Erősebb védelem a hazának, nő a honvédség presztízse

A szocialista-liberális kabinetek a sorkatonaságot eltörölték, a tartalékos rendszert lenullázták, a fiatalok megszólításában sem jeleskedtek, 2010 óta viszont fordult a kocka

Lázin Miklós András – 2019.01.12. 02:39 –

Új repülőgépek, helikopterek, harckocsik, önjáró tüzérségi eszközök, korszerű légvédelem és fizetésemelés – nagy utat járt be a Magyar Honvédség a 2010-es választások óta. Negyed százada nem kapott olyan magas prioritást a hadsereg, mint az elmúlt pár esztendőben.

honvédség 20190112 Benkő Tibor honvédelmi miniszter új, Magyarországon összeszerelt fegyverekkel (Fotó: Ficsor Márton)

A fejlesztéseken és a forrásbővülésen keresztül szeretnénk felfelé ívelő pályára tenni a Magyar Honvédséget – ezekkel a szavakkal jelentette be 2016. december 20-án Budapesten Simicskó István akkori honvédelmi miniszter, hogy a következő év – azaz 2017 – januárjában elindul a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. A tárca törekvése a NATO-n belül hozott döntésekkel is összhangban állt, ugyanis a szövetség a világban újonnan jelentkezett kihívásokra válaszul azt várja el tagjaitól, hogy a korábbinál bővebb forrásokat szánjanak a védelemre, ezáltal is fokozva a közös erőt.

A Magyar Honvédség a rendszerváltozás után komoly változásokon, a társadalomhoz és a gazdasághoz hasonlóan rengeteg próbatételen ment keresztül. A miniszter a haderőfejlesztési program bejelentésekor arról beszélt, hogy 2010 előtt a nagy ívű elképzelések paradox módon szinte mindig negatív eredményre vezettek – azaz a nagy ívű elképzeléseket taglaló dokumentumok ellenére mind állományában, mind képességeiben folyamatosan apadt a honvédség ereje. A kilencvenes években és 2002 után már azt beszélték, hogy amelyik laktanyát felújítják, azt egy-két éven belül bezárják, s ezt az élet sajnos az esetek kilencven százalékában igazolta is. A sok negatívum között két kivétel akadt csupán: a Gripenek 2002 előtt, még az első Orbán-kormány által eldöntött beszerzése és a légvédelmirakéta-program, ám ezzel véget is ér a pozitív példák sora.

Szembesülve a szocialista-liberális örökségként maradt káosszal, a kormány 2010-ben elhatározta, hogy ezt a területet is rendbe teszi. Miután a gazdaságot sikerült emelkedő pályára terelni, első lépésként – még Hende Csaba minisztersége alatt – a 2002 óta nem változott illetmények rendszeréhez nyúltak hozzá, s 2016-tól 2019-ig évről évre emelték a katonák bérét.

Az ország védelmi képessége három fő pilléren nyugszik – a honvédség képességein, a NATO-tagságon és az állampolgárok elkötelezettségén. A honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy hazánk oltalmazása nemzeti ügy, azaz e feladatot nemcsak a katonákra testálja, hanem a civilekre is. Mivel a szocialista-liberális kabinetek a sorkatonaságot eltörölték (2004-ben), a tartalékos rendszert szinte szó szerint nullára írták, s a fiatalok megszólításában sem jeleskedtek, érthető, ha a honvédség presztízse 2010-re jelentősen lecsökkent. Azóta viszont, ha lassan és sok munkával is, de fordult a kocka.

A tartalékos rendszerben immár több mint hétezer ember található, s a területvédelmi tartalékos rendszer múlt évi bevezetésével még több polgárt sikerült a haza ügyének megnyerni. Sőt a program oly jól sikerült, hogy a létszámbővülés miatt az Országgyűlésnek a közelmúltban számos ponton módosítania kellett a honvédelmi törvényt. Az új jogszabályok révén szétvált a minisztérium és a hadsereg vezetése – utóbbi több lépcsőben Székesfehérvárra költözik. Az új struktúrában a Magyar Honvédség vezetője annak parancsnoka lesz, a miniszter csak irányítja a szervezetet. A már megkezdett munkához a kormány a tavalyi központi költségvetésben 427 milliárdos támogatást tervezett, ennél azonban jóval többet, végül is 565 milliárd forintot kapott a HM.

A 2018-as választások után megalakult negyedik Orbán-kormányban honvédelmi miniszterré kinevezett Benkő Tibor volt vezérkari főnök sokszor és sok helyen elmondta, a kormány akarata szerint olyan honvédséget kell felépíteni, amely bármikor, bármilyen körülmények között képes és kész az ország megvédésére. Ennek a programnak egyik, a katonákra vonatkozó sarkalatos eleme az életpályamodell bevezetése volt, amelyben a korábban említett fizetésemelésen túl napirenden van a lakhatás-támogatás átalakítása, valamint az egészségkárosodás miatt a hadsereget kényszerből elhagyókról való gondoskodás kidolgozása is.

A múlt évi választásokat köve­tően gyorsultak fel igazán az események, hiszen kiderült, a Zrínyi 2026 keretében fejlesztik a Gripenek fegyverzetét, szeptemberben újraindult a pilótaképzés Szolnokon. Ám mivel a gépek száma nem volt elégséges, ezért négy cseh gyártmányú ZLIN alapkiképző repülőgép beszerzését határozták el. Ezen túl a tervek között szerepel a Gripenekre való továbblépést lehetővé tevő sugárhajtású kiképző rendszeresítése is.

A könnyű kategória mellett közepes méretű új helikopterek is kerültek a rendszerbe, s ezzel párhuzamosan az orosz fél által átadott összesen négy felújított, korszerűsített Mi–24-es harci helikopter mellé novemberben és január elején újabb négy forgószárnyas érkezett. A légvédelem modernizálását szolgálja további kis-, illetve közepes hatótávolságú – a mostani KUB-rendszer képességeit meghaladó – rakétakomplexumok, réskitöltő, mobil háromdimenziós radarállomások beszerzése, valamint a katonai repülőterek felújítása és korszerűsítése is. Ennek kapcsán a kecskeméti repülőtér kettős, polgári és katonai felhasználását tervezik, elhatárolt civil terminál kialakításával. Ugyancsak tavaly érkeztek honvédségi szállítógépek, s ebből a fajtából továbbiakat is szeretne vásárolni a tárca. A kecskeméti légi­bázis NATO-kapacitásbővítéséhez az Egyesült Államok 55,4 millió dolláros (14,5 milliárd forint) támogatást ajánlott fel tavaly decemberben. A beruházásról jelenleg is tárgyalnak.

A Zrínyi 2026 program keretében jelentős fejlesztés előtt áll a szárazföldi haderő is, így a miniszté­rium összesen hatvanhat Leopard–2 A7-es változatú tankot és huszonnégy PzH–2000 önjáró löveget vásárolt, valamint beszerzett két mobil hangárt a Gripeneknek a Saab gyártól. Az eszközöket a német a Krauss-Maffei Wegmann konzorcium készíti. Közben kiderült az is, cseh licenc alapján Kiskunfélegyházán fogják gyártani a hazai rendvédelmi szerveknek a P–07 és P–09 típusú pisztolyokat, a Bren–2 típusú gépkarabélyokat és a Scorpion Evo–3 típusú géppisztolyokat. A csaknem hatszáz, az orosz államadósság terhére 2000-ig leszállított BTR–80 és 80A járművet a tárca nem kívánja kivonni.