A konzervatív választókörzetekben is többen vannak azok, akik szerint új népszavazást kellene kiírni a Brexitről

Január utolsó hetében szavaz az alsóház a May-kormány új kilépési tervéről

MH/MTI – 2019.01.17. 09:07 –

A legfrissebb felmérés szerint a konzervatív képviseletű brit választókörzetek több mint 90 százalékában - köztük az új referendum gondolatát mereven elutasító Theresa May miniszterelnök választókörzetében is - már többségben vannak azok, akik szerint újabb népszavazást kell kiírni a brit EU-tagságról. Csütörtökön, a felmérés eredményének ismertetésével egy időben a kormányzó Konzervatív Párt több alsóházi képviselője és tagja kampányt indított az újabb referendumért.

A FocalData piackutató cég és a legnagyobb brit közvélemény-kutató, a YouGov együttműködésével a Best for Britain népszavazáspárti kampánycsoport számára elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy azon 317 nagy-britanniai választókörzetből, amelyeket konzervatív párti törvényhozók képviselnek az alsóházban, 290-ben vannak többségben azok, akik szerint a parlamenti patthelyzetet újabb EU-népszavazással kell feloldani.

A kutatás szerint 166 körzetben meghaladja az 55 százalékot, 44-ben a 60 százalékot az új referendum pártolóinak aránya.

Az újabb népszavazást a legnagyobb arányban két londoni kerület, Chelsea és Fulham összevont választókörzetében támogatják: e konzervatív képviseletű körzetben a választók 73 százaléka mondta azt, hogy referendummal kell feloldani a Brexit ügyében kialakult patthelyzetet. 

Theresa May Berkshire megyei választókörzetében a szavazásra jogosultak 59,5 százaléka, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere, Boris Johnson volt külügyminiszter nyugat-londoni választókerületében 61,4 százalék szeretne újabb népszavazást.

Konzervatív képviselők kampányt indítottak egy új népszavazásért
Csütörtökön, a felmérés eredményének ismertetésével egy időben a kormányzó Konzervatív Párt több alsóházi képviselője és tagja Right to Vote néven kampányt indított az újabb referendumért. Az elnevezés szavazati jogot jelent, de értelmezhető olyan kifejezésként is, hogy helyénvaló lenne a szavazás.

A YouGov ugyancsak csütörtökön ismertetett, 1070 fős választói minta bevonásával elvégzett új felmérése szerint ha újabb referendumot írnának ki, országos átlagban a választók 56 százaléka szavazna arra, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Január utolsó hetében szavaz az alsóház a kormány új Brexit-tervéről

Január utolsó hetében szavaz a londoni alsóház arról a javaslattervről, amelyet a brit kormány állít össze a Brexit további menetéről. Az alsóház a héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a Brexit feltételrendszeréről az Európai Unióval novemberben elért, 585 oldalas megállapodást.

Theresa May konzervatív párti miniszterelnöknek a megállapodás alsóházi tárgyalási folyamata közben - a kormány szándékai ellenére - elfogadott törvénymódosítás alapján három ülésnapon belül, vagyis hétfőig kell a ház elé terjesztenie a kormány új javaslatait arról, hogy a Brexit-folyamat milyen irányt vegyen.

May már a megállapodás elutasítása után bejelentette, hogy jövő hétfőn ismerteti a parlamentben a kormány álláspontját a továbbiakról. A Downing Street csütörtökön közölte, hogy az új kormányzati javaslatcsomagot az alsóház január 29-én tárgyalja és aznap szavaz is róla.

May kormánya szerda este megnyerte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn által kezdeményezett bizalmi szavazást, és May a szavazás után azonnal bejelentette, hogy mielőtt előterjesztené hétfőn új javaslatait, egyeztetésre hívja az ellenzéki pártok vezetőit a Brexit-folyamat további irányáról.

A konzultációk már szerda éjjel megkezdődtek, és csütörtökön folytatódtak, ám Jeremy Corbyn visszautasította a részvételt, mondván: a tárgyalások feltétele a Munkáspárt részéről az, hogy Theresa May egyértelműen zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét. 

Corbyn csütörtökön, a dél-angliai Hastings városában mondott beszédében megerősítette ezt az álláspontját. Kijelentette: azzal, hogy továbbra is a lehetőségek között hagyja a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból, Theresa May valójában zsarolással próbál újabb kísérletet tenni arra, hogy elfogadtassa a képviselőkkel a Brexit feltételeiről kötött, "elfuserált alkuját". A Munkáspárt vezetője szerint a Brexit ügyében kialakult patthelyzetből az új parlamenti választások kiírása kínálná a legjobb kiutat.

