Friss társadalomtörténeti kutatások a reálisabb mai Magyarország-képért

„Fontos megismertetni Európa nyugati felével azokat az eseményeket, amelyek miattez a térség másként tekint a baloldali eszmékre, és másként ítéli meg a kommunizmust is”

Vitéz Anita – 2019.01.19. 00:43 –

Angyal Dávid történész, a Bécsi Magyar Történeti Intézet korábbi igazgatója halálának hetvenötödik évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát a bécsi Collegium Hungaricumban tavaly év végén. Az osztrák fővárosban működő magyar tudomány- és kultúrdiplomácia 2018-as eredményeiről és 2019-es terveiről az igazgató, ifj. Bertényi Iván történész beszélt lapunknak.

Ifj. Bertényi Iván 20190119 Ifj. Bertényi Iván: Bécs fontos a magyar történettudomány szempontjából (Fotó: MH)

Angyal Dávid a 19. század végének és a 20. század első harmadának kiemelkedő konzervatív történésze, a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI) igazgatója volt 1929 és 1935 között, halálának hetvenötödik évfordulója alkalmából ezért konferenciával emlékeztünk rá – mondta lapunknak ifj. Bertényi Iván történész, a BMTI igazgatója, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, akit az emlékülés mellett a 2018-as év esemé­­­­nyei­ről és a 2019-es tervekről kérdeztünk. Az intézet egyik fénykora volt Angyal Dávid igazgatói működése: ekkor indult útjára a Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve, amely az osztrák fővárosban kutató ösztöndíjasok magyar és idegen nyelvű tanulmányain keresztül ismertette meg a hazai történettudomány legfrissebb eredményeit Európával – hangsúlyozta. Hozzátette, a klebelsbergi kultúrpolitika legtöbb célja ma is helytálló, nem véletlenül működnek magyar kulturális intézetek szerte a világon. Az intézmény kultúrtörténeti hátteréről szólva megemlítette azt is: 2020-ban lesz százéves a BMTI, amelyet Klebelsberg Kuno még a Magyar Történelmi Társulat elnökeként hozott létre, majd 1924-ben – immáron kultuszminiszterként – ennek mintegy kiegészítéseképpen alapította meg a bécsi Collegium Hungaricumot, amelyhez mára kéttucatnyi külföldi magyar kultúrintézet sorakozott föl.

Az Angyal Dáviddal foglalkozó tavaly decemberi emlékülésen Ujváry Gábor történész, korábbi BMTI-igazgató, jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet intézetvezetője átfogó előadást tartott Angyal Dávid életpályájáról. Schweitzer Gábor jogtörténész Angyal Dávid zsidó származásáról és felnőttkori katolizálásának körülményeiről beszélt. 1943-ban papírra vetett emlékezéseiből kiderül, hogy a keresztényként érző tudóst a zsidóellenes korszellem kényszerítette rá zsidóságához való viszonyának újragondolására. Két további előadás – Papp Sándor oszmanista, valamint Törő László Dávid historiográfus – Angyal Dávid fiatalkori török kori kutatásait, illetve az Angyal Dávid közvetítésével is megélénkülő osztrák és magyar tudományos kapcsolatok alakulását mutatta be.

Ifj. Bertényi Iván a BMTI további tervei kapcsán kiemelte: az Angyal Dávid-emlékülés még jobban ráirányította a figyelmet arra, mennyire fontos volt a magyar történettudomány szempontjából Bécs, ezért a közeljövőben egy kutatócsoport indítását tervezik e kapcsolatok teljes körű, a kora újkortól 1945-ig tartó időszakának föltárására. A 2018-as év kiemelkedő eseménye volt az osztrák közgyűjteményekben Otto Wagner bécsi építész halálának centenáriuma, amelynek alkalmából a Collegium Hungaricumban konferencián tekintették át a nagy építész magyarországi hatását. Otto Wagner számos ponton kapcsolódik a magyar historizmushoz is, ezért a vele foglalkozó, valamint a historizáló, Monarchia-korabeli építészet 2019-ben is fontos szerepet kap a BMTI programjában. Fiatalkorában Otto Wagner Magyarországon is tervezett épületeket, többek között a Parlamentre is beadott egy tervpályázatot, idén ezért Ausztria és Magyarország historizáló építészete, valamint a korabeli műemlékvédelmi gondolat lesz a BMTI egyik konferenciájának témája. Ennek apropóját csak erősíti, hogy 2019-ben van Schulek Frigyes halálának centenáriuma is – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagyobb, de egyszeri tudományos rendezvények mellett két új programsorozat is indul: a történelmi filmklub keretében az utóbbi években készült színvonalas magyar történelmi dokumentumfilmek és történelmi témájú játékfilmek közül adnak válogatást. Nagy öröm, hogy a sikeres 2017/18-as Ringvorlesung után ismét lehetőség lesz a bécsi egyetemen magyar történelmi kurzust indítani, amely a modern kori magyar társadalomtörténettel foglalkozik majd elismert hazai és külföldi kutatók előadásainak segítségével. Fontos célkitűzés a külföldi egyetemisták és a friss magyarországi kutatások összekötése, hiszen a tudománynak az is feladata, hogy a legújabb kutatási eredmények megismertetésével hozzájáruljon a mai Magyarországról egy reálisabb kép kialakításához – mondta. Ugyanezen célból kerülhet sor – egyelőre még a szervezés kezdeti stádiumára való tekintettel feltételes módban – egy többnapos konferenciára is, amely Magyarországnak és Kelet-Közép-Európának a kommunizmushoz való viszonyát tárgyalná.

Úgy gondolom, fontos megismertetni Európa szerencsésebb múltú nyugati felével azokat az eseményeket és tényezőket, amelyek miatt ez a térség másként tekint a (szélső-)baloldali eszmékre, és másként ítéli meg a kommunizmust – hangsúlyozta ifj. Bertényi Iván. 1945-ben a Vörös Hadsereg fosztogatása, erőszakos jelenléte látványos és világos volt, a kommunisták pedig idővel a társadalom minden rétegébe befészkelték magukat: a régi elit elkergetésével átvették a helyi szintű gazdasági, kulturális és médiahatalmat, ez a térfoglalás pedig elemi szinten bomlasztotta a magyarországi közösségeket. Tudománydiplomáciai feladat mindezt helyre tenni, és hitelesen bemutatni, másképp Nyugat-Európa sosem fogja megérteni és elfogadni a közép-euró­pai népek kommunizmust elutasító magatartását – hangsúlyozta az intézet igazgatója.