Downing Street: Aggályosak a Brexit halasztását célzó törekvések

Több képviselői indítvány felfüggesztené a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének alkalmazását

MH/MTI – 2019.01.20. 14:03 –

Theresa May brit miniszterelnök hivatala szerint rendkívül aggályosak azok a képviselői törekvések, amelyek célja a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamat késleltetése vagy leállítása. A felhívás előzményeként több olyan képviselői törvénytervezet is nyilvánosságra került, amely halasztaná a kilépést, illetve megtiltaná a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitet.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit laphoz eljutott tervezetek egyike - amelyet Dominic Grieve, a konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója készül előterjeszteni - a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján zajló Brexit-folyamat felfüggesztését irányozza elő.

A brit vállalatvezetők elvetik a megállapodás nélküli kilépést
A legfrissebb üzleti felmérés szerint a brit vállalati szektor vezetőinek több mint a háromnegyede kedvezőtlennek tartaná, ha a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül szűnne meg, és ennek elkerülése végett sok cégvezető akár az újabb népszavazás kiírását is pártolná.
A Brexit-feltételekről az EU-val novemberben elért megállapodást a londoni alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.
A legnagyobb és legrégibb, 1903-ban alapított brit vállalatvezetői szervezet, az Institute of Directors (IoD) 1200 vállalatigazgató bevonásával elvégzett, vasárnap ismertetett felmérése szerint a cégvezetők legnagyobb egyedi csoportja - 45 százalék - újabb népszavazást szeretne a brit EU-tagságról, illetve a kilépés feltételeiről.
A vizsgálat résztvevőinek 29 százaléka szerint az Európai Unióval kötött Brexit-megállapodáson kellene olyan módosításokat végrehajtani, amelyek lehetővé tennék az alsóház számára az egyezmény elfogadását.
A válaszadók 2 százaléka előrehozott választások kiírását tartaná jó megoldásnak a kialakult parlamenti patthelyzet feloldására.
Az Institute of Directors felmérésébe bevont vállalatvezetők 23 százaléka tartaná kedvező megoldásnak, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból.
Arra a kérdésre, hogy az EU-val elért megállapodás parlamenti elutasítása után valószínűbbé vált-e cége vészhelyzeti terveinek aktiválása, az ilyen terveket készenlétben tartó vállalatok igazgatóinak 54 százaléka igennel, 33 százalékuk nemmel válaszolt.
A cégvezetők 40 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy vállalatának nincs ilyen készenléti terve, és nem is szándékozik módosítani üzleti tevékenységét egészen addig, amíg teljesen egyértelműen nem körvonalazódik az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszere. A vizsgálatba bevont vállalatok vezetőinek 19 százaléka szerint cégét semmilyen módon nem érinti a Brexit, így nem is tervezik készenléti cselekvési programok összeállítását.
Más felmérések szerint ugyanakkor a brit üzleti szektor nagyon borúlátóan ítéli meg a Brexit szélesebb körű gazdasági hatásait.
Az Ipsos MORI üzleti és piaci közvélemény-kutató cég, amely minden évben elvégzi átfogó hangulatmérését a Londoni Értéktőzsde (LSE) 500 legnagyobb tőkeértékű vállalata körében, minap ismertetett idei "Captains of Industry" felmérésében kimutatta, hogy a vizsgálatba bevont nagyvállalati vezetők 74 százaléka tart a brit gazdaság általános állapotának hanyatlásától a következő tizenkét hónapban, és csak 8 százalékuk számít javulásra.
Az idei vizsgálatba bevont cégvezetők 95 százaléka a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságot nevezte a brit gazdaság legnagyobb problémájának, 55 százalékuk pedig saját cégére nézve is jelentős közvetlen kockázatnak tekinti a Brexitet.
Az Ipsos MORI-felmérés résztvevőinek 68 százaléka nem bízik abban, hogy a konzervatív párti brit kormánynak sikerül olyan jövőbeni kapcsolatrendszert kialakítania az Európai Unióval, amely előnyös lesz a brit üzleti szektornak, 94 százalékuk szerint viszont a Munkáspárt gazdaságpolitikája sem hozna érdemi javulást a brit gazdaság állapotában.

 

Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben - egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján - kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás.
Az 50. cikkelyben meghatározott kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. Ezt az EU bíróságának nemrégiben hozott végzése megerősítette.

Egy másik képviselői tervezet, amelyről szintén a The Sunday Times számolt be, megtiltaná a kormánynak, hogy megállapodás nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, és szintén a Brexit halasztásáról intézkedne abban az esetben, ha a kilépés március 29-én esedékes napjáig nem sikerülne életbe léptetni valamilyen megállapodást a Brexit feltételrendszeréről.

Theresa May hivatalának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva vasárnap "mélységesen aggályosnak" nevezte e képviselői tervezeteket, mondván: e kezdeményezések azzal a veszéllyel járnak, hogy a parlament teljeséggel leállíthatja a Brexit-folyamatot. A Downing Street illetékese szerint "életfontosságú", hogy a választott politikusok teljesítsék a kilépésről szóló népszavazási döntést.   

A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást az alsóház azonban a héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.

Theresa Maynek a megállapodás alsóházi tárgyalási folyamata közben - a kormány szándékai ellenére - elfogadott törvénymódosítás alapján három ülésnapon belül, vagyis hétfőig kell a ház elé terjesztenie a kormány új javaslatait arról, hogy a Brexit-folyamat milyen irányt vegyen.

May hétfőn ismerteti a parlamentben a kormány álláspontját a továbbiakról. Ez a törvény alapján semleges hangvételű és módosítható indítvány lesz, amelyet az alsóház január 29-én tárgyal és aznap szavaz is róla.

A The Sunday Times úgy tudja, hogy a kormányfő kétoldalú megállapodásra tesz javaslatot Írországnak, annak érdekében, hogy az EU-val kötött megállapodásból kikerülhessen annak legsúlyosabban bírált eleme, a backstop-mechanizmus, vagyis az a tartalékmegoldás, amelynek alapján - ha más megoldás nem születik - egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére.

Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter vasárnap közvetve megerősítette az értesülést. Fox a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: kompromisszumra lesz szükség a backstop-mechanizmus ügyében, annak érdekében, hogy el lehessen fogadtatni a Brexit-megállapodást az alsóházban.

Simon Coveney ír miniszterelnök-helyettes azonban vasárnapi Twitter-üzenetében máris kizárta bármiféle olyan kétoldalú megállapodás lehetőségét Londonnal, amely eltávolítaná az ír-északír határellenőrzés elkerülését garantáló backstop-megoldást a Brexit-egyezményből.