Orbán Viktor: Antall nem adta fel célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához

„Antall József azt tette, amit tehetett, és amit tett, az nem volt kevés”+VIDEÓ

MH/MTI – 2018.12.11. 10:57 –

Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.

Orbán Viktor

Fotó: Hegedüs Róbert/MH

Az Antall József néhai miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából, Küldetés és szolgálat címmel rendezett emlékkonferencián a kormányfő kiemelte: Antall József "azt tette, amit tehetett, és amit tett, az nem volt kevés".

Boross Péter: A gondviselésnek köszönhető, hogy Antall József miniszterelnök lett
Boross Péter volt miniszterelnök szerint a gondviselésnek köszönhető, hogy Antall József lett az első miniszterelnök a rendszerváltozás után.
Boross Péter az emlékkonferencián úgy fogalmazott, Magyarország nem volt "kedvence a Nyugatnak", ezért előnyös volt, hogy olyan ember lett a miniszterelnök, aki megjelenésével, kisugárzásával tiszteletet váltott ki, aki társasági ember volt a szó legnemesebb értelmében, tudása pedig mindig mérhetetlen hatást váltott ki.
Vannak, akik még most is kritizálják bizonyos döntéseit, de figyelembe kell venni a politika azon alapvetését, hogy nem lehet mindig azt tenni, amit szeretnénk, hanem sokszor csak azt, ami lehetséges - jegyezte meg. Kiemelte, hálásak lehetünk a sorsnak, hogy ilyen színvonalú miniszterelnöke volt az országnak, és "búsonganunk" kell azon, hogy korán elment, mert még rengeteg dolga lett volna.
Marinovich Endre, a Veritas főigazgató-helyettese, Antall József volt kabinetfőnöke kiemelte, Antall József higgadtan, magabiztosan, elszántan, következetesen, szakértő módon és a nemzetet szolgáló küldetéssel kormányzott, és kifejezetten érzékeny volt a szociális problémák és az emberi szenvedés iránt. 
Antallt taszították a tovább élő kádári állapotok, nem a meglévőt akarta folytatni új viszonyok között, hanem minél messzebb akarta vinni az országot a kádári társadalmi-politikai viszonyrendszertől - fogalmazott a főigazgató-helyettes. Elmondta azt is, hogy Antall József hozta vissza a politika szótárba a nemzetpolitika kifejezést, az összmagyarságban gondolkodást, ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni.
Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a rendszerváltozás gazdasági helyzetét elemezve felidézte, hogy Antall kormányzásának kezdetén az ország nemzetközi összehasonlításban is a legeladósodottabb államok közé tartozott, az ország gazdaságilag "kivérzett", pénzügyi összeomlás fenyegette. 
Az országnak érdeke volt a demokrácia és a piacgazdasági átalakulás, de Antall a szociális piacgazdaság híve volt, amely tekintettel van a társadalmi érzékenység és igazságosság követelményire is. A változásokat mégis az IMF vezényelte le, és a rendszerváltoztatás sajnálatos módon nem járt a magyar gazdaságpolitika mozgásterének kiszélesedésével, alkuerejének megnövekedésével - vélekedett Kádár Béla.
Csáky Pál, szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője kijelentette: Antall József tevékenysége és kormányának munkája viszonyulási pont a magyar történelemben, nélküle és kormánya nélkül a magyar demokrácia történetét soha nem lehet megírni. 
Emlékeztetett: külpolitikailag is bonyolult időszak volt az Antall-kormány korszaka, és az egykori kormányfő "biztos, hogy nem tudott mindent megtenni, amit szeretett volna, de mindent megtett, amit tehetett". 
Szőcs Géza miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát, és e gondolat hatása erőteljesebb volt, mint a Fidesz-kormány 2010-es törvénye a kettős állampolgárságról, pedig - mondta - annak horderejét nem lehet vitatni.
Úgy látja, az Antall-kormány a határon túli magyarok "gazdasági talpra állításával" igyekezett támogatni e közösségeket, de a kormány rövid tevékenysége alatt nem sikerült ennek feltételeit megteremteni. Megjegyezte: Antall Józsefben "személyes, őszinte elfogultság" volt Erdéllyel szemben.
Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatásvezetője a néha miniszterelnök ifjúságpolitikájáról szólva azt mondta, Antall szerint mindig a magyar tehetségek biztosították az állam túlélését, a 20. században azonban a tehetséges fiatalok egy része nem kapott lehetőséget bizonyos okok, például a származása miatt. 
Ezért Antall a meritokráciát akarta az állam működési elvévé tenni, azaz elérni, hogy kizárólag a teljesítmény határozza meg az egyéneket helyét - mutatott rá a kutatásvezető.

