Dippold PálVulkánpolitikusok

Álláspont. Az ostobaságnak nincs alsó határa. Igaz, felső sincs, mert akkor a csillagok milliárdjait csupa egykor volt, Földről kirepült idiótának vélhetnénk

Dippold Pál – 2019.01.04. 04:12 –

 Képzeletünk mindent, ami az ember életében kellemetlen és rossz, a maga fizikai valósága alá helyezi. Lefelé. A pokol mélyébe.

A mai magyar ellenzéki pártoknak az újév első napjaiban bemutatott akcióira igazán nem mondhatjuk, hogy földbuta emberek adták elő. Lejjebb kell mennünk. A baloldali jobboldaliak és a jobboldali baloldaliak jól belecsaptak az új esztendő lecsójába. Olyan mélységekbe fúrták le ostobaságukat, hogy még a földközépi magma is menekült előlük: kitört az Etna és a Krakatau.

Másodikán a Várba hívtak össze villámcsődületet. Ennél viccesebb megmozdulást ritkán találunk. Egy tucatnyi ember sompolygott Orbán Viktor új hivatala előtt, vezetőjük, a kerületi hölgyképviselő pedig bemondta a sok mikrofonba, hogy tömegek állnak mögötte, és valóban, papírlapjaikon tizenketten maguk elé tartották: „Viktor! A vár mindenkié.” Az asszony arról is hosszan vakogott, hogy elég az urizálásból. Mert a várban lenni ezek szerint nem jelent mást, mint urizálni. Urizál a köztársasági elnök, urizálni fog a miniszterelnök, nagyjából úgy, mint az Országos Széchényi Könyvtár dolgozói és olvasói, akik az egykori királyi palotában urizálnak. De urizál az összes recepciós és pincér a Hiltonban, a Halászbástyán sétálni szintén urizálás. De a legjobban a Mátyás-templom előtti téren Szent István királyunk urizál, lovon.
A baljobb ellenzék aztán tegnap, a legérthetetlenebb abszurd drámaszerzőket megszégyenítő előadást tartott az Országházban. Rendkívüli ülésnapot hívattak össze maguknak, egyfajta papagájkórusként ismételgetve decemberi öt forradalmi követelésüket, amelyeket nem sikerült nekik tetsző módon közzétenni például a magyar televízióban. Emlékezetes órák voltak azok, amikor a mentelmi jogukat suhogtató képviselők betörtek a köztévé épületébe. Feledhetetlen képei a magyar politikatörténetnek Hadházy megereszkedett, csupasz pocakja, Kunhalmi lepattanása az ajtóról, Bangóné és társai hasalása, és Varju László gilisztáskodása a kamerák előtt.

Mivel a kormánypártok nem voltak hajlandók segédkezni a baloldali jobboldaliak és a jobboldali baloldaliak parlamenti bohóckodásában, a tegnapi ülés – mondjuk, már április óta kiszámítható módon – határozatképtelen maradt. Csupán napirend előtti felszólalásokra adott lehetőséget a házszabály. A jobbikos Jakab Péter a maga mélyen ülő, apró és igen buta szemeinek forgatásával nyomatékosítva azt ordibálta, hogy elegük van a rabszolgatartókból. Az aligfrakció Párbeszédből Szabó Tímea, a kezében szelfibotra szerelt fényképezőgépet tartva, felvette röhejes esküjüket, ami arról szólt, hogy mindent megtesznek azért, hogy elmozdítsák a hatalomból a jelenlegi kormányt. Századszor is elismételte decemberi követeléseiket, amelyek közül a rendőrök túlóráztatásának eltörlése igencsak különös, éppen a decemberi, az ellenzék által szított erőszakos utcai megmozdulások és rendőrök tucatjainak fizikai bántalmazása miatt. Aztán kórusban esküdött a csürheellenzék. Később a konda egy része, nevezetesen a szocialisták és a Gyurcsány-párt kiment a teremből, a maradék huszonnyolcból huszonhét baljobboldali pedig megszavazta, hogy az Országgyűlés határozatképtelen.

A mérhetetlen ostobaság egyre gyorsabban halad a mélységek mélysége felé. Úgy hírlik, ezt már a Vezúv és a Popocatépetl alatti részek sem nagyon bírják, ott is erősen morog a föld.
Nálunk meg egyre több embernek lesz elege ebből a hülye társaságból.