Párizs már készül a "kemény Brexitre"

A francia kormány megkezdte annak a programjának a végrehajtását, amelyet arra az esetre készített elő, ha Nagy-Britannia végül megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, ami "immár egyre inkább valószínűnek tűnik" - jelentette be csütörtökön Édouard Philippe francia miniszterelnök.

Mintegy 600 emberrel fogják bővíteni a közigazgatást, egyebek mellett több új vámhivatalnokot és állatorvosi ellenőrt vesznek fel a határok biztonságának és a kereskedelem bonyolításának kezelésére. Bővítik a kemény Brexit esetén a legnehezebb helyzetbe kerülő repülőterek és kikötők költségvetését is. Egyes kikötőkben új parkolókat építenek, máshol a vámellenőrzések végrehajtásához szükséges infrastruktúrát alakítják ki. A kormányfő elmondása szerint a párizsi kormány összesen mintegy 50 millió eurót tervez költeni a rendezetlen Brexit okozta problémák kezelésére.

A francia parlament csütörtökön várhatóan elfogadja azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletek útján tegyen lépéseket abban az esetben, ha kaotikus helyzet alakulna ki egy megállapodás nélküli Brexit után a La Manche csatorna két oldalán.

Készen akarunk állni arra, hogy megvédjük állampolgárainkat - fogalmazott Philippe a miniszterek délelőtti tanácskozása után. Hozzátette: arra törekszenek, hogy tartani tudják kötelezettségeiket, és az emberek életére a lehető legkevesebb hatással legyen az új helyzet.

„A Brexit időpontjának kitolása csak a probléma elodázása”

Az Alapjogokért Központ elemzője szerint nem lehet feloldani a feszültséget az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, ezért a kilépés határidejének meghosszabbítása csak a probléma elodázása.

Párkányi Eszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt mondta, a britek azt gondolták, hogy a tárgyalásokon jó feltéteket tudnak kivívni, és jobb gazdasági helyzetbe kerülhetnek, ezt viszont az EU nem engedheti meg, mert akkor többen is kilépnének. A Brexit az Egyesült Királyság jövőjéről is szól, mert Skócia - ahol hatvan százalék felett szavaztak a bentmaradásra - ki akar lépni az Egyesült Királyságból, ha a Brexit megvalósul - közölte. A második népszavazás lehetőségéről úgy vélekedett, a kilépési megállapodást szavaztatnák meg az emberekkel, annak megértetésében viszont nagy felelősége lenne a politikusoknak.

Az 50. cikkely szerint újracsatlakozásra is van lehetőség, de ugyanúgy végig kell menni a belépési tárgyalásokon, mintha nem lettek volna tagok - tette hozzá Párkányi Eszter. Véleménye szerint a tagállamok megállapodás nélküli kilépésre számítanak, ezért készítenek elő például a franciák és a németek különböző intézkedéseket.

Európa a rendezetlen Brexit felé halad a külföldi lapok szerint

A rendezetlen Brexit veszélyire figyelmeztettek   csütörtöki kommentárjaikban a legtekintélyesebb külföldi lapok, rámutatva, hogy  a kialakult válságra meg kell találni a brit parlament és az EU számára is elfogadható megoldást.

A német sajtó számos kommentárban a március 29-re tervezett kilépés elhalasztását sürgette. Egyes elemzők az EU tevékenységét is bírálták, az ARD országos köztelevízió például kiemelte: "az EU stratégiája kezdettől fogva azon a merész feltételezésen alapult, hogy a britek végül hajlandóak lesznek a megállapodásra, ha nyomás nehezedik rájuk". Azonban ha csak "nem történik csoda" a következő hetekben, meg kell állapítani, hogy "Brüsszel alaposan eltaktikázta magát". Így nemcsak Theresa May brit kormányfő "áll üres kézzel, hanem a mai állás szerint az EU sem érte el a céljait, egyetlen egyet sem", például "nem érkeznek búcsúmilliárdok Londonból, és nincs megoldás az ír-északír határ ügyére".