Az adott körülmények között kész csoda volt, hogy egyben tudta tartani koalíciós kormányát, elindította a gazdaság szerkezeti átalakítását, elkerülte a pénzügyi összeomlást, volt ereje visszautasítani Soros György "országkifosztó javaslatát", és a bizonytalan belpolitikai háttérrel is biztosan manőverezett a nemzetközi vizeken - sorolta.

A Veritas Történetkutató Intézet és az Antall József Tudásközpont által szervezett eseményen Orbán Viktor hangsúlyozta: az egykori miniszterelnöknek nem volt meg a kétharmada, pedig ha meglett volna, megspórolhattunk volna húsz évet.

A kormányfő felidézte: amikor később követte Antall Józsefet a hivatalában, ugyanazt a küzdelmet kellett vívnia, amelyet elődje félbehagyni kényszerült: a harcot a posztkommunista erők ellen. Antall halála után még 17 évig kellett várni, hogy a keresztény, polgári és nemzeti Magyarország építéséhez hozzákezdhessenek - emlékeztetett.

Orbán Viktor közölte: 1990-ben nem sikerült szakítani a kommunizmussal; sikerült ugyan vele szemben többségre jutni, de szakítani nem. A szakítást politikai értelemben ugyanis az jelentette volna, ha sikerül megalkotni a kommunizmust lezáró és a nemzeti korszakot megalapozó, megnyitó új alkotmányt - magyarázta. 

A konferencián arról lesz szó, mi mindent tett a néhai kormányfő, neki azonban az jut eszébe, hogy mi mindent nem tehetett meg, "pedig megvolt benne a tehetség, a tapasztalat, a legjobb életkorban volt, és a korszak is nagy tetteket kívánt" - fogalmazott a miniszterelnök. 

Kitért rá: minden volt kommunista országban megalkották az új alkotmányokat legkésőbb a kilencvenes évek végéig, kivéve Magyarországon. Nekünk 2010-ig kellett harcolnunk érte - "nem várni rá, hanem harcolni érte" -, azok ellen, akik "a kommunizmus szellemi alapjait, felhígítva bár", de elszántan védelmezték, akik a demokráciát és Magyarország jövőjét úgy képzelték el, ahogy 1990-ig volt, "persze megszabadítva az ideológiai túlzásoktól és lecserélve az egypártrendszer díszleteit" - mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "új alkotmány, új eszmei alapok, új hatalmi viszonyokat eredményező törvények nélkül Magyarország nem találhatott vissza a kommunizmus előtti önmagához, nem találhatott vissza az internacionalizmustól a nemzeti büszkeséghez, az ateizmustól a kereszténységhez és az osztályharcos irigységtől a polgári méltányossághoz".

Úgy vélte, új alapok nélkül ma nem lenne csaknem teljes foglalkoztatottság, munkaalapú gazdaság, 5 százalék körüli növekedés, és nem sikerülne a migráció ellen megvédeni magunkat.

A kormányfő arra is kitért, hogy Antall József sosem állt össze a posztkommunistákkal, mert ezzel az "eredeti, szellemi, spirituális és történelmi célját, személyes küldetését, a polgári és keresztény Magyarország gondolatát és megteremtésének történelmi lehetőségét adta volna fel". Tudta, hogy ha a "polgári, nemzeti és keresztény politikusok rövidtávú, kényelmi, haszonelvű megfontolásokból kompromisszumot kötnek a posztkommunistákkal, akkor hosszú időkre kompromittálják eszméjüket és vele a küldetésüket is" - közölte.

Orbán Viktor azt mondta: hálásak vagyunk Antall személyes példaadásáért, a haza érdekében hozott személyes áldozatáért, a szeretetéért, a türelméért, és a bizalmáért, amellyel a fideszesekhez és rajtuk keresztül az új politikai nemzedékhez viszonyult. "A Jóisten segítsen bennünket, hogy legalább utólag kiérdemeljük" - zárta szavait a miniszterelnök.