Tiszta energiával kerülheti el az emberiség a klímakatasztrófát

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azonnali lépéseket igényel, ezzel párhuzamos folyamatként azonban egyre több energiára lesz szüksége az emberiségnek

2018.12.21. 03:55 –

Magyarország a következő évtizedben az 1990 előtti érték csaknem felére csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A globális klímavédelem legfontosabb eszköze a megújuló és az atomenergia lehet a következő tíz évben, jelentős veszélyektől mentve meg a világ lakosságát.

mokus
Az emberiséget fenyegető klímakatasztrófa bizonyos hatásai már ma is érezhetők, a hőhullámok emberéleteket is veszélyeztetnek, a tengerszint emelkedése városokat tüntethet el, az aszályok miatt éhínségek törhetnek ki, de súlyos egészségügyi kockázat, hogy a klímaváltozás miatt korábban adott helyen nem ismert kórokozók, járványok jelenhetnek meg. A globális felmelegedéssel összefüggő hatások mintegy ötven százaléka köthető az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz. A károsanyag-kibocsátásban pedig jelentős szerepet játszik a fosszilis (szén, gáz vagy olaj elégetésén alapuló) energiatermelés. Az éghajlatváltozás megállításához alapjaiban kell megváltoznia annak, ahogyan a világ a mindennapokhoz szükséges áramot megtermeli.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azonnali lépéseket igényel, ezzel – látszólag –
ellentétes folyamatként azonban egyre több energiára lesz szüksége az emberiségnek. Az OECD kere­tein belül működő Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) kitekintése szerint 2040-re huszonöt százalékkal nőhet a világ energiaigénye, megfelelő energiahatékonysági intézkedések nélkül azonban akár kétszer ekkora is lehet a bővülés. Ahhoz, hogy a több áram, kevesebb szennyezés elve teljesüljön, az energia megtermelésének szerkezetét kell megváltoztatni: 2017-ben a világon megtermelt összes villamos energia csaknem kétharmadát fosszilis – vagyis elégetéskor jelentős károsanyag-kibocsátással járó – tüzelőanyagok felhasználásával állították elő. A következő két évtizedben azonban az ilyen, szennyező energiatermelés súlyának húsz és negyvenöt százalék közé csökkenését várja az elemzés. Mindez pedig az alacsony károsanyag-kibocsátású energiatermelés, a megújulók és az atomenergia szükségszerű bővülését vetíti előre.
lepke(Fotók: Vincze Bálint)
Magyarország 2030-ra negyven százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es állapothoz képest, miközben természetesen a gazdasági növekedés fenntartása is kiemelt cél, ami alacsony energiaárakat követel, miközben a 2030-as évekre több ezer megawatt pluszkapacitásra lesz szükség a hazai villamosenergia-rendszerben. Az elöregedő erőművek kiváltására, illetve a növekvő energiaigény fedezésére létrehozott új kapacitásokban a megújuló energia mellett – annak működési sajátosságai miatt – megkerülhetetlen a lakosság és az ipar számára az alap villamosenergia-termelést időjárástól függetlenül, folyamatosan nagy mennyiségben biztosítani képes atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű nélkül a klímapolitikai célkitűzések teljesítése már most elképzelhetetlen lenne Magyarországon.

A fosszilis erőművekkel összehasonlítva mind a tüzelőanyag, mind a kibocsátott szennyezőanyag mennyisége alapján a megújuló energia mellett az atomerőmű garantálja a leginkább fenntartható energiatermelést. A megújuló és az atomenergia egymást kiegészítve lehet az emberiség számára az egyik legnagyobb veszélyt jelentő klímaváltozás elleni harc eszköze. Az atomerőmű képes ugyanis a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő alaperőműként szolgálni és ezzel jelentősen hozzájárulni a villamosenergia-rendszerek stabilitásához, hiszen áramra akkor is szükség van, amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél. A napelemek, szélerőművek és atomerőművek a termelés helyén károsanyag-kibocsátás nélkül, de teljes életciklusukra vonatkoztatva is az egyik legalacsonyabb kibocsátású energiatermelési módként képesek kielégíteni a növekvő igényeket. Magyarországon a Paksi Atomerőmű biztosítja a folyamatos és tiszta villamosenergia-ellátást, a hazai villamosenergia-ellátás alapvető pilléreként a tavalyi, történelmi csúcsot jelentő bruttó villamosenergia-termelése 16,1 terawattórát tett ki, ami a hazai bruttó termelés ötven százalékát adta.