A Handelsblatt című üzleti lap szerint is halasztásra lesz szükség. Csütörtöki kommentárjában hangsúlyozta, hogy a Brexit megosztja a brit társadalmat és a pártokat, ezért "sajnos nem lehet kizárni, hogy végül abba a helyzetbe kerülünk, amelyet a főleg Nagy-Britannia számára kiszámíthatatlan gazdasági kockázatok miatt senki sem akarhat igazán: az EU második legnagyobb gazdasága rendezetlen módon távozik a kitűzött időpontban, március végén". Addig már nagyon kevés idő van, ezért most az a legfontosabb, hogy London kérjen legkevesebb három hónapos haladékot, hogy legyen egyáltalán lehetőség a tárgyalásra, vagy az előre hozott választások megtartására - írta a Handelsblatt.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint "Európa a rendezetlen Brexit felé halad, ha London és Brüsszel nem rántja el a kormányt sürgősen". A rendezetlen Brexit politikai és gazdasági kockázatai pedig túl nagyok, főleg Nagy-Britanniának, de az EU-nak is, ezért meg kell találni a londoni alsóház és az EU számára is elfogadható alternatívát. Ez viszont a hátralévő néhány hét alatt nemigen sikerülhet, így be kell látni, hogy az eredetileg tervezett időpont tarthatatlan - írta a FAZ.

A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera csütörtöki elemzése szerint a Brexit-történet azt bizonyítja, hogy a közvetlen demokrácia a politikát nem leegyszerűsíti, hanem lealacsonyítja.  Az újságnak nyilatkozó Lord Jeffrey Howard Archer, a brit Konzervatív Párt egykori alelnöke "politikai zombinak" nevezte Theresa May kormányfőt, kijelentve, hogy Mayt senki, "talán egyedül a férje szereti". Hangsúlyozta, hogy a londoni parlament 650 képviselője 650-féleképpen látja a Brexitet.

A szintén olasz - jobbközép - Il Giornale úgy vélte, a Brexit "végtelen bohózatának" egyetlen vesztese a politika: Európa-párti vagy Európa-ellenes brit politikusoknak sikerült megfosztaniuk hitelétől magát a politikát, úgy mutatva be, mint amely nem hallgatja meg a polgárokat, és nem is képes dönteni. Ezért pedig "a populisták köszönetet mondanak" - írta az Il Giornale.

Az Il Messaggero emlékeztetett arra, hogy a megállapodás nélküli Brexit hatalmas veszteséget jelenthet az Egyesült Királyságba exportáló olasz cégeknek, amelyek forgalma meghaladja az évi 23 milliárd eurót. Nehézségekbe ütközhet a Nagy-Britanniában élő 700 ezer olasz is.

A balközép La Repubblica megjegyezte, hogy az EU-ban már bevált gyakorlat, hogy a válságokat folyamatos halasztásokkal igyekeznek megoldani. Az újság szerint tovább bonyolítja a helyzetet, ha Nagy-Britannia mégiscsak részt vesz az európai parlamenti választásokon, hiszen így a brit képviselők is szavaznak majd az Európai Bizottság új elnökének megválasztásakor.

A horvát liberális Jutarnji List kommentárjának azt a címet adta, hogy Európa a leginkább attól fél, hogy a brit politikai válság átterjed az Európai Unióra. Az EU már belefáradt a Brexitbe, egy olyan kulcsfontosságú évben, amikor lejárnak a mandátumok az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, valamint az Európai Tanács elnöke is távozik, és a közösség nehéz tárgyalások elé néz, hogy ezen intézményekben a funkciókat újraosztják - írta az újság, majd hozzátette: nem beszélve a hétéves uniós költségvetésről, amelyet még idén meg kell alkotnia.

A horvát lap szerint Brüsszel abban bízott, hogy még a májusi európai parlamenti választások előtt megszabadul a Brexit terhétől, és a belső reformokra fektetheti a hangsúlyt, amelyek egy részét éppen Nagy-Britannia akadályozta. A Jutarnji List szerint ugyanakkor várhatóan nem lesz könnyű Brüsszelnek megakadályoznia, hogy a brit politikai válság az EU-ra is átgyűrűzzön.

A szlovák Hospodárské Noviny azt írta, hogy Theresa May Brexit-ügyben elszenvedett "zakójára" úgy is lehet tekinteni, mint kormánya történelmi bukására, vagy úgy is, hogy a Westminster elárulta a demokratikus népakaratot. A gazdasági-közéleti napilap véleményírásában kiemelte: a képviselők kétharmada kedden "elutasította a nemzet akaratának teljesítését, még akkor is, ha ez az akarat esetleg tévedés volt".

A baloldali pozsonyi Pravda úgy vélte, Theresa May azért "égett le" ennyire az unióval kötött megállapodásra vonatkozó szavazáskor, mert javaslata ellen a parlamentben többféle erő egyesült: azok mellett, akik rossznak tartották a javaslatot, azok is, akik ellenzik a Brexitet, és azok is, akiket nem zavar a "kemény Brexit".

A szlovák liberális Sme kommentárja szerint bár most minden tekintet Theresa Mayre és a brit képviselőkre szegeződik, az, hogy nem voltak képesek áterőszakolni a megegyezést, az európai vezetés számára is nagy kihívást jelent.