Macron: Nem emelkedik 2019-ben az üzemanyagadó

A baloldali ellenzék bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen

MH/MTI – 2018.12.06. 07:30 –

Eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését a francia kormány és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti - tette egyértelművé szerdán késő este a francia elnöki hivatal.

A múlt szombati párizsi zavargásokat követően Édouard Philippe miniszterelnök kedden bejelentette, hogy eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének a kormány hat hónapos moratóriumot hirdet az üzemanyag adójára, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és megemeli a minimálbért. Az engedmények azonban érezhetően késve érkeztek a három hete tartó tüntetésekre, amelyek folytatódnak. 

A bejelentésekről szerdán rendezett nemzetgyűlési vitában a miniszterelnök már arról beszélt, hogy a kormány teljesen és végleg eltörli az üzemanyagadót, ha nem talál másfajta jó megoldásokat az életszínvonal javítására. Az Elysée-palota szerda este pedig egyértelművé tette, hogy Emmanuel Macron "köztársasági elnök és a miniszterelnök azt szeretné, ha véget érne a hangzavar az üzemanyagadóról".

"A jövő hetek és hónapok parlamenti és állampolgári vitájában kell megoldásokat és finanszírozást találni az ökológiai átmenetre és megtalálni a megoldásokat állampolgáraink életszínvonalának megőrzésére" - tette hozzá az elnöki hivatal. 

Ezzel párhuzamosan Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter a BFM hírtelevízió élő vitaműsorában azt mondta, hogy néhány perccel korábban beszélt az államfővel, aki úgy érzékeli, hogy "az embereknek az benyomása, hogy megtéveszti őket a kormány, és azért beszél felfüggesztésről, hogy utána mégis bevezetésre kerüljön" az adó. A kormány ezért egyértelművé kívánta tenni, hogy 2019-ben nem lesz adóemelés az üzemanyagárakban. 

A francia elnökség azt is jelezte, hogy "nagyon nagy erőszaktól tart" szombaton, miután a kormány engedményei ellenére egyre több felhívás jelenik meg a Facebookon egy újabb tiltakozó napra Párizsban, és ezek egy része az Elysée-palota elfoglalására buzdítja a franciákat. 

Benjamin Griveaux kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint Emmanuel Macron államfő arra kérte a politikai pártok és a szakszervezetek vezetőit, hogy nyugtassák meg a kedélyeket. A francia hatóságok ugyanis tartanak attól, hogy az újabbi szombati tüntetés is utcai harcokba fordul Párizsban, ahol mintegy 3 ezer radikális tiltakozó ultrajobboldali és ultrabaloldali szélsőségesekkel együtt múlt hétvégén barikádokat emelt, gépkocsikat borogatott és gyújtott fel, a fővárosba érkező külvárosi fiatalok pedig üzleteket fosztogattak.

A kormány adó- és szociális politikája ellen november 17-én útblokáddal kezdődött mozgalom megmozdulásain eddig négyen vesztették életüket és több százan megsérültek. Az elégedetlenség a héten továbbterjedt a középiskolák és egyetemek egy részére, valamint a gazdák is jelezték, hogy a jövő héttől tiltakozni fognak. A hét elején elfoglalt üzemanyagtelepeket azonban felszabadították a rendőrök.

Miközben a vezetők nélküli, spontán szerveződő mozgalomban résztvevők egy része Emmanuel Macron lemondását is követeli, a kormány szerint nem annyira egy politikai ellenzéki, hanem a köztársasági berendezkedés megdöntését célzó radikális mozgalom van kibontakozóban. Elemzők szerint pedig a tiltakozás a teljes politikai elit és a képviseleti politika ellen irányul.

A baloldali ellenzék bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen
Faure hozzátette, hogy a szocialista, a kommunisták és a Lázadó Franciaország párt az elkövetkező napokban szövetségeseket keres majd a bizalmi szavazáshoz más politikai csoportok körében.
Ugo Bernalicis ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy a francia kormány fejjel megy a falnak, és ebben a helyzetben az ellenzék kötelessége megállítani, kormányváltást, és ezáltal politikai változást kieszközölni. Bernalicis szerint az ellenzék meg akarja győzni Emmanuel Macron francia államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának a képviselőit is, hogy támogassák az indítványt. Felhívta a figyelmét, hogy az ő északi szavazókörzetében is vannak olyan LREM-es politikusok, aki felvették a sárga mellényt. Pierre Dharrévile kommunista párti politikus szerint a kormány által bejelentett intézkedésekkel az ország nem fog kievickélni a válságból, az ellenzék pedig demokratikus megoldást akar, választ kell szerinte adni a társadalmi felháborodásra.
A hatályos törvények szerint a bizalmatlansági indítvány benyújtását a képviselők legalább tíz százaléka kezdeményezheti, vagyis 58 képviselő kell hozzá. A szocialistáknak 29, a "lázadóknak" 17, a kommunistáknak 12, vagyis együtt összesen pont 58 mandátuma van. A kormány megbuktatásához azonban a képviselők legalább felének kell támogatnia a bizalmatlansági indítványt az 577 fős parlamentben.
A szóban forgó három párt július végén, félretéve ellentéteit, közösen "jelképesnek" nevezett bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen a Benalla-ügyben, de nem jártak sikerrel, mindössze 74-en támogatták a kezdeményezésüket. Az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy 1958 óta száznál több bizalmi szavazás volt a parlamentben a kormány ellen, de csak egy érte el a célját, amely a Pompidou-kormány bukásához vezetett 1962-ben.
Közben hét szakszervezet csütörtökön közös közleményben elítélte az erőszak minden formáját a sárgamellényes mozgalom követeléseinek kinyilvánításakor. Emmanuel Macron előző nap arra szólította fel a politikai pártokat és társadalmi partnereket, hogy egyértelműen és határozottan szólítsák nyugalomra a tüntetőket.
A szakszervezetek képviselőinek megbeszélése után kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy az országban teret kell nyernie a párbeszédnek, oda kell figyelni egymás szavára. "A mostani nagyon megromlott légkörben a sárgamellényesek felvonulása lehetővé tette a legitim düh kinyilvánítását. A kormány nagy késéssel ugyan, de végül megnyitotta az utat a párbeszéd előtt" - áll a közleményben, amelyben a szakszervezetek kifejezték szándékukat, hogy saját követeléseikkel és javaslataikkal rész vegyenek a párbeszédben.
A francia hírügynökség megjegyzi, ritkán fordul elő, hogy a francia szakszervezetek közös közleményt fogalmaznak meg, általában inkább széthúzás jellemző rájuk.


