Kondor KatalinA globális elit és a tömegek

Valamikor, egyetemista éveimben hallottam először Ortega y Gassetről és A tömegek lázadása című könyvéről

Kondor Katalin – 2019.01.09. 04:15 –

A könyv mélyen hatott rám, ma is alapműnek tartom, függetlenül attól, hogy ma már kevesen hivatkoznak rá. A létező szocializmusban különös „bukéja” volt az író-filozófus gondolataival ismerkedni, kivált, hogy a szerző 1930-ban írta meg a művet. A spanyol filozófus számos gondolatával ma is egyetértek. Vessen meg bárki, én is a világ alapproblémájának tartom például a túlszaporodást, amivel, és ez a napnál is világosabb, nem tud a jelen világ mit kezdeni. Ortegai értelemben a tömegek lázadása nem más, mint a műveletlenség, primitívség uralomra kerülése. S azt is leírja könyvében, hogy az ember akkor fejti ki maximálisan képességeit, amikor környezete tudatosul benne.

Ha csak e két utóbbi mondatot vesszük és értjük meg, akkor is nyilvánvaló, hogy Ortega y Gasset látnoki képességekkel rendelkezett. Mi több, írásában az a jövendölés is szerepel, miszerint Európa hűtlen lesz korábbi önmagához, a művelt Európához. Sőt, még az európai egyesült államok gondolatát is meglebegteti, és megjegyzi, Európának nem volna szabad feladnia a kontinens nemzeteinek a létezését.

Nos, nehéz lenne vitatkozni a jövőbe látó szerző gondolataival, s magam nem is vitaalapként idéztem fel őt, hanem azért, mert mostanság több cikket is olvastam az újságokban arról a kétségtelen tényről, hogy a világban ma a demokrácia felszámolása folyik, miközben számosan örökké a demokráciáról papolnak – például az Európai Unióban. Legutóbb Fricz Tamás Magyar Időkben megjelent kitűnő cikke figyelmeztetett bennünket arra, hogy veszélyben van a demokrácia, csakhogy a veszély nem a politikai szélsőségek irányából, hanem a globális elit részéről fenyeget.

Alighanem nagyon sokan egyetértünk ezzel a kijelentéssel, bár azt azért megjegyezném, hogy a politikai szélsőségek is – nálunk mindenképpen – naponta tapossák a sokat hangoztatott demokráciát, amelyről én ma már azt gondolom, hogy az Európai Unióban például a demokrácia egyenlő azzal, hogy két farkas és egy bárány eldönti, mi lesz vacsorára. Itt tartunk tehát szerintem, és még mindig azt mondom, nem Ortega és az iménti „vicces” demokráciameghatározás miatt kezdtem el írni ezt a cikket. Hanem azért, mert érdekelne, és keresem is a választ arra, mi történik, ha a globális elit számolja fel végleg a demokráciát, s mi történik, ha a tömegek igazából fellázadnak? Mert erre a két kérdésre még nemigen mert senki válaszolni vagy jóslásba bocsátkozni.

Vegyük sorra! Ha a globális elit, amely már ma is jórészt uralja a világot, és álszent módon hazudozik a demokráciáról, netán totális győzelmet arat, mit kezd majd a tömegekkel? Hová rakja az afrikai, ázsiai emberáradatot? Milyen sorsot szán nekik? Mit kezd azokkal az európai emberekkel, akik mégiscsak valamiféle demokráciában hisznek? Van-e receptje a túlszaporodás ellen? Hallott-e valaki is ezen kérdésekre választ már? Én nem, az biztos.

Legfeljebb csak annyit tapasztalok, hogy például honi hazaárulóink, dolgozzanak bár a magyar parlamentben vagy az Európai Unió brüsszeli adminisztrációjában, mondjanak, hazudjanak bármit, a globális elit szolgálatába szegődtek. Ezt nem kijelentéseik, hanem egész eddigi ténykedésük bizonyítja. Ám tőlük sem hallunk válaszokat a fenti kérésekre. Pedig meg kellene kérdezni őket. Arról is, hogy fura uraik netán megoldásképpen ki akarják irtani a Föld népességének jelentős részét? Ez lenne a hátsó szándék? Vajon milyen ígérettel vagy bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy nem ez történik majd?

Végül nézzük azt a verziót, hogy a tömegek lázadása bekövetkezik, amely egyébként már részben meg is történt, hiszen jönnek, egyre csak jönnek a népek, és láthatóan sem Európa, sem az Egyesült Államok nem tudja kezelni a helyzetet egyelőre. És adjanak ki naponta bármiféle olyan statisztikát, amely a csökkenő migránsáradatról szól, a tények nem ezt mutatják. Nincs nyugalom az egyes országokban, félelem, sőt rettegés bénítja az embereket, a sajtó titkolódzik és hazudik, a törvények nem sokat érnek, a jövőről fogalma sincs az úgynevezett fehér embernek. A rendőrök félnek – joggal –, sorsunkat, Európa sorsát illetően semmi olyan érv, magyarázat nem hangzik el, ami hihető lenne.

Megismétlem, mi a konkrét terve a globális elitnek az egyre növekvő emberáradattal? Vagy akár csak a saját népével? A „fogadj be mindenkit, és segítsd őt” keresztényi elve nemhogy nem vált be, de még csak érthető magyarázatot sem hallhattunk arról, hogyan is kell valakit a mindennapi életben „befogadni”? Mit tanácsolnak erről? S vajon a tömegeket a keresztény kultúra országaiba elindítók milyen tanácsokkal látják el a migránsokat? Mit mondanak nekik, hogyan viselkedjenek a számukra új környezetbe érve? Nos, ha a világ vezetőitől valaki hallott használható receptet ezekre a gondokra, szóljon, mert az én figyelmemet, úgy tűnik, elkerülték a megoldási javaslatok. Szóval, ki fog itt rendet vágni? Hogyan fékezi meg az – Ortegát idézve – elszánt, ám keresztényi értelemben műveletlen, primitív tömegeket a globális elit?

Válaszra vár tehát Európa népe, sőt a keresztény kultúrán felnőtt egész világ. Amelynek jelentős része szemünk előtt vált agymosottá. S ott tart ma, ahol mi tartottunk a létező szocializmus idején. Már a kérdések feltevése is bűnnek számít, azokra valódi választ várni nem lehet, sőt, büntetés, állásvesztés, a közösségből való kirekesztés lehet a kíváncsiság következménye. Itt tartunk. Miért?