjobb módja a tagállamok közötti egység erősítésének – hangsúlyozta a román vezető, akinek országa év eleje óta az EU Tanácsának soros elnöke.

Nem jelent semmiféle problémát az aacheni szerződés Csehország, valamint a kisebb EU-s országok számára – mondta Tomás Petrícek cseh külügyminiszter a prágai közszolgálati hírtelevíziónak.
(HSz)