Írásbeli megállapodás kell a 250 órán felüli önként vállalt túlmunkához

A munkaidőkeret továbbra is az eredeti törvényjavaslatban szereplő 36 hónap, vagyis 3 év lesz

MH/MTI – 2018.12.06. 20:10 –

Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, "önként vállalt túlmunkát" csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval - tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.

A Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor (mindhárman Fidesz) által jegyzett, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítvány azt is tartalmazza, hogy kollektív szerződés esetén 300 óra a rendkívüli munkaidő, azaz az önként vállalt túlmunka, további 100 órát pedig csak szintén a munkaadó és a munkavállaló írásbeli megállapodása esetén lehetséges.

A bizottság kormánypárti tagjai által kezdeményezett módosítással azt is beírnák a munka törvénykönyvébe, hogy a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. További szabály, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania. A munkaidőkeret továbbra is az eredeti javaslatban szereplő 36 hónap, vagyis 3 év lesz.

Kósa Lajos az ülésen azt mondta, az vezérelte a törvényjavaslat benyújtásakor, hogy ott, ahol munkaszervezési eszközökkel hatékonyságjavulást lehet elérni, tegyék lehetővé, hogy többletmunkával többet keressenek az emberek, ha akarnak. De ez a rendelkezés a munkaerőpiac csak kis szegmensére, az egyenlőtlen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik - mutatott rá. A képviselő a bizottság előtt több szóbeli módosító javaslatot is tett. Ekkor került bele a szövegbe az önként vállalt túlmunka kifejezés is.

Szóban tett javaslatot a politikus arra is, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. A szövegből a szakszervezetek kérésére elhagyták azt, hogy a változtatás a munkavállaló hozzájárulásával is történhet - magyarázta.

Varga László (MSZP) a javaslat visszavonását szorgalmazta. Úgy látta, hogy az előterjesztés vállalhatatlan, "vadkapitalista", a multik érdekét szolgálja. Azon véleményének is hangot adott, hogy a törvényjavaslat általános parlamenti vitáját házszabályellenesen zárták le, ez pedig közjogilag teheti érvénytelenné a jogszabályt.

Jakab Péter (Jobbik), aki "rabszolgahajcsár úrnak" szólította Kósa Lajost, azt mondta, a magyar dolgozót a jövőben orrvérzésig lehet majd dolgoztatni, és előfordulhat, hogy többműszakos munkarendben egy munkavállalónak be kell majd érnie havonta két pihenőnappal. Az ellenzéki politikus szerint a javaslatnak a német multinacionális cégek örülnek.

A vitát nagyon rövidre lehet zárni: el kell dönteniük a kormánypártiaknak, kit képviselnek, a német multikat vagy a magyar dolgozókat - mondta. Hozzátette: ha a magyar dolgozókat képviselik, akkor a javaslatot szét kell tépni - ő maga így is tett - és a kukába kell dobni. Az elnöklő Bajkai István (Fidesz) azt kérte a képviselőtől, tartózkodjon a minősítő jelzőktől.

Arató Gergely (DK) is a multinacionális cégeket sejtette a törvényjavaslat mögött. Patyomkin megoldásnak nevezte azt, hogy "úgy tesznek, mintha a munkavállaló szabad döntésén múlna a túlmunka vállalása". Elmondta, bele lehet írni a munka törvénykönyvébe, hogy nem lehet kirúgni a munkavállalót azért, mert nem vállalja a túlmunkát, de a dolgozó nincs alkuhelyzetben, és majd másra hivatkozva bocsátják el.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint mivel egy láthatóan rossz törvényről van szó, nem túlzás annak benyújtóját minősíteni. Ő is úgy látta, hogy nem lehet önkéntességről beszélni a túlmunka elrendelésekor.

Kósa Lajos a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel is egyeztetett és a javaslat csak a munkaerőpiac szűk szegmensére, 10-15 százalékára, az egyenlőtelen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslathoz képest voltak elmozdulások - hangoztatta. A szakszervezetek kérésére került bele a javaslatba, hogy a munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez üzemi tanácsi megállapodás szükséges - részletezte. Hozzátette: az előterjesztés megfelel az uniós irányelveknek, hiszen azok 416 óra túlmunkát tesznek lehetővé.

Kósa Lajos úgy értékelt, a kollektív szerződés és a munkavállalóval történő megállapodás kettős biztosítékot és erős alkupozíciót jelent. Kitért arra is: a törvényjavaslat azon részét senki nem kifogásolta, amely minimális szolgáltatási díj bevezetésével biztosítja, hogy a kölcsönzött munkavállalók megkapják a mindenkori minimálbért. Ez 500 ezer embert érint, és a szakszervezetek is támogatták - jelezte.