Erős tempót diktál az ingatlanpiac

A kockázatokat az áfaszabályozás nyomán várhatóan hektikusan alakuló kínálat, a továbbra is emelkedő építőipari költségek és a szűk kapacitások jelentik

Zováthi Domokos – 2018.12.11. 01:20 –

A magyar lakáspiac a 2012–13-as mélyponttól indulva minden fő mutatóját tekintve továbbra is látványosan felívelő szakaszban van. Országos szinten eddig 18 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagára a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

ingatlanpiac 20181210 A fővárosi lakások ára az elmúlt öt év alatt gyakorlatilag megduplázódott (Fotó: MH)

Az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés az ingatlanpiacon – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében. Szemben az általános közvélekedéssel a jelenlegi, jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetők magasnak. Rövid távon a kereslet stabilnak mondható. A piaci kockázatot egyrészt az áfaszabályozás nyomán várhatóan hektikusan alakuló kínálat, illetve a továbbra is emelkedő építőipari költségek és szűk kapacitások jelentik. Országos szinten eddig 18 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagára a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Idén a budapesti drágulás az egy évvel korábbi 15 százalékról 20 százalékra gyorsult, és nagyjából ezt a mozgást követik a megyei jogú városok is.

A kisebb városok lakóingatlanai a tavalyi átlagosan nyolc százalék után idén eddig 11 százalékkal lettek drágábbak, míg a községek hasonló mutatója látványosan, egy százalékról 19 százalékra ugrott. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 260 ezer forint/négyzetmétert. A téglalakások ára több év után ismét jobban nő, mint a paneleké (19, illetve 16 százalék), aminek hátterében az új lakások bővülő forgalma állhat. Az önálló házak nyolcszázalékos értéknövekedése ennél érezhetően alacsonyabb. A tizenkilenc megye közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. Az árnövekedési lista élén három relatív olcsóbb megye, Heves, Komárom-Esztergom és Zala áll.

Ezek a fővárosnál is jobban, húsz százalékot is meghaladó mértékben drágultak – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Érdekes, hogy a legdrágább megyék viszont jellemzően az áremelkedési sorrend második felében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt kisebb a lehetőség – tette hozzá az elemző. Budapesttel (495 ezer forint/négyzetméter) nem számolva továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 305 ezer forintos átlagárral. A kétszázezres limitet már tizenegy megye haladja meg.

A megyeszékhelyek között Szekszárd drágult a legnagyobb ütemben, 34 százalékkal. Csakúgy, mint a megyék esetében, itt is az amúgy olcsóbbak közé tartozó városok drágultak jobban. A legdrágább nagyvárosok az áremelkedési rangsor középmezőnyében helyezkednek el, és még a lista végén álló Szombathely, Salgótarján és Kaposvár is 15 százalék körüli áremelkedést könyvelhetett el. Nagyvárosaink közül továbbra is Győr a legdrágább 315 ezer forint/négyzetméteres átlaggal.

A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakáspiac a 2012–13-as mélyponttól indulva minden fő mutatóját tekintve továbbra is látványosan felívelő szakaszban van. Bár az öt év alatt országosan kimutatható nyolcvanszázalékos – Budapesten 120 százalékos – nominális áremelkedés alapján joggal vetődhet fel, hogy ezek az árszintek már nem megfizethetők, a kereslet folyamatos élénkülése nem ezt mutatja.

Emellett ha megnézzük, hogyan viszonyulnak egymáshoz a lakás­árak és a nettó átlagkeresetek, azt látjuk, hogy még most is jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtti években. Országosan ugyanis 1,1, Budapesten pedig 1,7 hónapnyi nettó átlagkeresetből vásárolható meg egy átlagos árú lakás négyzetmétere. Ennek pedig az egyik oka, hogy a nettó átlagkereset, szemben a lakásárak mindössze ötéves emelkedésével, immár legalább tíz éve töretlenül nő.