Jövőre már nem fog ki az aszály a gazdákon

A tervek szerint az új, a szárazság megelőzésére hivatott monitoringrendszert a következő év első felében élesíti majd az Országos Vízügyi Igazgatóság az Agrárkamarával karöltve

Ambrus Ádám – 2018.12.07. 02:49 –

Az öntözésfejlesztés hosszú távú gondolkodást, nagyfokú szervezettséget és együttműködést követel meg a gazdálkodók között – derült ki a hazai aszálymonitoringrendszer előnyeiről és fejlesztéséről tartott tájékoztató fórumsorozaton.

OntozesAz öntözés nagyfokú szervezettséget és együttműködést követel meg a gazdáktól (Fotó: MH)
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF) együttműködésben 2018 novemberében az aszálymonitoring-rendszer fejlesztéséről tartott agrár-vízügyi tájékoztató fórumsorozatot, elsősorban gazdálkodók, illetve szaktanácsadók részére. A fórumsorozat az aszálymonitoring-rendszer népszerűsítésén túl részleteiben foglalkozott az öntözésfejlesztéssel, a mezőgazdasági vízigény-felmérés eredményeivel, a területi vízgazdálkodás aktuális kérdései­vel, illetve a KITE Zrt. aszálymonitoringhoz kapcsolódó tevékenységével, valamint a gazdálkodói tapasztalatokkal. A rendezvények fő célja az új fejlesztés elterjesztése, népszerűsítése, valamint a résztvevők által tett javaslatok beépítése volt a feldolgozó szoftverbe, annak érdekében, hogy a gazdálkodók a számukra legfontosabb adatokhoz felhasználóbarát módon juthassanak majd hozzá. A fórumsorozattal párhuzamosan a szaktanácsadók számára továbbra is lehetőség nyílt a weblapon elérhető monitoring rendszer tesztelésére és véleményezésére.

Az öntözésfejlesztésről, elsősorban a 2018-as vízigényfelmérés eredményeiről az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársai számoltak be. A felmérés megvalósítása, főbb kérdéseinek ismertetése után megyei bontásban mutatták be az eredményeket, kiemelve az aktuális helyszínre vonatkozókat. Hangsúlyozták a gazdálkodók ösztönzésének, felszíni vízhez való jutásának és részükre megfelelő támogatási konstrukciók biztosításának fontosságát.

Összefoglalásként elhangzott, hogy az öntözés megvalósítása hosszú távú gondolkodást, nagyfokú szervezettséget és együttműködést követel meg a gazdálkodóktól. Kiderült, a mezőgazdasági termelők – mint az öntözésfejlesztés kulcsszereplői – részéről erős az öntözésfejlesztési szándék. Az AKI számításai alapján, a jelenlegi vetésszerkezet mellett a 266 217 hektár öntözésre nem berendezett, de a jövőben öntözni kívánt terület harminckilenc százalékán térülne meg új öntözési beruházás.

A monitoringrendszert a rendezvények kiértékelése és az aszálymonitoringszoftver további fejlesztése után, a tervek szerint 2019 év első felében élesítik, melyről az OVF és a NAK közös sajtótájékoztatón számol be.


Bevált a jégkármérséklő-rendszer

Az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében hetven százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók, amivel több milliárd forint kárt előzött meg csak a mezőgazdaságban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett hálózat. A talajgenerátorok a védekezési szezonban országosan átlagosan nyolcvanhétszer léptek működésbe és 479 órán keresztül üzemeltek. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül tizenhárom százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a harminchét százalékot is.
(AMB)