Őry MariannSargentini, a megmentő

Álláspont. Vannak emberek Magyarországon, akik számára Judith Sargentini reménysugár, sőt hős

Őry Mariann – 2019.01.08. 03:16 –

Nehéz azonosulni ezzel a lelkiállapottal, de attól még így van, és ezt a szomorú valóságot egyébként ő maga is reklámozza a saját Facebook-oldalán. A „Köszönjük, Sargentini!” táblát tartó idős tüntetőket ábrázoló borítóképe alapján a holland képviselőasszony elég érzéketlen ember. Kétlem, hogy fejlett és némileg váratlan önirónia vezette volna, inkább arról lehet szó, hogy nem érezte, milyen szomorú és groteszk az a kép. Miért is érezte volna, hiszen a nyugati, liberális világmegmentő képviselők rendületlenül lenézik a kelet–közép-európai tagállamokat. Világképükben erre kétféle ember lakik, a mucsai náci és a mucsai nácitól megmentendő, aranyos kis ellenzéki, akit úgy mutogatnak, mint celebek a menhelyi kiskutyákat. Márpedig szomorú és groteszk, hogy egyes magyar ellenzékiek elhitetik a választóikkal, hogy érdemes reménysugárként, megmentőként tekinteni egy magyar ügyekben nyilvánvalóan fogalmatlan brüsszeli politikusra. A gyurcsányista Niedermüller Péter és társai persze joggal tekinthetnek eredményként a Sargentini-jelentésre, hiszen többévnyi hisztijük van benne, többévnyi lobbizás, panaszkodás és hazaárulás. Ha már ők maguk képtelenek arra, hogy fordítsanak a dolgok menetén, hát megpróbálnak kiharcolni egy külföldi beavatkozást.

A Sargentini-jelentés, a számtalan „magyar vita” és a jogállamisági eljárás persze nem az ellenzéki EP-képviselők fontosságát jelzi. A saját szempontjukból van mit ünnepelniük, de hát ők azért inkább mégiscsak hasznos hülyék ebben a játékban. A magyar kormányt ugyanis egyre kevésbé burkoltan a migrációs politikája miatt támadják, a Willkommenskulturral szembeni ellenállást akarják letörni, ez a lényeg, nem a ballib politikusok öröme.

Ahogyan Gyurcsány Ferenc is megmondta a tüntetésekről, hogy a cél a hatalom megszerzése, a rendszer megbuktatása, Sargentini és a magyar balliberálisok mai brüsszeli tiltakozása sem szól másról. A fellépő pártok már az EP-választásra kampányolnak, törekvésüket pedig lelkesen segíti a „függetlenobjektív” Sargentini is. Összetartó kis közösség áll össze, amit itthonról Gyurcsány, külföldről pedig – részben Sargentinin keresztül – Soros lát el munícióval. Ez nemcsak pletyka, hanem tény: emlékezzünk, Sargentini és árnyék-jelentéstevőinek zöme is szerepelt néhány éve a Kumquat Consult nevű cég listáján Soros szövetségesei között, a holland politikus pedig ősszel – nyilván véletlenül – Soros alapítványa által is támogatott civilek társaságában panaszolta éppen a Kumquat Consult eseményén, mennyi kávét kell meginnia, miközben képviselőtársait győzködni, hogy szavazzanak Magyarország ellen.

Nem valami nemes szövetség ez. Sargentininek ráadásul már régen lefőtt a kávé, neki addig volt szerepe a történetben, amíg megszavazták a Soros-civilekkel összedobott jelentését. A magyar balliberális ellenzék számára persze ő még mindig sztár, ahogy a kilencvenes évek levitézlett, egyszámos előadóinak is jut még néhány falunapi hakni. Szóval ha tőle várják most a nagy sikert, akkor feleslegesen terveznek brüsszeli programokat május után.

Aki a mai brüsszeli tüntetésen részt vesz, egyértelműen felvállalja, hová is akar tartozni, melyik oldalon sorakozik fel abban az Európa sorsát eldöntő harcban, amelynek egyik meghatározó állomása a májusi EP-választás. Akik szerint Sargentini és társai jelentik Európát, megint csak áltatják magukat. Nem az Európát átjáró új szeleket érzik, hanem csak a saját kis akolszagukat.