A rendőrség példátlan méretű erőszaktól tart szombaton Párizsban

"Fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy olyan emberek jöhetnek (Párizsba) és feltehetően nagyobb számban, mint a múlt héten, akik meg akarják támadni az intézményeket, a rendőröket, az épületeket" - mondta csütörtökön a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy a rendőrök körében nem egyszerűen nyugtalanság, hanem félelem is érezhető.   

"A félelem olyan érzés, amely létezhet, de egyben egészséges is. Félni azt jelenti, hogy tiszta fejjel kell jó módszereket alkalmazni, jó stratégiát választani és nem kapkodni. A félelmet lehet kezelni, de nem szabad letagadni, gondolkodni kell azon, hogy milyen stratégiát alkalmazzunk a ránk váró eseményekkel szemben" - fogalmazott David Le Bars.

"Városi erőszakkal, városi gerillákkal kell majd szembenéznünk, feltehetően teljesen példátlan méretű lázadási stratégiákkal. Ez teljesen példátlan abból a szempontból, hogy a fővárosban fog megtörténni és lehet, hogy más városokban is" - hangsúlyozta. "Az egyetlen dolog, amely alapján fel tudunk készülni az az, hogy a külvárosi zavargásokat általában egy konkrét esemény váltja és akkor reagálunk, most viszont több napja képben vagyunk és meg kell, hogy szervezzünk magunkat, hogy fel tudjunk lépni" - tette hozzá. 

"A rendőrök szombaton ismét a köztársaság védelmezői lesznek azzal szemben, amely a nemzet életében jelentős eseménynek ígérkezik. Nem tagadhatjuk az állomány létszám- és eszközhiányát, de most teljesen helyt kell állnunk, meg kell őrizni a hidegvérünket, mert a franciáknak szükségük van a rendőri erőkre azért, hogy ne forduljon a helyzet káoszba" - hívta fel a figyelmet az SPCN vezetője.

David Le Bars egyértelművé tette, hogy a rendőri erők nem veszik jó néven, hogy a politikusok egy része a renddel szembeni lázadásra buzdítja a sárgamellényeseket. 

"A rendőrök szemében egyes politikai vezetők nem viselkednek felelősen, mások pedig teljesen felelőtlenek. A politikai vita ismételten oda vezetett, hogy a rendőrségnek lázadó mozgalmakkal kell szembenéznie a konfliktus politikai megoldásának hiányában" - szögezte le. 

"A nemzetnek fel kéne sorakoznia és össze kellene tartania a rendőri erők mögött, ahogy azt tette a terrorcselekmények után, mert szombaton és a következő napokban valódi veszély fenyeget" - mondta a rendőrség képviselője. 

A múlt szombati párizsi zavargásokat követően a francia kormány eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti. Az engedmények azonban érezhetően késve érkeztek a társadalom több mint hetven százaléka által támogatott, három hete kezdett tüntetésekre, amelyek folytatódnak. 

Benjamin Griveaux kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint Emmanuel Macron államfő arra kérte a politikai pártok és a szakszervezetek vezetőit, hogy nyugtassák meg a kedélyeket. A francia hatóságok és a kormány ugyanis tartanak attól, hogy az újabbi szombati tüntetés is utcai harcokba fordul Párizsban, ahol mintegy 3 ezer radikális tiltakozó ultrajobboldali és ultrabaloldali szélsőségesekkel együtt múlt hétvégén barikádokat emelt, gépkocsikat borogatott és gyújtott fel, a fővárosba érkező külvárosi fiatalok pedig üzleteket fosztogattak.  

Miközben a vezetők nélküli, spontán szerveződő mozgalomban résztvevők egy része Emmanuel Macron lemondását is követeli, a kormány szerint nem annyira egy politikai ellenzéki, hanem a köztársasági berendezkedés megdöntését célzó radikális mozgalom van kibontakozóban. Elemzők szerint pedig a tiltakozás a teljes politikai elit és a képviseleti politika ellen irányul.