Kilencven év fekete-fehér pillanatai

Fényképalbum jelent meg Szabó Magda életéről – A csaknem egy évszázadnyi idő alatt a fotográfia technikai változásait is végigkövethetjük

Petrovics Gabriella – 2019.01.11. 03:33 –

Csaknem háromszáz fényképen elevenedik meg előttünk Szabó Magda élete. A Gurul a sok-sok pillanat – Szabó Magda élete képekben című kötet nemrég jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában, és arra vállalkozik, hogy évtizedről évtizedre fotográfiákon keresztül mutassa be az író, költő, műfordító kilencven évét. És mindez maradéktalanul teljesül, hiszen az írónő életét egészen születésétől haláláig végigkísérhetjük.

szabo-magdaAz írónő soha nem közölt gyerekkori és fiatalkori portréi is láthatók a kötetben (Forrás: Jaffa Kiadó)
A kötet összeállítója a kiadó főszerkesztője, Jolsvai Júlia, szerkesztője pedig Szabó Magda keresztfia és jogutódja, Tasi Géza volt.

A gondos szerkesztői munkának köszönhetően Szabó Magda életének eddig soha nem látott pillanatait az egyes fejezetek évtizedenként tárják az olvasó elé. Látjuk őt újszülöttként, kislányként, egyetemistaként, aki a nyári szünetet alig tizennyolc évesen Bécsben tölti – itt tanult meg tökéletesen németül. Majd megismerjük az ifjú tanárnőt, aki a második világháború évei alatt magyart és latint tanított előbb szülővárosában, Debrecenben, később Hódmezővásárhelyen. A közelmúltban derült fény arra, hogy a versek mellett prózát is írt ekkoriban, 1944-ben született első kisregénye, a Csigaház. Budapestre 1945-ben költözött fel, bekerült az irodalmi életbe, mások mellett az Újholdban jelentek meg írásai.

Szobotka Tiborral való házassága, illetve hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető, népes családja bemutatása külön fejezetet kap az albumban. Mint ismeretes, illetve az utószóban Jolsvai Júlia is rámutat, Budapestre felkerülve ismerte meg férjét, a szintén író, műfordító Szobotkát (aki életében nem kapta meg a várva várt elismerést).

A két fiatal egymásba szeretett, majd összeházasodtak. Házasságuk egész életre szóló szövetség volt.
Szabó Magda majdnem egy évtizednyi hallgatás után 1958-ban robbant be az irodalmi életbe a Freskó című regényével és a Mondják meg Zsófikának című ifjúsági könyvével. A kényszerű hallgatás éveit követően sorra jelentek meg remekművei. Férje elvesztése után, 1987-ben írta meg Az ajtó című regényét, amellyel nemzetközi sikert is aratott. Több műfajban alkotott, többek között írt regényeket, drámákat, tanulmányokat, gyermek- és felnőttverseket és műfordításokat.

Több portré, fotósorozat készült az írónőről, valamint láthatjuk munka közben, az írógép mögött, szeretett négylábúival, kedvenc ruháiban és ékszereiben. S vannak itt képek, amelyek kirándulások, nyaralások, külföldi utak, író-olvasó találkozók és irodalmi rendezvények alkalmával készültek róla. Az egyes fejezetek előtt rövid, informatív ismertetőket olvashatunk életéről, pályájáról, a fotókon pedig nyomon követhetjük a fotográfia technikai változásait is. Ugyanis az első képek még üvegnegatívra készültek, Szabó Magda édesapja, Szabó Elek készítette őket. Majd következnek a hagyományos technikával készült fekete-fehér felvételek, amelyeket egy-egy polaroid kép követ. A kétezres években pedig már a digitális fényképek veszik át a hagyományos fotók helyét.

A kötet legnagyobb érdeme, hogy a fekete-fehér fényképeket lapozgatva Szabó Magdához mint magánemberhez kerülhetünk közelebb. Ahogy már fentebb írtuk, bepillantást nyerünk mindennapjaiba, szokásaiba, otthonába, utazásaiba. Nem utolsósorban a fotók, dokumentumok és kísérőszövegek mögül kirajzolódik egészen egyedülálló életútja.