Faggyas SándorNyugdíjasok új világa

Álláspont. Január elsejétől valóban beköszöntött az új világ, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállalók továbbra is megkapják az évről évre emelkedő nyugdíjukat, a munkabérükből pedig már csak a tizenöt százalékos személyi jövedelemadót kell levonni

Faggyas Sándor – 2019.01.10. 01:56 –

A munkában álló nyugdíjasok harminc-negyvenezres számát akár tízszeresére is lehetne növelni, mivel a munkaadóknak 2019. január elsejétől semmilyen közterhet nem kell fizetniük a nyugdíjasok foglalkoztatása után – jelentette ki Varga Mihály még október elején egy gazdasági konferencián.

A főnöke szerint „hiperóvatos” pénzügyminiszter azért tehette közzé meglepően optimista előrejelzését, mert három nappal előtte Orbán Viktor az Idősek Tanácsa ülésén bejelentette: ez évtől nagyon jelentős új világ köszönthet az időskorú magyarokra, akik a nyugdíj mellett dolgozni tudnak és akarnak, és akik azt szeretnék, hogy ezért ne büntesse, hanem támogassa őket az állam, vagyis kapják meg a nyugdíjukat és a munkabérüket is. Ha a kétmillió nyugdíjasból csak néhány százaléknyi magyar ember úgy dönt, hogy visszajön dolgozni, mert öreg ember nem vén ember, akkor a magyar munkaerőpiac és gazdaság óriási energiainjekcióhoz jut, és ez meg fog látszani a gazdasági növekedésben is, mert a legnagyobb tartalék tudás, felkészültség, tapasztalat és munkakultúra szempontjából az idősek oldalán van – mondta október elsején, az idősek világnapján a miniszterelnök.

Január elsejétől valóban beköszöntött az új világ, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállalók továbbra is megkapják az évről évre emelkedő nyugdíjukat, a munkabérükből pedig már csak a tizenöt százalékos személyi jövedelemadót kell levonni. Így míg december 31-ig például bruttó százezer forintból hetvenegyezer forintot kapott meg egy dolgozó nyugdíjas, mostantól viszont már nyolcvanötezer forintot. Ugyanakkor a cégeknek is megéri nyugdíjasokat foglalkoztatni, mert január 1-jétől mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól is, így huszonegy százaléknyi közterhet takarítanak meg. Vagyis az új szabályozással a munkaadó és a nyugdíjas munkavállaló, továbbá végeredményben a növekvő (szakképzett) munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaság is jól jár.

Ránk is fér, hiszen hazánk népessége több évtizede nemcsak fogyatkozik, hanem idősödik is – már minden ötödik honfitársunk hatvanöt évnél idősebb, és egyre kevesebb (1990-ben még öt, 2017-ben már kevesebb mint négy) aktív korú emberre jut egy hatvannégy év feletti lakos. Tehát egyre kevesebb aktív korú embernek kell megtermelnie az időskorúak ellátását, nyugdíját is fedező nemzeti jövedelmet, ezért nemzeti érdek, hogy egyre több munkaképes – még viszonylag egészséges – idős ember igyekezzen aktívan gondoskodni önmagáról úgy, hogy munkát vállal, ezáltal kiegészíti a nyugdíját.

Erre egyébként a magyar nyugdíjasok nagy része rászorul, hiszen jelenleg 133 ezer forint körül van az átlagos öregségi nyugdíj összege, és felmérések szerint a nyugdíj előtt állók átlagosan több mint kétszázezer forintnyi nyugdíjjal lennének elégedettek. A nemzetgazdasági szintű átlagos nettó kereset összege a múlt év első tíz hónapjában meghaladta a 215 ezer forintot, vagyis ha egy átlagos vagy a körüli nyugdíjas tartani akarja az aktív kori életszínvonalát, akkor pluszjövedelemre – vagyis nyugdíj melletti munkára – van szüksége. Amire egyébként egyre többen hajlandók. Egy múlt évi lakossági felmérés szerint a hatvan–hetven év közötti nyugdíjasok mintegy harminc, a hetven–hetvenöt évesek pedig tíz százaléka dolgozna, ha találna megfelelő állást vagy munkát, és többségük rész-, illetve kötetlen munkaidőben dolgozna. A kormány ehhez megteremtette a példátlanul kedvező feltételeket, most a tapasztalt, kipróbált munkaerőt igénylő munkaadókon múlik, hogy élnek-e az új világ kölcsönös előnyeivel.